A daganatos betegségek közül hazánkban mintegy 7000 új esetet diagnosztizálnak évente. A halálozási arányokat tekintve sajnos világelsők vagyunk, évente kb. 6-6500 ember esik a tüdőrák áldozatául. A betegség leggyakrabban az 50 év fölötti korosztályt érinti, Magyarországon leginkább a férfiaknál jelenik meg, azonban ezt az arányt a dohányzási szokások jelentősen befolyásolhatják.
A tüdők vékony, savós hártyával - pleura vagy mellhártya - fedettek. Szürkésrózsaszín, szivacsos tapintású, kúp alakú szervek. Állományuk a főhörgő faágszerű elágazásaiból származó, egyre kisebb, szűkebb üregű és vékonyabb falú hörgők, majd hörgőcskék hálózatából, és a belőlük nyíló léghólyagocskák tömegéből, valamint a hörgőket kísérő, a léghólyagocskákat övező erek hálózatából áll.
Légzéskor a levegő orrunkon vagy szájunkon át kerül a szervezetünkbe, és a torkon, gégén, légcsövön át jut be a tüdőkbe, azok hörgőrendszerébe, majd a léghólyagocskákba. A tüdő sejtjei tehát minden olyan anyagnak ki vannak téve, amit belélegzünk, így a levegőben lévő szennyező és mérgező anyagoknak is.
A tüdők belégzéskor kitágulnak, a léghólyagocskák friss levegővel telnek meg, míg kilégzéskor az elhasznált levegő a rugalmasan összehúzódó léghólyagocskákból távozik. Közben a léghólyagocskák, illetve az őket övező hajszálerek (kapillárisok) vékony falán keresztül megtörténik a gázcsere, azaz a sejtek élettevékenységéhez szükséges oxigén felvétele és a sejtjeink anyagcseréje során képződő salakanyag, a szén-dioxid leadása.
A tüdőrák tünetei
A tünetek különbözőek lehetnek, azonban a legtöbb esetben a betegség kialakulása tünetmentes és a diagnózisra csak a daganat növekedése következtében, már előrehaladott, áttétes állapotban kerül sor.
- elhúzódó köhögés, amely erősödhet
- a köhögéssel vér is távozhat
- indokolatlan fogyás
- fáradtság
- mellkasi fájdalom
- légszomj
- zihálás
- ismétlődő tüdőgyulladás vagy hörghurut
- étvágytalanság
A fenti tünetek mellett az áttétes tüdőráknál a véralvadékonyság fokozódása miatt nem ritka az ismétlődő vérrög-képződés a visszerekben, valamint a tüdőembólia.
Az áttétes tüdőrák tüneteit leginkább az érintett szövetek, szervek helye határozza meg:
- Agyi áttét: fejfájás, szédülés, hányinger, bénulás, aluszékonyság, görcsrohamok, mozgás, beszéd-, vagy beszédzavar, magatartásváltozás
- Gerincvelő áttét: bénulás, érzészavar, székelési és vizelési zavar
- Csontáttét: csontfájdalom, az érintett csontok (csigolya, végtagcsontok) törése
- Májáttét: hasi fájdalom, hasi folyadékgyűlem, sárgaság
- Bőráttét: borsnyi vagy nagyobb tapintható csomók, ritkán okoznak panaszt
A tüdőrák típusai és stádiumai
A daganat növekedése és terjedésmódja alapján két fő típus különböztethető meg.
Nem kissejtes tüdőrák
A tüdőrák leggyakoribb fajtája, az esetek kb. 80-85%-át alkotja, lassabb növekedés és nagyobb terápiás válaszkészség jellemzi. A szövettani elváltozások alapján három altípusba sorolható:
- laphámrák (squamosus sejtes karcinoma), a főhörgők hámjából indul ki, a nem kissejtes tüdőrák 20-30%-át teszi ki. A belső légutakat bevonó laphámsejtekből ered, általában a tüdő központi részében, a hörgők közelében alakul ki. Gyakran a dohányzás előzményeire vezethető vissza.
- mirigyhámrák (adenokarcioma), a nem dohányzók esetében is a leggyakrabban előforduló nem kissejtes tüdőrák. Nőknél és a fiatalabb korosztálynál gyakrabban alakul ki, általában még az áttétek megjelenése előtt diagnosztizálják. Jellemzően a tüdő külső részén, a kisebb hörgők hámbélésében található nyáktermelő sejtekből ered.
-
nagysejtes tüdőrák a tüdő bármely részén kialakulhat, gyors növekedés és terjedés jellemzi, amely megnehezíti a kezelést. Többnyire a tüdő széleihez közeli területről indul ki, a nem kis sejtes tüdőrákok kb. 10%-át teszi ki.
- A nagysejtes tüdőrák altípusa a neuroendokrin karcinóma, amely nagyon hasonló a kissejtes tüdőrákhoz.
Egyéb altípusok, mint például az adenosquamous karcinóma és sarcomatoid karcinóma, sokkal ritkábban fordulnak elő.
A nem kissejtes tüdőráknak IV szakasza van, illetve megkülönböztetjük még a 0. szakaszt. A különböző stádiumok a daganatok méretét és az áttétek terjedését mutatja. A kór természetét mutatja, hogy már a II. szakasztól megjelenhetnek az áttétek.
Kissejtes tüdőrák
A daganattípus sokkal kisebb sejtekből áll, alakja miatt zabszemsejtes ráknak is nevezik. Gyorsabban növekszik és terjed, mint a nem kissejtes tüdőrák, döntő többségét áttétes formában diagnosztizálják. A kissejtes tüdőrák szakaszait, hasonlóan a nem kissejtes tüdőrákhoz, mérete és az áttétek jelenléte alapján lehet besorolni.
A limitált stádiumban a daganat csak az egyik tüdőben jelenik meg, amely érintheti a közeli nyirokcsomókat is. A kiterjedt stádiumban a daganat mindkét tüdőben megtalálható, illetve érintheti a tüdő körüli folyadékot, a mellkas más területeire és a test távolabbi helyeire is kiterjedhet.
Melyek a tüdőrák okai és rizikófaktorai?
Számos kockázati tényező növelheti a tüdőrák kialakulását, többek közt:
- Dohányzás: a tüdőrák kialakulásának kockázata a dohányzással megnő, a tüdőrák okozta halálesetek mintegy 80 százaléka mögött a dohányzás áll. A tüdőrákos esetek nagy része megelőzhető lenne a dohányzás mellőzésével, a leszokáshoz orvosi segítséget is kérhet.
- Passzív dohányzás: a kór jelentkezhet azoknál is, akik soha életükben nem dohányoztak, de érintkeztek a dohányzás által kibocsájtott füsttel.
- Veszélyes anyagok: a levegőszennyezés, a radon és az azbeszt is növeli a rák kialakulását.
- Korábbi sugárkezelés, vagy daganatos megbetegedés.
- Tüdőrák előfordulása a családban.
Egy vagy több rizikófaktor fennállása genetikai elváltozást, mutációt okozhat a génekben, amely mutációk a sejt osztódásához és növekedéséhez vezethetnek, rákos daganatokat képezve. Ilyen mutációk többek közt az EGFR, KRAS, ALK, BRAF, ROS1 mutációja.
A rendszeres szűrés különösen ajánlott azon személyeknél, akik magas rizikófaktorba tartoznak:
- korábban erős dohányos volt, vagy jelenleg is dohányzik
- az elmúlt 15 évben hagyta abba a dohányzást
- 55 és 80 év között
Keresse fel orvosát és kérjen szűrővizsgálatot, a korai felismeréssel életet nyerhet!
Forrás: (pfizer, daganatok.hu)