Az érgyulladásos betegségek jellemzője az erek (artériák, ritkábban vénák) gyulladása testszerte. A beteg ezek közül elsősorban a bőr ereinek gyulladását észleli. Többnyire immunkomplexek által kiváltott gyulladás. Másodlagos formái daganatos megbetegedések, más autoimmun betegségek mellett fejlődnek ki. Az elsődleges formáinak eredete jórészt ismeretlen, legtöbbnek okaként azonban fertőzések jönnek számításba. A fertőzések lehetnek vírusosak, bakteriálisak. A betegség kifejlődéséhez azonban a fertőzés mellett genetikai háttér is szükségesnek látszik.
A vaszkulitisz az erek gyulladásos megbetegedése, melyben az érfal megvastagszik, meggyengül és hegesedik, az erek belső átmérője beszűkül. Emiatt zavart szenved az egyes szervek, szövetek vérellátása, ami romló szervműködéshez, szövetpusztuláshoz vezethet. A betegség esetenként kezelés nélkül is javulhat, máskor tartós gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére, a betegség fellángolásainak kivédésére.
A vaszkulitisznek több formája ismeretes, ezek többségét a ritka kórképek között tartjuk számon. Előfordulhat, hogy az erek gyulladása csak egyetlen szervet érint (pl. a bőrt), máskor egyidejűleg több szerv vérellátása is károsodik. A betegség esetenként igen enyhe formában jelentkezik, máskor súlyos, akár életveszélyes szerkezeti és működési károsodásokkal társulhat. A vaszkulitisz, illetve annak tünetei felléphetnek hirtelen, heveny vagy hosszan tartó, idült formában.
Mi okozza az érgyulladást?
A vaszkulitisz pontos okát nem ismerjük. Bizonyos típusainak megjelenésében feltételezhető az örökletes genetikai hajlam szerepe. Más esetekben ún. autoimmun folyamatok állhatnak háttérben, amikor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit, szerveit idegenként ismeri fel és ellenanyagot termel ellene. Ilyen kóros immunreakciót válthatnak ki bizonyos fertőzések (pl. B vagy C típusú hepatitisz, HIV-fertőzés, citomegalovírus-fertőzés), rosszindulatú betegségek, immunológiai kórképek, egyes gyógyszerek. A vaszkulitisz lehet más reumás jellegű betegségek részjelensége is, ilyen pl. az ún. SLE (szisztémás lupus erythematosus, röviden lupusz), a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) vagy a Sjögren-szindróma.
Mikor kell érgyulladásra gondolni?
A betegség tünetei igen széles határok között változnak. A tünetek jellegét és súlyosságát az szabja meg, hogy az érintett erek milyen szervet vagy szövetet látnak el.
A vaszkulitisz tüneteinek egy része általános, a szervezet egészét érintő tünet, s ezek jelentős hányada számos egyéb kórállapotban is megjelenhet. Ilyen általános tünetek lehetnek a láz, fejfájás; általános levertség vagy fáradtságérzés; étvágytalanság és akaratlan testsúlycsökkenés; hasfájás; nem helyhez köthető, bizonytalan fájdalmak; éjszakai izzadás; bőrkiütések; zsibbadás és érzészavarok; veseproblémák (pl. véres vagy elszíneződött vizelet).
A helyileg jelentkező, jellegzetesebb tünetek nagyban függnek az érintett erek elhelyezkedésétől. A vaszkulitisz többféle kórkép jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom, típusainak részletes ismertetése túlmutat e betegtájékoztató keretein.
Vizsgálatok érgyulladás gyanújakor
Ha az említett tünetek bármelyike tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvoshoz kell fordulni. A vaszkulitisz korai kórismézésének célja, hogy a súlyos szervi károsodások előtt megkezdődhessen a kezelés.
Az orvos részletesen kikérdezi a beteget panaszairól, azok jellegéről, erősségéről, fennállási idejéről. Rákérdez arra is, hogy a tünetek állandó vagy időszakos jellegűek-e, illetve hogy van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy súlyosbítja a tüneteket. A kórelőzmény felvételekor az orvos kitér a korábbi betegségekre, a családban elő fordult hasonló tünetekre, a rendszeresen szedett gyógyszerekre is.
Forrás: (OTSZ, Immunközpont)