Többet a D vitaminról

Új ajánlás a Semmelweis egyetemről 

Az első hazai, D-vitaminnal kapcsolatos egységes ajánlás tíz évvel ezelőtt készült. Azóta az idei a negyedik alkalom, hogy az érintett szakmai szervezetek az új tudományos eredmények alapján aktualizálták az iránymutatást egy országos konszenzus konferencia keretein belül.

Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinikája által szervezett konferencia szervezője szerint a D-vitamin fontos szerepet játszik a csontanyagcserében, a daganatok – leginkább a vastagbél- és emlőrák – megelőzésében és a daganattúlélésben, illetve az autoimmum betegségek elleni küzdelemben is.

Emellett dr. Takács István szerint köztudott még az is, hogy a D-vitamin megfelelő szintje hatással van a termékenységre és a magzat egészségére, így az kismamáknak és a gyermekvállalás előtt állóknak is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre, és a terhesvitamin fogyasztása mellett szükséges kiegészítőt szedniük.

A D-vitamin pótlására javasolt napi dózis nem változott a 2021-ben megfogalmazott ajánlásban. Újdonság azonban, hogy a szükséges mennyiségű vitamint akár heti egy alkalommal (14 ezer NE) vagy havi egyszeri adagban (60 ezerNE)  is lehet pótolni (egy egészséges, normál súlyú felnőtt 2000 NE vitaminigényével számolva). 

„Nincs szükség ennél magasabb napi adagolásra, kivéve a súlyos COVID-19 betegség alatt, amikor 5 napig 12 ezer NE-et, utána 4000 NE-et kap a beteg a kórházi tartózkodás ideje alatt, és ezzel telítik a D-vitamin raktárát, ezért hívják ezt telítő dózisnak” – magyarázza a professzor.¹ 
Már a konferencia szerevezése idején ismert volt, hogy összefüggés állhat fenn a D-vitamin hiány és a súlyos COVID-fertőzés kapcsán. 

A magyar D-vitamin konszenzus szerint őszi és téli hónapokban mindenkinek ajánlott a D-vitamin kiegészítés továbbra is.

Korcsoport	Egy napra javasolt dózis	Biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa
Csecsemők	400 – 1000 NE	1000 NE
Gyermekek (1-6 év)	600 – 1000 NE	2000 NE
Gyermekek (6 év felett)	600 – 1000 NE	2000 NE
Serdülők	800 – 1000 NE	4000 NE
Felnőttek	1500 – 2000 NE	4000 NE
Túlsúlyos felnőttek	3000 – 4000 NE	4000 NE
Terhes nők	1500 – 2000 NE	4000 NE

 

Dr. Takács István kitért arra is, hogy az elmúlt években 3-5-szörösére nőtt a D-vitamint fogyasztók aránya, ám sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a túl nagy dózis (napi 6-10 ezer NE) hosszú távon akár egészségkárosító hatású is lehet.¹
A túladagolás tünetei lehetnek: émelygés, hányás, étvágytalanság, szomjúság, gyakori vizelési inger, fejfájás, feszültség, gyengeség. Szélsőséges esetben vesekő, vesekárosodás is lehetséges, mivel a túlzott D-vitamin fogyasztás megnöveli a vizeletben a kalcium koncentrációt.

Tanulság

A D-vitamin olyan esszenciális tápanyag, amely segíthet az immunrendszer, a csontok és a létfontosságú szervek egészségének megőrzésében. Táplálkozásunk révén nem lehetséges kellő mennyiségű D-vitaminhoz juttatni szervezetünket, így a kiegészítők fogyasztása fokozottan ajánlott, különösen az őszi-téli hónapokban.  Fontos azonban, hogy a csomagoláson jelzett útmutatás szerint és a konszenzus által ajánlott szempontokat figyelembe véve fogyaszd, elkerülve így a túladagolás veszélyeit. A megfelelő dózis meghatározására, valamint a D-vitamin hiány gyanúja esetén ajánlott vérvétel alapján D-vitamin szint mérést végeztetni, és kérdéseid, kételyeid kapcsán háziorvosodat felkeresni.

 

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is: a 2000 nemzetközi egység napi szükségletből táplálkozással csak mintegy 80-at tudunk biztosítani. Az őszi, téli évszak beálltával, az október és március közötti periódusban a felmérések szerint Magyarországon 10-ből 9 embernél alakul ki D-vitamin hiány. Ugyanakkor a 4-5 évvel ezelőtti adatokhoz képest háromszorosára nőtt a D-vitamin szedésének mértéke hazánkban, aminek előnye, hogy ez a vitamin hozzájárulhat a szervezet betegségekkel szembeni védekezőképességéhez is. A felső légúti betegségek esetében pozitív hatása van a D-vitamin pótlásának. A meghűlés, influenza és más enyhébb, a koronavírusok által is okozott felső légúti betegség télen gyakrabban fordul elő, ebben szerepe lehet az alacsonyabb D-vitamin szintnek is. Vagyis úgy tűnik, a D-vitamin véd a légúti fertőzésekkel szemben, és ismert az is, hogy a nyiroksejtekre, a kórokozó-ellenes fehérjék termelődésére is pozitív hatást gyakorol.

Az eddigi kutatások eredményei mára igazolták, hogy a D-vitamin hiánya a csontritkulás mellett számos egyéb betegség, köztük a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is szerepet játszik, illetve az immunrendszer működésére is negatív hatást gyakorol.

D-vitamin-hiányra utalhat a csontok gyengülése (pl. csontlágyulás, csonttörések, nehezen gyógyuló törések, csontritkulás), az izomgörcsök és a gyorsan romló a fogak. Gyermekek esetén a D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet.

Amióta a kutatások bizonyossá tették, hogy a D-vitaminnak jelentős szerepe van az egészségünkre nézve, nagymértékben nőtt a D-vitamin szérumszintjére vonatkozó vizsgálatok gyakorisága is. A kalcidiol (25-OH-D) szint meghatározását egyszerű vérvétel útján bármelyik kezelőorvos kérvényezheti, azonban a szakmai körökben inkább az az elfogadott eljárás, ha a D-vitamin-ellátottság rutin ellenőrzését azoknál a betegeknél végzik el rendszeresen, akik a D-vitamin-hiány kialakulásának rizikócsoportjába sorolhatók.

A 25-OH-D₃ normál szintje

D-vitamin-szint (25-OH-D3)
Normál	30 ng/ml vagy 75 nmol/l
Hiány	20 ng/ml vagy 50 nmol/l
Súlyos hiány	10 ng/ml vagy 25 nmol/

 

A kelleténél kevesebb D-vitamin-hiány rövid távon hangulati és kognitív zavarokat, izomfájdalmakat és -gyengeséget okozhat,  emellett pedig a fertőző betegségekre való fogékonyság is megnő, a gyógyulás pedig hosszadalmasabb lehet.

A hosszú távú hiány elsősorban a csontokra van hatással: jelentősen megnő a csontritkulás és a csonttörések rizikója, gyakoriak lehetnek az ínybetegségek, például az ínygyulladás is, ez pedig akár a fogak elveszítéséhez is vezethet. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a D-vitamin hiánya nem mindig jár együtt tünetekkel, de ennek ellenére hatással van a csontjaink egészségére. A kutatások szerint a D-vitamin hiánya számos daganatos betegség (például bizonyos prosztata-, emlő- és bélrendszeri daganattípusok) rizikóját megnöveli, és az elégtelen vitaminbevitel a betegek állapotának romlásával is összefüggésbe hozható.

Nem elég csak a D vitamint pótolni! 

A D-vitamint olyan gyulladáscsökkentő hatású vitaminnak tekintik, amely önmagában elegendő a legtöbb krónikus panasz enyhítésére (mivel ezek általában krónikus gyulladásos folyamatokhoz társulnak). Sajnos azonban nagyon kevesen tudják, milyen mértékben kell a D-vitamint szedni, illetve hogyan kell azt a kalcium, magnézium és K-vitamin bevitellel összehangolni.

A D-vitamin zsírban oldódik

A D-vitamin az A-, E- és K-vitaminnal együtt a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. Ez két dolgot jelent:

1. A D-vitamin bélből történő felszívódásához mindig szükség van valamennyi zsírra.
2. A D-vitamin (ellentétben a vízben oldódó vitaminokkal) elraktározódik a szervezetben.

Mindezek előnye, hogy nem szükséges naponta szedni, hiszen a jól feltöltött D-vitamin raktárból a szervezet akár hetekig vagy hónapokig is elegendő mennyiséghez jut. A hátránya viszont, hogy a zsírban oldódó vitaminok túladagolhatók. Míg a vízben oldódó vitaminok esetén a többlet a vizelettel távozik, a zsírban oldódó vitaminok túlzott mennyiségű fogyasztása túladagoláshoz vezet.

FONTOS: Ha a D-vitamint kávéval, vízzel vagy gyümölcslével veszi be, akkor annak felszívódása meglehetősen alacsony lesz: mivel a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mindig kell hozzá egy kis zsírt is fogyasztani, ami lehet például avokádó, mandula, olívaolaj vagy kókuszolaj is.

Milyen D-vitamin-dózis vezet túladagoláshoz?

A túladagolás kockázata csak akkor áll fenn, ha táplálék-kiegészítő formában, magas dózisban és hosszabb távon fogyasztják. Európában a javasolt maximális dózis napi 2 000 nemzetközi egység, ám a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a 10 000 NE hosszú távú bevitele sem hordoz kockázatot. Az Oman Medical Journalban megjelent kutatás szerint túladagolás a napi 50 000 NE bevitelnél, és a szervezet magas kalciumszintje (hiperkalcémia) esetén fordulhat elő.

Ideális esetben a D-vitamin szintnek a vérben 100 ng/ml érték alatt kell lennie, 300 ng/ml-től viszont egyértelműen mérgezésről, túladagolásról beszélhetünk.

D-vitamin-túladagolás - Lehetséges Naptól vagy élelmiszertől?

Mivel a D-vitamin élelmiszerben alig található meg, az élelmiszer általi túladagolás nem lehetséges. Az is jó hír, hogy szinte sosem lehetséges a napsugarak általi D-vitamin-túladagolás sem. A szervezet nyilvánvalóan védekezik, és megakadályozza a D-vitamin bőrön át történő termelését, mikor annak kielégítően magas a szintje a szervezetben. Egy napsütéses nyári napon ezért a szervezet ritkán jut hozzá több mint 10 000 NE D-vitaminhoz, és ez is csak akkor lehetséges, ha egész nap bikiniben napozik. 

Csak az extrém napfénynek kitettség (pl. egész évben forró égövön tartózkodás, és közvetlen napsugárzás) esetén lehet káros következménye a szervezetben termelődő D-vitamin adagnak, de ebben az esetben is csak akkor, ha egyidejűleg K₂-vitamin hiánnyal és kalciumtöbblettel jár.

A túladagolás tünetei

A D-vitamin túladagolása táplálkozással vagy napfényen való tartózkodással tehát nem lehetséges, kizárólag étrend-kiegészítők szedése miatt alakulhat ki hipervitaminózis. Ennek következtében az alábbi tünetek jelentkezhetnek:

• gyomorpanaszok,
• hányás, hányinger,
• hasmenés,
• gyengeség,
• súlyosabb esetben törékennyé válnak a csontok, megemelkedik a vér kalciumszintje (hiperkalcémia), valamint a lágyszövetek elmeszesedése és vesekőképződés veszélye állhat fenn.

Fontos, hogy más vitaminokkal, ásványi anyagokkal hogyan kombináljuk

 

D-vitamin és K₂-vitamin

A D-vitamin szedése mellett fontos odafigyelni a megfelelő K₂-vitamin bevitelre is. A K₂-vitaminnak a szervezetben két fontos feladata van. Egyrészt szabályozza a vérrögképződést, hogy ne vérezzünk el a legkisebb seb miatt sem. Másrészt a K-vitamin a vérben lévő kalciumfelesleget a csontokba irányítja, ezáltal biztosítva azt, hogy a kalcium ne kerüljön a véredény falára vagy ne vesekő formában jelenjen meg.

Mivel a D-vitamin elősegíti a kalcium felszívódását, a D-vitamin bevitele növeli a felszívódó kalcium mennyiségét is. A K₂-vitamin hiány ezáltal a kalcium helytelen eloszlásához vezethet a szervezetben.

Az ajánlott K₂-vitamin dózis a D-vitamin kiegészítéssel jelentősen változik:

• 100 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel nem haladja meg a napi 2 500 NE mennyiséget.
• 200 μg K₂-vitamin szükséges, ha a D-vitamin bevitel magasabb, mint napi 2 500 NE.

Amennyiben személyre szabottan szeretné a K₂-vitamint adagolni, 2-3 mikrogammot kell testsúlykilogrammonként számolni. Ne feledje azonban, hogy a K₂-vitaminhoz ételeinken keresztül is hozzájuthatunk, ezért ha elegendő mennyiséghez jut az étrend által, az első néhány hétben csak a D-vitamin kiegészítőre lesz szüksége.

(az itt megjelent útmutatás nem vehető alapul egy kezelési terv beállításakor. Azt mindenkor az Ön orvosa határozza meg a kórelőzmény, panasz és a leletek ismeretében!)

Fontos, hogy azok, akik véralvadásgátlót vagy egyéb, K-vitaminnal kevésbé tolerált gyógyszert szednek, beszéljenek orvosukkal, mielőtt a készítmény alkalmazását elkezdenék!

 

D-vitamin és magnézium

Mivel magnéziumra van szükség a D-vitamin aktiválásához a szervezetben, a D-vitamin bevitel megfelelő magnéziumellátást igényel. Egy felnőtt napi magnéziumigénye kb. 400 mg. Aki élelmiszerekkel ezt a napi magnéziummennyiséget beviszi a szervezetébe, az akár 5 000 NE D-vitamin kiegészítőt is szedhet. Ha azonban valaki ennél több D-vitamint szed, fontos, plusz magnéziumot is vigyen be a szervezetébe, aminek ajánlott mennyisége az étrend magnéziumtartalmától függően 200-300 mg.

 

D-vitamin és kalcium

A D-vitaminra sokan úgy gondolnak, mint „a csont-vitaminra”, ezért gyakran kalciummal együtt alkalmazzák. Ennek azonban csak bizonyos esetekben van értelme, mint például a változókorban, mikor csökkenteni kell a csontritkulás kockázatát, vagy mikor az osteoporosis már jelen van, és a csonttörések kockázatát kell csökkenteni. Ugyancsak javasolt, ha az étrend alacsony kalciumtartalmú, és kevesebb, mint napi 1 000 mg kalciumot tartalmaz. Ha azonban elegendő mennyiségű kalciumot visz be a szervezetébe, elegendő csak a D-vitamin szedése. Különösen a nagy mennyiségű D-vitamin bevitel nem igényel további kalciumot, mert azzal nő a hiperkalcémia kockázata.

Ellenőriztesse D-vitamin szintjét, mielőtt elkezdené a vitamin szedését!

Mielőtt bármilyen D-vitamin készítmény alkalmazásába kezdene, fontos, hogy tisztában legyen szervezete D-vitamin szintjével. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy túl keveset szed majd belőle, és így nem fog hatni, vagy épp túl sokat, amivel feleslegesen terheli a szervezetét.

 

Forrás (Semmelweis, egészségpatika, webbeteg)