A székletben megjelenő vérzés sokszor ijedtséget, félelmet kelthet. Pecsételő, élénk piros vagy alvadt vér, esetleg fekete. Nem mindegy, pontosan honnan ered a vérzés, ugyanis más-más kezelést igényel. A székletben megjelenő vér a bélrendszerből származik. Mire a felsőbb szakaszokból származó vér a székletbe kerül, megemésztődik, és a székletet - ha nagy mennyiségű - feketére festi, a végbélből származó vér pedig friss piros színű. Kis mennyiségű vér nem okozza a széklet elszíneződését. A székletvér vizsgálat véres hurka fogyasztásától is pozitív lehet, főleg a gyorstesztek esetében, mivel a laboratóriumi vizsgálatok nagy része specifikus az emberi vérre. Az emberi vér a vizsgálat során színreakciót mutat, ez egy minőségi vizsgálat, azaz a vér jelenlétét, de nem mennyiségét mutatja meg.
A vérzéses tünetek gyakrabban előfordulnak terhesség idején, a szülést követően, testsúly gyarapodás esetén, valamint tartós álló- vagy ülőmunkában. Kockázati tényezőt jelent a gyakori székrekedés, az idősebb kor, a korábbi gyulladások a béltraktusban, stb.
Fontos a vérzés helyének és okának meghatározása. A vérzés oka lehet: fekély, polip, bélgyulladás, Crohn-betegség, szájüregi vérzés, vastagbélrák, aranyér. A vastagbélrák, az egyik leggyakoribb rákfajta, mely korai szakaszban nem okoz tüneteket, de a székletben lévő, szemmel nem látható mennyiségű vér felveti a betegség gyanúját, ezért pozitív eredmény esetén végbélvizsgálatot vagy tükrözést kell végezni. Fontos hangsúlyozni, hogy nem csak a vastagbélrák következtében lehet vér a székletben, a nagy mennyiségű vérzés nyoma pedig valószínűleg nem vastagbélrák következménye.
Amikor élénk piros
A székelés után a keményebb széklet okozta sérülés következtében jelentkező vérzésnek jól látható a nyoma a WC papíron, a kagylóban: friss, élénk piros, nem alvadt állapotú. Ezek a vérzések a végbélnyílásból, illetve a végbélből származnak. Ezt a részt nevezzük anális csatornának, itt kialakulhat a belső vagy külső aranyér sérülése, végbélgyulladás, polipus (végbélpolip, jóindulatú elváltozás), a végbélnyílás nyálkahártyájának repedése, stb.
Alvadt állapotú
Előfordulhat, hogy a vér megalvadt állapotban jut a végbélnyílásba. Okozhatja ezt a fajta vérzést belső aranyeres csomó mellett polipus vagy rosszindulatú daganat, sérülés, esetleg műtét utáni vérzékenység.
Fekete színű
Amennyiben a vér keveredett a széklettel, a gyomor és a vékonybél emésztő folyamatai miatt fekete színűvé válik. Ez a fentebbi traktusból (gyomor, nyombél, vékonybél, vastagbél) származó vérzés jele, és a tünetet nagyon komolyan kell venni! – hangsúlyozza Blaskó professzor. Ennek oka repedés, valamint lehet fekély vagy kifekélyesedő daganat, illetve súlyos gyulladás is.
Rejtett vérzések
Külön terület az occult (rejtett) vérzések: szabad szemmel nem észlelhető, kis mennyiségű vér, amely nem jár a széklet elfeketedésével. Fontos a szűrővizsgálat, a székletvér meghatározása, mert ez olyan érzékeny, hogy igen kis mennyiségű vér kimutatására is alkalmas.
A Trombózisközpont orvosától megtudtuk azt is: vannak olyan gyógyszerek (elsősorban vaskészítmények), amelyek feketére színezhetik a székletet, vérzés nélkül is. Ilyen esetben is fontos az occult vérzésre irányuló vizsgálat.
Aranyér és vérzés
- A kezdeti stádiumban az aranyér kissé megnagyobbodott, még tünetmentes, de vérzékeny csomók találhatóak a végbélnyílás közelében.
- A második stádiumban az aranyeres csomók kiforduló, de spontán visszahúzódó állapotban vannak, már jellemző a vérzés.
- Harmadik stádiumban a kiforduló csomók spontán már nem húzódnak vissza, vérzékenyek, nyákosak.
- Negyedik stádiumban már nem lehet visszahelyezni az aranyeres csomókat, gyakori probléma a vérzékenység, a fájdalom.
Már az első, kezdeti panaszok jelentkezését követően érdemes szakorvoshoz fordulni, hogy kiderüljenek a panaszok hátterében álló okok, illetve kizárják az esetleges súlyosabb kórképeket, így például a végbéldaganatot. Szükséges lehet a fizikális vizsgálaton kívül a rektoszkópia és a kolonoszkópia, illetve daganat gyanúja esetén a szövettan.
Nem győzzük hangsúlyozni: minél korábban kezdjük el az állapot rendezését, annál nagyobb sikerre számíthatunk a kezelés következtében!
Mi a vastagbélszűrés két alapvető lépése?
Az első lépés a székletvér vizsgálata. A székletben a vér több ok miatt is megjelenhet. Okozhatja többek között aranyérbetegség, a vastagbél gyulladása, de akár származhat a gyomorból vagy a szájüregből is (pl. fogínyvérzésből). A kisebb intenzitású vérzések szemmel nem látható elszíneződést okoznak a székletben, ennek kimutatására laboratóriumi módszerek szükségesek.
Szintén fontos annak ismerete, hogy mit nevezünk a szűrés során „negatív”, illetve „nem-negatív” leletnek. Egy lelet vagy eredmény akkor nem-negatív, amikor a keresett elváltozás megléte teljes mértékben bizonyítható vagy nem zárható ki annak hiánya. Negatív leletről pedig akkor beszélünk, amikor az elváltozás megléte az adott mintában kizárható.
Nem-negatív eredmény esetén az esetleges vérzés hátterének tisztázására, szükség van a második lépésre, azaz a vastagbél vizsgálatára (vastagbéltükrözés, más szóval kolonoszkópia). A vizsgálat során béltisztítást követően a vastagbél belső felszínét endoszkóppal nézik át. Ha olyan eltérést találnak, ami a vastagbél szövetéből kitüremkedik (szövetkinövés, más néven polip), azt azonnal el is tudják távolítani, így az nem tud daganattá alakulni. A vizsgálat egyénileg eltérő módon okoz kellemetlenséget, ezért kérés esetén bódításban is el lehet végezni.
Forrás: Trombózisközpont, NNK