Stressz kontroll

Szívbetegség, reflux, fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet. 

A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.

Mit okoz a stressz? 

A stressz okozta betegségek lajstroma: magas vérnyomás, ritmuszavarok, mellkasi fájdalom, asztma, hörghurut, emésztési zavarok, gyomorfekély, puffadás, állandósult hasmenés, csontritkulás, gyakoribb csonttörések, migrén, depresszió, fejfájás, pánikbetegség, gyakoribb fertőzések, megfázások, lappangó betegségek fellángolása, peteérés leállása, impotencia, libidócsökkenés. A lista nem teljes, nagyon sok betegség kialakulását okozhatja még ezeken kívül a stressz. 
 

1; A stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. A kortizol fontos szerepet játszik a vészreakció stabilizálásában, a stresszhez való alkalmazkodásban. Túlzott mértékű vagy tartós, krónikus stresszhatás esetén azonban a kortizol gátolja az immunrendszer működését.

2; Bár a gyomorfekély - a gyomornyálkahártya kisebesedése - kialakulását a szakértők napjainkban elsősorban a Helicobacter pylori nevű baktériumra vezetik vissza, jelentősen megkönnyíti a fokozott feszültség. Emellett gyakori gyomorfájás, hasmenés jelentkezhet. 

3; A fokozott stressz a szimpatikus idegrendszer túlműködését eredményezi, ami hosszabb távon magas vérnyomással jár együtt. Mivel a stressz fokozza a szívverések számát, növeli a vérnyomást, ronthatja az agyi véráramlást is, ami agyvérzés kialakulásához vezethet.

4; A fokozott stressz hatására a mellékvese nagyobb mennyiségű kortikoszteroidot termel, aminek hatására csökken az immunválasz. Az immunrendszer gyengülése pedig többek között olyan daganatfajták kialakulását eredményezheti, mint a vastagbélrák vagy a mellrák.

5; A stresszes állapotnak köszönhetően alvászavarok is fellépnek, ami az életminőséget nagymértékben rombolja. 

6; Igen érdekes a herpesz és a lelkiállapot, a stressz kapcsolata is. A herpesz vírus által okozott betegség, leggyakrabban az arcon, a száj körül alakul ki. Gyulladt bőrön csoportos hólyagocskák jellemzik, amelyek felszakadva fájdalmas sebekké válhatnak. Nem ritka, hogy a tünetek elmúlnak, de a vírus nem pusztul el, hanem megbújik a bőr mélyebb rétegeiben, és a szervezet legyengülése (pl. hideghatás, megfázás), vagy akár stressz hatására a tünetek ismételten kiújulnak. ( dr. Valló Ágnes ) 

 

A stressz reakció részeként aktiválódik a hipothalamusz-hipofízis-mellékvese tengely, amely fokozott kortizol termeléssel jár. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül. Gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.
 

Hirtelen előállt stresszhelyzetben rendszerint ezek közül legalább kettő egyszerre figyelhető meg

  • Ijedtség, rémület
  • Szomorúság, izgatottság
  • Étvágytalanság
  • Immunrendszer gátlása
  • Fokozott anyagcsere és a test zsírkészletének használata.

Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat: 

  • Tartósan rossz közérzet
  • Szorongás
  • Pánikrohamok, esetleg pánikbetegség
  • Depresszió, Ingerlékenység
  • Soványság, elhízás
  • Csökkent ellenálló képesség
  • Menstruáció megszűnése
  • Hajhullás

Fiziológiai stresszreakció – A stresszortól függetlenül testünk automatikusan felkészül a veszedelemre. A külső inger (például veszélyes állat látványa) hatására adott válaszreakcióhoz a szervezetnek energiára van szüksége, így az izmok glukóz felhasználása, a májnak pedig a glikogénbontása növekszik, míg a glikogenezis mértéke csökken. Növekszik a test anyagcseréje, nő a szívfrekvencia, a vérnyomás. A nyáltermelés és az orrnyálka váladékozása, illetve a bélperisztaltika csökken. A száj kiszárad, endorfinok választódnak ki. E fiziológiai változások többsége két, a hipotalamusz ellenőrzése alatt álló idegi-hormonális rendszer, a szimpatikus idegrendszer és az adrenokortikális rendszer aktivációjából fakad. A szimpatikus idegrendszer ingerli a mellékvesék velőállományát, amely ADRENALIN és NORADRENALIN hormonokat választ ki a véráramba. Ezek együttes hatása felelős a felsorolt válaszreakciókért. A hipotalamusz második funkcióját úgy oldja meg, hogy jelzést küld (CRH) az agyalapi mirigynek (hipofizis) hogy az adrenokortikotrop (ACTH) hormont válasszon ki. melynek hatására a mellékvese KORTIZOLT termel.