Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy székből vagy ágyból történő felkelés hatására hirtelen elsötétül a világ, amit legtöbbször szédülés kísér. Ez az állapot az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely során az agyi (és egyéb) szervek keringési elégtelensége alakul ki a hirtelen vérnyomásesés következtében. (ortosztatikus hipotónia)
A hipotónia jellemző tünetei a fokozatosan rosszabbodó kábaság, szédülés, a látás elhomályosulása, a füldugulás, fejfájás, végül ájulás is jelentkezhet eleséssel. Gyakori a hirtelen jelentkező, erőteljes verejtékezés, az illető ilyenkor sápadt, ajkai kékes színűek, pulzusa alig tapintható és a normálisnál alacsonyabb frekvenciájú. A végtagok általában enyhe tónusúak, de az esetek 20%-ában feszes izmokat tapasztalunk 1-2 izomrángással. Az utóbbi típusú ájulásokat gyakran tévesen epilepsziás rohamnak minősítik. Az ortosztatikus azt jelenti, hogy helyzetfüggő, a hipotónia pedig alacsony vérnyomást jelent.
Az okok között szerepelhet
- hormonzavar: pajzsmirigy-hormon, mellékvese- vagy agyalapi mirigy-hormon alultermelése okozhat alacsony vérnyomást,
- tartós fekvés betegség miatt,
- szívelégtelenség,
- gyógyszer-mellékhatás vagy túladagolás,
- a cukorbetegség egyik tünete az úgynevezett vegetatív idegrendszer károsodása: a szívtevékenységet befolyásoló idegek károsodnak, ami szívritmuszavart és alacsony vérnyomást okoz,
- gerinccsatorna- és gerincvelő veleszületett és szerzett rendellenességei
A szédülés lehetséges okai
Számos oka lehet a szédülésnek, azonban a legfontosabb azt kideríteni, hogy a panaszok hátterében milyen okok állnak. Nem könnyű, hiszen több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek, több szakterületet is érinthet.
- neurológiai
- ortopédiai
- kardiológiai
- cukorbetegség
- pszichés
- fül-orr-gégészeti
A szédülés tünetei
- ájulásérzet
- ingadozás
- dőlés
- forgás
- lebegés
A szédülés típusai
Vertigo
A szédülés leggyakoribb formája, mikor úgy érezzük, hogy forog velünk az egész világ. A fej mozgatása, helyzetváltoztatása ronthatja a panaszokat, hányingert és hányást is okozhat.
Vesztibuláris neuritisz
Az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, néhány óra alatt kialakulhat, a tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és 1 hét alatt megszűnnek. Tünetei a hányás, szédülés, mely fokozódhatnak a fej mozgatásakor.
Meniére betegség
Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek és 2-3 órás időtartam jellemzik a betegséget. A kiváltó ok nem ismert, a rohamok spontán felléphetnek, hányinger, hányás kísérheti.
Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)
A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, mint felülés, fordulás. Rövid ideig tartó, forgó szédüléses rohamokkal jár. Gyakori, mégis nehezen felismerhető kórkép.
Fontos szempontok a kivizsgálás során
- milyen időtartamban lép fel?
- mikor jellemző, mely időpontban?
- egyéb panaszok társulnak-e mellé?
- elmúlása után milyen érzet marad?
Neurológiai kórképek esetén változatos panaszok jelentkezhetnek, ugyanis idegrendszer károsodása egyéb betegségek szövődményeként is kialakulhat.
A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:
A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:
- koponya CT vagy MR
- nyaki erek doppler vizsgálata
- EEG
- nyaki gerinc RTG és MR
Ritka esetben további neurológiai kivizsgálás indokolt.
A szédülés kezelése
A szédülés típusától függően lehet gyógyszeres kezelés, de mozgás vagy étrend meghatározása is megoldás lehet, bizonyos esetekben.
Forrás: (webbeteg, neurológiai központ)