A máj az egyik legnagyobb hasi szervünk, amely kiemelkedően fontos szerepet tölt be az emésztési folyamatban. A máj termeli az epét, amely a táplálkozással bekerült zsírokat az emésztőenzimek számára lebontható állapotban tartja. A májnak központi szerepe van a méregtelenítésben, a szervezet számára fölösleges vagy káros anyagok vérből történő kiválasztásában, lebontásában, ezen kívül az emberi test számára nélkülözhetetlen fehérjéket is előállít.
A szénhidrát anyagcserében feladata a normális vércukorszint fenntartása, a glikogén lebontás (glikogenolízis), a glükóz szintézise hosszú éhezés során nem szénhidrát alapanyagokból, a glikogén szintézis (glikogenezis), a fruktóz, galaktóz glükózzá alakítása.
A fehérje anyagcserében részt vesz a plazmafehérjék, véralvadási faktorok előállításában, az urea szintézisben, az aminosav anyagcserében, valamint a K vitamin függő faktorok termelésében.
A máj zsíranyagcserében betöltött szerepe is szerteágazó. Feladata a zsírsav szintézis és lebontás, a koleszterin szintézis és kiválasztás, a lipoproteinek szintézise, a ketogenezis.
Hormonok és vitaminok anyagcseréjében, toxikus anyagok lebontásában, immunrendszeri feladatokban, a vas és rézanyagcserében, valamint a bilirubin anyagcserében is nélkülözhetetlen szerepe van.
A máj sejtjeiből elsődlegesen kiinduló daganatot hepatocelluláris carcinómának, májráknak nevezzük. Az elsődleges májrák gyakoriságban férfiakban az 5., nőkben a 7. helyen áll a rosszindulatú daganatok között, a daganatos halálozás tekintetében azonban a 3. helyet foglalja el. Előfordulási gyakoriságában azonban lényeges földrajzi, etnikai és életkori különbségek észlelhetőek. Európában a többi daganatos betegséghez viszonyítva ritka az előfordulása, öt eset jut évente 100 000 lakosra. A férfiak háromszor gyakrabban betegszenek meg, mint a nők, a betegség előfordulása 50 éves kor felett halmozódik. A világ más tájain - elsősorban Afrikában és Ázsiában - a betegség jóval gyakoribb.
A májrák legfontosabb kockázati tényezője a májzsugor (cirrhosis), az esetek 80 százalékában ennek talaján alakul ki a tumor. A májzsugor oka lehet a hosszú ideig tartó, túlzott mértékű alkoholfogyasztás (a krónikus alkoholisták 15 százalékánál alakul ki cirrhosis); a vírusos májgyulladás idült formája (hapatitis B, C, D vírusok esetén); ritkábban egyes anyagcsere-betegségek illetve hosszan tartó gyógyszer- és méreghatások.
Magyarországon az alkohol indukálta májzsugor és az ennek következtében kialakuló májrák a leggyakoribb. Sajnos az alkoholizmus nálunk népegészségügyi problémát jelent: egyes felmérések szerint a lakosság 10 százaléka alkoholfüggőnek tekinthető.
A hepatitis B és hepatitis C vírus a májzsugor előidézésén kívül egyéb mechanizmusokkal is hajlamosít a májrák kialakulására. A kockázat azoknál a személyeknél a legnagyobb, akik újszülött korukban (vagy a méhlepényen keresztül) Hepatitis B vírussal fertőződtek meg.
Az Aspergillus flavus nevű penészgombával való tartós érintkezés, a gomba szervezetbe való tartós bejutása szintén a betegségre hajlamosít. Hazánkban szerencsére nem nagyon találkozni ezzel a kórokkal, mivel a gomba elsősorban nedves éghajlaton található meg, ahol különféle gabonákkal kerül az emberek szervezetébe és fejti ki rákkeltő hatását.
Az elsődleges májrák kialakulása ezen kívül összefüggésbe hozható különböző metabolikus betegségekkel, elsősorban a diabetessel és néhány genetikai tényező szerepe is ismert. Az elsődleges májrák gyakoribbá válása a fejlett országokban felmérések adatai alapján elsősorban a túlsúllyal, kövérséggel függ össze.
Tünetei
A tünetek, ha egyáltalán vannak, nem jellegzetesek. A beteg egyéb okkal nem magyarázható fogyást tapasztalhat, felléphet érzékenység a has jobb felső régiójában, a jobb bordaív alatt.
Mivel a májrák leggyakrabban májzsugor és hepatitis fertőzés következtében alakul ki, az ezen betegségek által okozott panaszok a vezető tünetek. A májbetegségek legjellegzetesebb tünete a levertség, az erőtlenség, a gyomortáji bizonytalan panaszok, esetleg hányinger, émelygés léphet fel.
A bőrön jellegzetes elváltozások láthatók: csillag alakú pirosas területek a mellkas bőrén, a tenyerek és talpak feltűnő rózsaszínes árnyalata, a bőr elvékonyodása, a körmök elfehéredése. Észlelhető lehet sárgaság, időnként viszketésről számol be a beteg.
Hormonális eltérésekre utaló jelek is mutatkozhatnak: férfiaknál eltűnik a férfias eloszlású testszőrzet, szexuális zavarok lépnek fel. Nőknél a menstruációs ciklus felborulása, esetleg a vérzés elmaradása utalhat a májbetegségre.
A máj rosszindulatú daganata gyorsan nő és hamar terjed a közeli nagy vénákba és a májkapu nagy vénájába.
Kivizsgálás
Sok esetben már a beteggel való beszélgetés folyamán felmerül az orvosban a kór lehetősége. A fizikális vizsgálat során az orvos a máj tapintásából már tud következtetéseket levonni, illetve észleli a májbetegség fent említett jellegzetes tüneteit.
A vérvétel a máj működésével kapcsolatban fontos információkkal szolgál. A májrák diagnózisában segítséget jelenthet az úgynevezett alfa-fetoprotein (AFP) szint meghatározása, amely a májrákos esetek 90 százalékánál emelkedett. Mivel azonban az emelkedést egyéb betegségek is okozhatják, nem specifikus jel, így önmagában nem jelent májdaganatot. Javasolt vérkép, albumin, összfehérje, INR, májfunkció, CEA, vizeletvizsgálat. Hepatitis vizsgálatok.
Alapvető vizsgálat az ultrahang vizsgálat (UH) és a computertomographiás vizsgálat (CT). Ezek alapján a gyanús elváltozásokból úgynevezett tűbiopsziás módszerrel szövettani minta nyerhető (egy hosszú tű segítségével UH-os ellenőrzés mellett). Amennyiben a vizsgálatok igazolják a tumor jelenlétét, további CT-vizsgálatokkal vagy kombinált képalkotó módszerrel (PET-CT), valamint különböző érfestéses technikákkal határozható meg a daganat pontos kiterjedése és az egyéb szervek érintettsége.
Megelőzés
Legfontosabb a nagy mennyiségű alkohol fogyasztásának elhagyása, ha szükséges orvosi segítség bevonásával.
A hepatitis B és C vírus testnedvek közvetítésével terjed (cseppfertőzéssel nem), így a megfelelően megválasztott védekezési eszköz használatával és a higiénés szabályok betartásával a megfertőződés elkerülhető. A vérkészítményeket Magyarországon már régóta vizsgálják, így az ezekkel való fertőződés veszélye napjainkra jelentősen csökkent.
A hepatitis B vírus ellen védőoltás létezik, mely a fokozott kockázatnak kitett csoportok számára (pl. egészségügyi dolgozók) kötelező. A terhesgondozás folyamán rutinszerűen szűrik a vírust, a fertőzött anyák újszülöttjei védőoltást kapnak.
Forrás: (webbeteg)