Szédülés

Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy székből vagy ágyból történő felkelés hatására hirtelen elsötétül a világ, amit legtöbbször szédülés kísér. Ez az állapot az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely során az agyi (és egyéb) szervek keringési elégtelensége alakul ki a hirtelen vérnyomásesés következtében. (ortosztatikus hipotónia)

A hipotónia jellemző tünetei a fokozatosan rosszabbodó kábaság, szédülés, a látás elhomályosulása, a füldugulás, fejfájás, végül ájulás is jelentkezhet eleséssel. Gyakori a hirtelen jelentkező, erőteljes verejtékezés, az illető ilyenkor sápadt, ajkai kékes színűek, pulzusa alig tapintható és a normálisnál alacsonyabb frekvenciájú. A végtagok általában enyhe tónusúak, de az esetek 20%-ában feszes izmokat tapasztalunk 1-2 izomrángással. Az utóbbi típusú ájulásokat gyakran tévesen epilepsziás rohamnak minősítik. Az ortosztatikus azt jelenti, hogy helyzetfüggő, a hipotónia pedig alacsony vérnyomást jelent.

Az okok között szerepelhet

  • hormonzavar: pajzsmirigy-hormon, mellékvese- vagy agyalapi mirigy-hormon alultermelése okozhat alacsony vérnyomást,
  • tartós fekvés betegség miatt,
  • szívelégtelenség,
  • gyógyszer-mellékhatás vagy túladagolás,
  • a cukorbetegség egyik tünete az úgynevezett vegetatív idegrendszer károsodása: a szívtevékenységet befolyásoló idegek károsodnak, ami szívritmuszavart és alacsony vérnyomást okoz,
  • gerinccsatorna- és gerincvelő veleszületett és szerzett rendellenességei 

 

A szédülés lehetséges okai

Számos oka lehet a szédülésnek, azonban a legfontosabb azt kideríteni, hogy a panaszok hátterében milyen okok állnak. Nem könnyű, hiszen több szervrendszer sérülésére is visszavezethetőek, több szakterületet is érinthet.

  • neurológiai
  • ortopédiai
  • kardiológiai
  • cukorbetegség
  • pszichés
  • fül-orr-gégészeti

A szédülés tünetei

  • ájulásérzet
  • ingadozás
  • dőlés
  • forgás
  • lebegés

A szédülés típusai

Vertigo

A szédülés leggyakoribb formája, mikor úgy érezzük, hogy forog velünk az egész világ. A fej mozgatása, helyzetváltoztatása ronthatja a panaszokat, hányingert és hányást is okozhat.

Vesztibuláris neuritisz

Az egyensúlyszervet ellátó ideg gyulladása, néhány óra alatt kialakulhat, a tünetek általában 1 nap után mérséklődnek és 1 hét alatt megszűnnek.  Tünetei a hányás, szédülés, mely fokozódhatnak a fej mozgatásakor.

Meniére betegség

Rohamokban jelentkező szédüléses tünetek és 2-3 órás időtartam jellemzik a betegséget. A kiváltó ok nem ismert, a rohamok spontán felléphetnek, hányinger, hányás kísérheti.

Jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV)

A szédülést a fej-, vagy a testhelyzet-változtatása váltja ki, mint felülés, fordulás. Rövid ideig tartó, forgó szédüléses rohamokkal jár. Gyakori, mégis nehezen felismerhető kórkép.

Fontos szempontok a kivizsgálás során

  • milyen időtartamban lép fel?
  • mikor jellemző, mely időpontban?
  • egyéb panaszok társulnak-e mellé?
  • elmúlása után milyen érzet marad?

Neurológiai kórképek esetén változatos panaszok jelentkezhetnek, ugyanis idegrendszer károsodása egyéb betegségek szövődményeként is kialakulhat.

A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:

A neurológus a vizsgálat alapján előzetesen véleményt alkot arról, hogy az agy betegsége okozhatja-e a szédülést. Amennyiben ennek a gyanúja áll fenn, a lehetséges vizsgálatok a betegség kimutatására:

  • koponya CT vagy MR
  • nyaki erek doppler vizsgálata
  • EEG
  • nyaki gerinc RTG és MR

Ritka esetben további neurológiai kivizsgálás indokolt.

A szédülés kezelése

A szédülés típusától függően lehet gyógyszeres kezelés, de mozgás vagy étrend meghatározása is megoldás lehet, bizonyos esetekben.

Szédülés típusai és kezelése

 

Forrás: (webbeteg, neurológiai központ)