Vastagbélrák

A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek. A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rák a nyugati világban, amely a lakosság több mint 6%-át érinti életük során. A felépülés esélyei viszonylag jók, feltéve, ha korai a felismerés. A rendszeres kolonoszkópiás szűrés és a jóindulatú bélpolipok eltávolítása (amelyek egy későbbi stádiumban rosszindulatú daganattá válhatnak) gyakran elősegítik a rák kimutatását a korai szakaszban, vagy megakadályozzák az egészet. A férfiak nagyobb valószínűséggel érintettek vastagbélrákban, mint a nők, ez az arány 60-40. A vastagbélrák 90%-a 50 éves kor felett következik be. A statisztikák azt mutatják, hogy a 45 és 75 év közötti 100 ember közül 1-nek nincs észrevehető rákja, míg 100-ból 3-nak jóindulatú polipjai vannak a bélben, amelyeket elővigyázatossági intézkedésként kell eltávolítani.

A vastagbélrák diagnózisának alapját a szövettani mintavétel jelenti, azaz a béltükrözés során vett minta alapján jelenthető ki egyértelműen a daganat diagnózisa, illetve ez a módszer alkalmas a daganat típusának meghatározására és a folytatandó kezelés megválasztására is. Szűrési jelleggel számos más diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, azonban pozitív eredmény esetén mindenképpen szükséges a vastagbéltükrözés elvégzése is a pontos diagnózis érdekében.

Vastagbélrák tesztek, laborvizsgálatok

Székletvérteszt. A szabad szemmel nem látható székletvér kimutatására is alkalmas teszt patikában kapható és otthon is elvégezhető. A gyorsteszt diagnosztikus értéke alacsony. Egyrészt a pozitív eredmény sem igazolja a vastagbéldaganatot, mivel vérzést számos más betegség is okozhatja, mint a gyulladásos bélbetegségek vagy az aranyér. Másrészt a daganat vagy a vastagbélpolip sem jár minden esetben vérzéssel, így a negatív eredmény esetén sem vehető biztosra, hogy nincs kialakult daganat bélrendszerünkben. Mivel azonban a székletvérteszt a leggyorsabb, legegyszerűbb és fájdalommentes eljárás, ajánlható ennek elvégzése.

Amennyiben kimutatja a székletvért, mindenképp arra utal, hogy érdemes alaposabban kivizsgáltatni bélrendszerünk állapotát a minél korábbi felismerés és az eredményes kezelés érdekében. A székletvértesztet orvosi beutalóval laboratóriumi székletvizsgálat során is elvégeztethetjük, illetve sok esetben vizsgálat során elvégzi az orvos egy gyorsteszt segítségével.

Enzimes béldaganatszűrés. A módszer azon alapszik, hogy a daganatos sejtek az egészségesektől eltérő anyagcserével rendelkeznek, és egy jellegzetes enzimet termelnek (M2-PK). Az egyes patikákban is kapható vagy az internetről rendelhető teszt ennek az enzimnek a kimutatására alkalmas a székletből. A pozitív eredmény rosszindulatú daganat vagy jóindulatú polipra is utalhat.

Pontossága rosszindulatú daganatok esetén 80-85 százalékos, azaz egyetlen vizsgálat teljes bizonyossággal nem képes igazolni vagy cáfolni a betegséget, de megismételt vizsgálat esetén már jó szűrési módszernek tekinthető. Tapasztalatok szerint még a kisebb polipok kimutatására is alkalmas, ám kisebb megbízhatósággal. A teszt pozitív lehet heveny és idült gyulladásos emésztőrendszeri megbetegedések esetén is, így például gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknél nem használható. Tévesen negatív lehet az eredmény, ha a széklet nem elég koncentrált (például hasmenés esetén), ezért alkalmazása hasmenéssel járó állapotok esetén sem javasolt.

Laboratóriumi vérvizsgálat. A vérkép - a tévhittel ellentétben - nem képes a vastagbélrák diagnosztizálására, azaz nincs olyan ún. tumormarker, amely egyértelműen jelezné vagy cáfolná a daganat kialakulását. Ennek ellenére orvosi kivizsgálás során vérvétel és laboratóriumi vizsgálat is történik, mivel a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltatnak az orvos számára. Pl. vérszegénység, gyulladás, emelkedett tumormarkerek, székletvér pozitivitás mind figyelemfelkeltőek. 

Vastagbéltükrözés

Betegséggyanú esetén vastagbéltükrözés (colonoscopia) történik, melynek során a vastagbél teljes hosszában átvizsgálható a végbélen keresztül felvezetett endoszkóp segítségével. A vizsgálat folyamán az orvos nemcsak végignézheti a bélfal elváltozásait, hanem szövettani mintavétel is történik, továbbá a kisméretű polip alakú daganatokat is eltávolíthatja az orvos.

A vizsgálat diagnosztikus találati biztonsága 95 százalék felett van, ami azt jelenti, hogy 100 megbetegedésből 95-öt felismernek a beavatkozás során. Tömeges szűrésként ennek ellenére jelenleg nem alkalmazzák a módszert. Ennek egyik oka, hogy panaszok nélkül vagy a nem veszélyeztetett rizikócsoportba tartozók esetében az egészségbiztosító nem támogatja a vizsgálatot, így az csak magánintézményekben vehető igénybe. Ráadásul a tapasztalatok szerint a vizsgálat kellemetlenségei miatt a lakosság sem szívesen választja a vastagbéltükrözést. Panaszok jelentkezése, betegséggyanú esetén vagy a rizikócsoportokba tartozóknál ugyanakkor mindenképp javasolt a vastagbéltükrözés elvégzése, mivel minden módszer közül ez a legbiztosabb, továbbá ez nyújtja a legtöbb információt az orvos számára. A beavatkozás számos intézményben bódításban is elvégeztethető.

 

Kinek, mikor és milyen szűrés ajánlott?

  1. Ötven éves kor fölött akkor is ajánlott a szűrés, amennyiben nem tapasztalhatóak a vastagbélrák tünetei, úgymint a széklet és székelési szokások megváltozása, a hasmenés és székrekedés váltakozása, a véres széklet vagy az indokolatlan fogyás és fáradtság. 50 és 75 éves kor között ugyanis ugrásszerűen megnő a betegség előfordulása férfiak és nők esetében is. Nemzetközi ajánlások szerint a vastagbéltükrözést legfeljebb 10 évente meg kell ismételni, de a székletvizsgálatot évente is ajánlott.

  2. Amennyiben valakinek a családjában előfordult vastagbéldaganatos eset, úgy legkésőbb 40 éves korában vegyen részt szűrésen, vagy 10 évvel fiatalabb életkorban, ahogy a családtagnál kialakult a betegség. (Azaz például ha a szülőnél 45 éves korában alakult ki a tumor, a gyerekeknek 35 éves korukban érdemes részt venniük a szűrésen). A rizikócsoportba tartozók esetében a kolonoszkópia a javasolt módszer, mivel ez adja a legbiztosabb és legmegbízhatóbb eredményt.

  3. Amennyiben a fent is leírt panaszokat tapasztalja, minél előbb részt kell venni a kivizsgáláson. Orvosa a vastagbéltükrözést vagy a CT-kolonoszkópiát fogja javasolni. Ebben az esetben - orvosi beutalóval - az egészségbiztosító is támogatja a kivizsgálást, de magán egészségügyi intézmények is biztosítják a vizsgálatot.

Ötven éves életkor alatt, kis rizikó esetén, ha a vastagbéldaganatra jellemző panaszok sem állnak fenn, akkor szűrési jelleggel elsősorban a székletvizsgálat elvégzése ajánlott, és pozitív eredmény esetén kell orvoshoz fordulni. A kolonoszkópia megbízható, ám annál fájdalmatlanabb alternatívájaként egyre több intézményben lehetőség van a CT-colonoscopia (virtuális kolonoszkópia) elvégzésére is.

 

Forrás: (webbeteg)