A vörösvérsejt a vérben található alakoselemek egyike, feladatuk a légzési gázok, elsősorban az oxigén, kisebb részt a szén-dioxid szállítása. A vörösvérsejtek a vörös csontvelőben képződnek, fejlődésük mintegy 7 napig tart. A vörösvérsejt szokásos magyar rövidítése vvs, de az angol red blood cell elnevezésből származó RBC is gyakran előfordul leleteken. Tudományos neve az eritrocita (latinosan erythrocyta). Az emberi vörösvérsejtet szokás vörösvértestnek (rövidítve vvt) is nevezni. Számuk egy felnőtt ember 1 µl-nyi vérében átlagosan ötmillió, a férfiaknak általában több, 5-5,4, míg a nőknek 4,8-5 millió. A vér alakos elemeinek a 99,9%-át adják. A számuk élettani körülmények között attól függ, hogy az adott egyén tartósan tengerszint fölött milyen magasan él, azaz a parciális oxigéntenziótól. Egyes légzőszervi vagy keringési betegségekben kompenzatórikusan szintén növekedhet a számuk. Átmérőjük kb. 7,2 µm, legnagyobb vastagságuk 2,2 μm. A vörösvérsejtek szállítják az oxigént és szerepük van a szén-dioxid szállításában is. Érésük közben hemoglobin-molekulák szintetizálódnak bennük, melyek vastartalmuk segítségével revezibilisen képesek kötni, és ilyen módon szállítani az oxigént. Szárazanyag-tartalmuk 90%-a hemoglobin. A vörösvérsejtek átlagos élettartama 120 nap, a lépben és a májban bomlanak le. A vérfesték, azaz a hemoglobin bomlásterméke a bilirubin, amit a máj az epébe választ ki. A szervezet a vasat újrahasznosítja. A vérben keringő vas felső határértéke 31 mikromol/liter lehet. Sportolóknál a 25-28 mikromol/liter érték szükséges, hogy egy versenyen a megfelelő oxigénfelvételt biztosítsa.
A vörösvérsejtek mérése a teljes vérkép vizsgálatán belül történik. Régebben Bürker kamrában mikroszkóp alatt számoltuk a sejteket, manapság automaták végzik ezt a feladatot.
Az élethez nélkülözhetetlen oxigén szállítását az emberi szervezetben a vörösvérsejtek végzik. A bennük található vérfesték, a hemoglobin specializálódott az oxigén szállítására a tüdő és a működő, oxigént felhasználó szövetek között.
Feladata
A vörösvérsejtek fő feladata tehát a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett égési, oxidatív folyamatok során keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Ez a gázcsere a vörösvértestek speciális fehérjéje, a hemoglobin segítségével valósul meg. Minden vörösvérsejt kb. 640 millió hemoglobinmolekulát tartalmaz. A hemoglobin név kb. annyit jelent, mint "a vér gömb alakú fehérjéje". Ez a sajátságos fehérjemolekula négy fehérjealegységből (polipeptidláncból áll), ezek mindegyikéhez egy ún. "haem"-csoport csatlakozik. A "haem"-csoport egy szén- és nitrogéntartalmú gyűrűkből álló molekula, melynek közepén egy vasatom van. Ez a "haem"-csoport képes arra, hogy a magas oxigénnyomású tüdőben az oxigént megkösse és az alacsony oxigénnyomású szövetekben azt leadja.
A szén-dioxid szállítása ellentétes irányú (a szövetekben felveszi, a tüdőben leadja). A vérfehérje oxigénnel telített formáját oxyhemoglobinnak, az oxigén nélküli formáját deoxyhemoglobinnak nevezzük. A hemoglobin tehát oxigén felvételére és leadására képes, ún. oxidoredukciós folyamatban vesz részt. Ezt a feladatot csak akkor képes elvégezni, ha a benne lévő vas két vegyértékű (ferro) formában van jelen. Az ép vörösvértestben külön rendszer biztosítja azt, hogy a vas ne tudjon nagyobb mennyiségben három vegyértékű (ferri) formába átalakulni.
Hogyan kezelhető a kóros vörösvértestszám?
Először a kóros vörösvértestszám kialakulásának kiváltó okát kell felderíteni a megfelelő kezelés kiválasztásához. A kezelés többek között vitamin- és nyomelempótlást, étrendi változtatást vagy vérátömlesztés útján végrehajtott vörösvértestpótlást jelenthet. Egyes esetekben csak az aktuális gyógyszerezésen kell változtatni, vagy a csontvelői vörösvértestképzést serkentő szert szükséges felírni.
Segíthet az egészséges étrend a normális vörösvértestszám fenntartásában?
Igen, amennyiben a jól kiegyensúlyozott étrend képes megelőzni a vashiányos vérszegénység kialakulását. Más, betegségek okozta VVT-eltérések nagy valószínűséggel nem korrigálhatóak diétával.
Vannak felismerhető tünetei a veszélyesen alacsony vagy magas vörösvértestszámnak?
A fáradtság alacsony vörösvértestszámot jelezhet, csakúgy, mint az ájulás, sápadtság, légszomj, szédülés és a megváltozott tudatállapot.
Mire utal, ha alakjukban, számukban változást látunk?
A vörösvérsejtek alakja normál esetben fánkhoz hasonlít. Egy-egy kenet értékelése kapcsán megfigyeljük a sejtek méretét, eloszlását, alakját is. Ezeket a normál képhez viszonyítjuk. Ha eltéréseket látunk, azt leírjuk és összevetjük az össz.képpel. Számos betegség vagy állapot ismérve ezen sejtek morfológiai eltérése.
A mikroszkópos kenetvizsgálat segítségével megállapítható, hogy mennyire épek és érettek a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Használatával elkülöníthetőek a fehérvérsejtek típusai, és meghatározható az egymáshoz viszonyított százalékos arányuk a vérben. Segíthet a vérsejtképzéssel, működéssel és pusztulással kapcsolatos betegségek és zavarok diagnózisában. Alkalmas a sejtképződés és érés nyomonkövetésére olyan betegségek esetében, mint például a leukémia.Lehetséges az egyes sejttípusok számának durva becslése, és a sejtek nagyságának, alakjának, és általános megjelenésének az elfogadott "normális" sejtekéhez viszonyítása. El lehet különíteni a FVS-ek különböző típusait és 100 darab megszámlálásával meg lehet határozni ezek egymáshoz viszonyított százalékos arányát is. A vizsgálat során megítélhető a VVT-k nagysága, alakja, és hemoglobin (oxigén szállító fehérje) tartalma, valalmint eldönthető, hogy megfelelő számú és kinézetű vérlemezke van-e jelen.
Néhány érdekesség a vörösvérsejtek vizsgálódása során:
- Cabot-gyűrű: hurok vagy nyolcas alakú, vörös színű zárvány. Elsősorban léphiányos, állapotra jellemző, de megfigyelhető fokozott vagy károsodott vérképzés, ill. extramedullaris haemopoesis esetén, valamitn súlyos anaémiában és thallassémiákban.
- Dakriocita: könnycsepp alaku vörösvérsjet. Jellegzetesen osteomyelofibrosisban fordul elő.
- Drepanocita: sarlósejtes anaémiára jellemző, sarló alakú vörösvérsejtek. Rövid élettartamúak, HbS-hemoglobint tartalmazó sejtek, melyek oxigénhiányos környezetben sarló alakúvá deformálódnak.
- Fragmentocita: fregmentálódott vvt-k, főleg műbillentyű okozta mechanikai károsodás hatására keletkeznek. Megjelenésük a következő kórképekre hívhatja fel a figyelmet: hamelytikus uraeias syndroma (HUS), tromboticus trombocytopenias purpura (TTP), DIC, égés, mábillentyű.
- Pénztekercsképződés
- Heinz-test
- Jolly-test
- Ovalocita
- Poikilocytosis
- Spaherocíta
- Polychromasia
- Target-sejt
Érdekesség
A tartósan magas hegységekben élő emberek szervezete alkalmazkodik a ritkább levegőhöz. Az ő vérük több vörösvérsejtet tartalmaz, ezek száma elérheti a 8 milliót mm3-enként. Az alföldről a nagy tengerszint feletti magasságba kerülő ember lassan alkalmazkodik új élőhelyéhez. Az első időben lelassul, teljesítménye csökken, mert a kisebb nyomású levegő kevesebb oxigént tartalmaz. 4-6 hét elteltével a szervezet fokozatosan hozzászokik, alkalmazkodik a kevés oxigénhez. Vérvizsgálattal egyszerűen kimutatható, hogy az illető vérében a vörösvérsejtek száma megnő, de méretük lecsökken.