Az endokrin rendszer olyan mirigyek szervrendszere, amelyek mindegyike a szervezet működését szabályozó hormontípust választ ki közvetlenül a véráramba. Minden hormont csak egy speciális célsejt ismer fel abban a szervben vagy szövetben, amelyet működésbe kell hoznia. A hormon csak ezekhez a sejtekhez tud kapcsolódni, csak ezeket képes befolyásolni, és fordítva: ezek a sejtek is csak az őket befolyásolni tudó hormonokra reagálnak.
Az endokrin, azaz hormont termelő, belső elválasztású mirigyek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, mellékvesék, petefészkek, herék és részben a hasnyálmirigy. Az endokrin mirigyek csökkent és fokozott hormontermelése egyaránt okozhat panaszokat illetve jellegzetes tüneteket, akár már gyermekkorban is. A leggyakoribb betegségek, melyek összefüggenek a belső elválasztású mirigyek működési zavaraival: az anyagcsere-problémák (inzulinrezisztencia, cukorbetegség, pajzsmirigy betegségek), hormonális problémák (PCOS).

Mi az endokrin rendszer?
Az endokrin rendszert a szervezetünk különböző részein található számos mirigy képezi. Az idegrendszerrel együtt felelős a szervezet működésének szabályozásáért. Míg az idegrendszerben az idegimpulzusok, az endokrin rendszerben kémiai összekötő molekulák segítségével történik a szabályozás. Az endokrin mirigyek hormonokat választanak a vérkeringésbe, amelyek végül a célszöveteken fejtik ki hatásukat. A célszövetek receptorokkal rendelkeznek, amelyekhez a hormonok kapcsolódnak. A kapcsolódás specifikus, ezt az teszi lehetővé, hogy a hormonok úgy illeszkednek a receptorokhoz, mint kulcs a zárba. Néhány hormon célszerve egy másik mirigy, így az egyik mirigy által termelt hormon egy másik mirigyen fejti ki hatását, ahol másmilyen hormon termelését és szekrécióját eredményezi, amely aztán már a megfelelő célszerven fejti ki hatását.
Általában az összes endokrin mirigy működésének szabályozása úgynevezett negatív visszacsatolásos (feedback) mechanizmuson keresztül történik. Például a vérkeringésben lévő pajzsmirigy hormonszintje szabályozza a hypothalamus és a hypophysis hormontermelését: ha alacsony a pajzsmirigy hormonszintje akkor fokozódik a hypothalamus TRH illetve a hypophysis TSH termelése, ha magas, csökken a két hormon elválasztása. A negatív visszacsatolás révén éri el a szervezet, hogy a hormonok vérszintje viszonylag állandó legyen.
Néhány hormon termelése napszaki vagy havi ingadozást mutatt. Ezek közé tartozik pl. a mellékvese által termelt kortizol, amelynek szintje reggel magasabb mint késő délután. Más hormonok havi ingadozást mutatnak. Ezek közé tartozik pl. a hypophysis által termelt folliculus-stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH), amelyek szintjei havi rendszerességgel mutatnak ingadozást, és ily módon szabályozák a menstruációs ciklust. Más hormonok általában kis mennyiségben vannak jelen a vérkerigésben és csak különleges helyzetekben emelkedik a szintjük, mint például a mellékvesék epinephrin elválasztása stressz helyzetekben.
Gyermekkorban ezek a tünetek utalhatnak endokrin betegségekre:
- Alacsonynövés vagy kórosan magas növés
- Zavaró szőrösödés
- Kislánynál, ha16 éves korig nem menstruál, vagy éveken keresztül rendszertelen marad a menzesz
- Korai serdülés (például korai emlőfejlődés lányoknál) vagy a serdülés hiánya
- Fiúknál emlőduzzanat
- Túlsúlyosság, elhízás
- Kóros soványság
- A nemi szervek fejlődési zavarai
A hormontermelésért az agyalapi mirigy, több endokrin szerv működésének, így a pajzsmirigynek, a mellékvesének, a petefészkeknek és a heréknek, a legfontosabb szabályozója felel. Az agyalapi mirigy egyik legjelentősebb szerepe a növekedés irányítása, a növekedési hormon termelésén keresztül. A pajzsmirigy alulműködésének leggyakoribb tünete gyermekkorban, a növekedés elmaradása és a késői serdülés. A serdülés késése, vagy éppen korai jelentkezése hátterében pedig a nemi hormont termelő petefészkek, herék, vagy az őket szabályozó agyalapi mirigy betegsége állhat.
Pajzsmirigy alulműködésre utaló jelek:
- Indokolatlan testsúlynövekedés
- Fáradékonyság
- Szorulás
- A koncentráló képesség csökkenése
Pajzsmirigy túlműködésre utaló jelek:
- Jó étvágy mellett jelentkező fogyás
- Izomgyengeség
- Izzadékonyság
- Szapora szívdobogás érzése
Ha a fenti tünetek közül többet is észlelünk gyermekünknél, feltétlenül keressünk fel endokrinológus szakorvost, aki vérvétellel és speciális diagnosztikai vizsgálatokkal (például ultrahanggal) megállapítja, mi állhat a probléma hátterében és a kapott diagnózis alapján gyógyszeres terápiát illetve speciális diétát írhat fel.
A specifikus endokrin mirigyek, az általuk termelt hormonok, a szabálytalan működésükből adódó betegségek a táblázatban tekinthetők meg.
ENDOKRIN MIRIGY |
ELHELYEZKEDÉS/ LEÍRÁS |
A MIRIGYEK ÁLTAL TERMELT HORMONOK |
MIRIGY/HORMON FUNKCIÓ |
RENDELLENES MŰKÖDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ KÓRKÉPEK (NÉHÁNY PÉLDA) |
Hipotalamusz |
Az agy alsó középső része |
Növekedési hormon-releasing hormon (GHRH |
Az ideg- és az endokrin rendszerekkel kommunikál; |
Pubertas praecox (korai GnRH termelés); |
|
|
Oxitocin |
Méhösszehúzódás vajúdáskor |
|
|
|
Arginin vazopresszin (AVP), antidiuretikus hormonnak (ADH) is nevezik |
Vízháztartás |
Diabetes insipidus (elégtelen AVP termelés) |
Hipofízis (agyalapi mirigy) |
A Hipotalamusz alatt, a sinus üreg mögött |
Prolaktin |
Tejelválasztás |
Hypopituitarismus |
|
|
Növekedési Hormon (GH) |
Csontnövekedés |
Acromegalia vagy Gigantismus (GH túltermelés) |
|
|
ACTH |
Kortizolt stimulálja |
Cushing-kór (ACTH túltermelés) |
|
|
TSH |
Pajzsmirigyhormonokat stimulálja |
Hyper/hypothyreosis |
|
|
LH , FSH |
Tesztoszteron és ösztrogén szabályozás, termékenység |
Menstruáció elmaradása |
Pajzsmirigy |
Pillangó alakú, laposan fekszik a légcsövön a pajzsporc előtt |
T4 (tiroxin) |
Az anyagcsere ütemét szabályozza |
Pajzsmirigybetegségek |
|
|
Kalcitonin |
Segít a csont státusz , vér kalciumszint szabályozásában |
|
Mellékpajzsmirigy |
4 db apró mirigy, a pajzsmirigy mögött, mellett és alatt |
Parathormon(PTH) |
Vér kalciumszintet szabályozza |
Hyperparathyreosis |
Mellékvese |
2 db háromszög alakú szerv, a vesék pólusa felett |
Adrenalin
Noradrenalin |
Vérnyomás szabályozás, stressz-reakció |
Pheochromocytoma (MEN2) |
|
|
Aldoszteron |
Só-, vízháztartás |
Conn-szindróma |
|
|
Kortizol |
Stressz-reakció |
Cushing-szindróma |
|
|
DHEA-S |
Test szőrzetének fejlődése serdülőkorban |
Daganat |
Petefészek(csak nőkben) |
2 db a medencében |
Ösztrogén |
Női szexuális jellegek |
Policisztás ovárium szindróma (PCOS) |
Here (csak férfiakban) |
2 db a herezacskóban |
Tesztoszteron |
Férfi szexuális jellemzők |
Hypogonadismus |
Hasnyálmirigy |
Nagy, kerekded mirigy, a gyomor mögött |
Inzulin |
Glükóz szabályozás |
Diabetes mellitus |
Tobozmirigy |
Az agy alsó felszínén |
Melatonin |
Nem teljesen ismert; |
|
Mi hibásodhat meg?
A hormonok a szervezetünk teljes egészét befolyásolják. Szabályozzák a női és férfi nemi jellegek fejlődését, a termékenységet, az energia felhasználási rátát, az emésztőképességet, a glükóz-felhasználást, a szervezet stressz helyzetekben adott válaszát, a folyadék/vízháztartás egyensúlyát, valamint a vérnyomást. Az endokrin kórképeket általában vagy a túl sok, vagy a túl kevés hormontermelés okozza. Néhány kórképet, amelyek jellegzetes tünetekkel járnak, és jól definiálható komplikációt eredményeznek - általában a kórkép leírójáról - el is neveztek. Ilyen pl. a kortizol túltermeléssel járó Cushing szindróma.
Az endokrin mirigy működési zavarát több tényező okozhatja. Ezek közé tartozik magának a mirigynek a betegsége, a visszajelző rendszer problémája és/vagy a célszerv válaszképtelensége. A csökkent hormontermelés okai közé sorolhatók a sérülés, betegség, fertőzés, a daganat okozta hormontermelő sejtek kiszorítása és az öröklődött génmutáció, amely hatással lehet a hormon mennyiségére, minőségére vagy hatásosságára. A csökkent hormontermelést a szabályozó mirigyek által termelt hormonszint csökkenése is eredményezheti. A fokozott hormontermelést is a szabályozó mirigyek problémája okozhatja (mint például a hypophysis túlzott ACTH termelése nagyon magas kortizolszintet eredményez). Továbbá fokozott hormontermelést okozhat a hormontermelő sejtek hyperplasiája vagy daganatos elváltozása, a válaszkészség hiánya a célszövetben, vagy az öröklődött kórképek.
A mirigyek daganatai általában kicsik és jóindulatúak, többségük a mirigyen belül helyezkedik és csak egyféle hormont termel. Ritkán a daganatok rosszindulatúakká válnak, és a szervezetben más szervekben is megjelennek. A daganat leginkább az általa termelt hormon miatt okoz tüneteket. Ugyanakkor jellemző tüneteket okozhat azáltal is, hogy növekedése során kiszorítja a többi hormontermelő sejtet, ezáltal az általuk termelt hormonok szintje csökken. A daganat azáltal is tüneteket okozhat, hogy fizikálisan nyomja a környezetében lévő idegeket és szöveteket.
A legtöbb öröklődött kórkép (például veleszületett hypothyreosis) viszonylag ritka, és általában egy hormon termelésének vagy egy mirigy által termelt hormonok hiányát okozza. Vannak olyan genetikai betegségek, melyek a mirigyeket támadják meg. A MEN-1 és MEN-2 (Multiplex Endokrin Neoplasia, I-es és II-es típus) két olyan betegség, ahol több endokrin mirigy is érintett. A betegség specifikus génekben történt módosulás eredménye, és az érintettekben fokozza az endokrin mirigyek daganatos elváltozásának kockázatát.
A 9 fő mirigyből álló endokrin rendszer a szervezet számos szabályozási funkcióját kémiai hírvivőként működő hormonokon keresztül irányítja. Az endokrin rendszer kölcsönhatásba lép a test szerveivel és szöveteivel, és az egészségi állapot és a wellness jelentős hozzájárulását szolgálja. Az endokrin rendellenességek számosak, és a kórosan magas vagy alacsony specifikus hormonszint miatt gyakran több testrendszert érintenek. Az endokrin betegségeket az érintett mirigy szerint csoportosítják.
Pajzsmirigy betegségei
A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag a test minden szövetét befolyásolják, szabályozva az anyagcserét és elősegítve számos más létfontosságú funkció szabályozását. A pajzsmirigy alulműködés leírja ezen hormonok nem megfelelő termelését, ami lassú anyagcserét eredményez. A gyakori tünetek közé tartozik a fáradtság, a hidegérzet, a súlygyarapodás, a székrekedés és a száraz bőr. Ellentétes helyzet áll fenn a pajzsmirigy túlműködés esetén.
A pajzsmirigyhormonok túltermelése felerősíti a szervezet anyagcseréjét, olyan tüneteket okozva, mint:
- túlfűtött érzés
- idegesség
- fogyás
- hasmenés
- alvási nehézség
A pajzsmirigy megnagyobbodása hypothyreosis vagy hyperthyreosis esetén fordulhat elő.
- A pajzsmirigyhormonok gyakorlatilag a test minden szövetét befolyásolják, szabályozva az anyagcserét és elősegítve számos más létfontosságú funkció szabályozását.
-
A pajzsmirigyhormonok túltermelése felerősíti a szervezet anyagcseréjét, olyan tüneteket okozva, mint: * túlmelegedés érzése
* idegesség
* fogyás
* hasmenés
* alvási nehézség A pajzsmirigy megnagyobbodása hypothyreosis vagy hyperthyreosis esetén fordulhat elő.
Hasnyálmirigy és mellékpajzsmirigy rendellenességek
A mellékpajzsmirigy hormonok szabályozzák a vér kalciumszintjét. Ha abnormálisan alacsony, a hypoparathyreosis alacsony vér kalciumszintet eredményez. Ennek a ritka állapotnak a lehetséges jelei és tünetei az izomgyengeség, a görcsök, az idegrendszeri izgatottság és a sűrű csontok. A hyperparathyreosis magas mellékpajzsmirigy-hormon és kalciumszinttel jár. A tünetek a következők lehetnek:
- károsodott memória
- gyenge koncentráció
- izomfájdalom
- gyengeség
- hasi fájdalom
- emésztési zavar
- törékeny csontok
- A mellékpajzsmirigy hormonok szabályozzák a vér kalciumszintjét.
- Ha abnormálisan alacsony, a hypoparathyreosis alacsony vér kalciumszintet eredményez.
Az agyalapi mirigy és a hipotalamusz rendellenességei
Több hormon származik az agyalapi mirigyből, és felszabadulásukat a szomszédos endokrin mirigy, az úgynevezett hipotalamusz szabályozza. Az agyalapi mirigy által termelt hormonok közül sok szabályozza más endokrin mirigyek működését, mint például a pajzsmirigy, a mellékvesék és az ivarmirigyek. Néhány példa az agyalapi mirigy hormonjaira és a kapcsolódó betegségekre: - Az antidiuretikus hormon vagy ADH szabályozza a test folyadék szintjét. A diabétesz insipidus akkor fordul elő, ha az ADH termelés károsodik, fokozott vizeletet és folyamatos szomjúságot okozva. - A növekedési hormon vagy GH szabályozza a gyermekek egészséges növekedését. Óriás és akromegália akkor fordul elő, ha túl sok GH termelődik, ami csontnövekedést eredményez. Agyalapi mirigy növekedési elégtelensége esetén a GH szint túl alacsony, ami elakadt és késleltetett növekedéshez vezet. - A pajzsmirigy-stimuláló hormon vagy TSH elősegíti a pajzsmirigyhormon-termelést. Az agyalapi mirigyből származó csökkent TSH hypothyreosishoz vezet, és a kórosan magas TSH hipertireózist okoz, annak ellenére, hogy magában a pajzsmirigyben nincs rendellenesség.
- Több hormon származik az agyalapi mirigyből, és felszabadulásukat a szomszédos endokrin mirigy, az úgynevezett hipotalamusz szabályozza.
- Az agyalapi mirigyből származó csökkent TSH hypothyreosishoz vezet, és a kórosan magas TSH hipertireózist okoz, annak ellenére, hogy magában a pajzsmirigyben nincs rendellenesség.
A mellékvese betegségei
A mellékvesék androgéneket, a tesztoszteronhoz hasonló nemi hormonokat is termelnek. A túltermelés a mellékvese virilizmusának nevezett állapothoz vezet. A jelek és tünetek általában nyilvánvalóbbak a nőknél, és a következők lehetnek:
- megnövekedett testszőrzet
- pattanás
- a hang elmélyülése
- hajhullás
- megnövekedett izmosság
- menstruációs rendellenességek
A férfiak meddőséget tapasztalhatnak.
A toboz, a petefészek és a herék betegségei
A tobozmirigy melatonint, a napi ritmusért és az alvásért felelős hormont termel. A szezonális affektív rendellenesség vagy SAD alacsony melatonin termeléssel jár. Ennek a rendellenességnek a tünetei, amelyek a késő ősszel és télen csökkent napfény-kitettségből adódnak, a depressziós hangulat, a zavart alvási szokások és étkezési szokások.
A férfiak heréi és a nők petefészkei a nemi hormonokat termelik, amelyek nélkülözhetetlenek a szaporodáshoz, nőknél pedig a terhességhez, a szüléshez és a szoptatáshoz. A petefészkekből vagy herékből származó túl kevés nemi hormontermelés gyakran jelzi az agyalapi mirigy és / vagy a hipotalamusz problémáját, mivel ezek a mirigyek szabályozzák az ivarmirigy működését. A kiegyensúlyozatlan nemi hormontermelés pajzsmirigy rendellenességek és egyéb betegségek esetén is előfordulhat.
- A tobozmirigy melatonint, a napi ritmusért és az alvásért felelős hormont termel.
Vizsgálatok
A vizsgálatok célja a hormon túl- vagy alul-termelésének felismerése, az érintett mirigyek meghatározása, valamint az ok kiderítése. A vizsgálatokat a hormonok szintjének és azok metabolitjainak meghatározása jelenti vérből és/vagy vizeletből. Szóba jöhet a stimulációs vagy a szuppressziós vizsgálatok alkalmazása is a hormon termelés megítélésének céljából. Ezzel kiderülhet, hogy a kérdéses mirigy szintjén vagy az őt szabályozó mirigy szintjén van-e a probléma. Ha daganatra gyanakszanak, akkor a képalkotó eljárások alkalmazása jöhet szóba a daganat helyének meghatározására. Ha arra van gyanú, hogy egy öröklődött betegség miatt vannak a panaszok, akkor genetikai vizsgálatokat célszerű végezni. A betegek gyakran endokrinológus szakorvos segítségét kérik a megfelelő kivizsgálás és kezelés miatt.
A hormon háztartással kapcsolatba hozható, leggyakrabban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok az alábbiak:
· ACTH (Adrenocorticotrop hormon)
· Aldoszteron
· Calcitonin
· Kalcium
· Katekolaminok
· Kortizol
· DHEAS (Dehydroepiandrosteron Sulfat)
· Elektrolitok
· Ösztrogén
· FSH (Folliculus-stimuláló hormon)
· GH (Növekedési Hormon)
· hCG (Human chorion gonadotropin)
· IGF-1 (Insulin-szerű Növekedési Factor – 1)
· LH (Luteinizáló hormon)
· Metanephrinek,
· Progeszteron
· Prolactin
· PTH (Mellékpajzsmirgy hormon)
· T3 (Trijódthyronin)
· T4 (Thyroxin)
· Tesztoszteron
· TSH (Thyreoidea-stimuláló hormon)
Forrás (Labtestonline)