Érgyulladás-Vasculitis

Az érgyulladásos betegségek jellemzője az erek (artériák, ritkábban vénák) gyulladása testszerte. A beteg ezek közül elsősorban a bőr ereinek gyulladását észleli. 

 

Többnyire immunkomplexek által kiváltott gyulladás. Másodlagos formái daganatos megbetegedések, más autoimmun betegségek mellett fejlődnek ki.

Az elsődleges formáinak eredete jórészt ismeretlen, legtöbbnek okaként azonban fertőzések jönnek számításba. A fertőzések lehetnek vírusosak, bakteriálisak. A betegség kifejlődéséhez azonban a fertőzés mellett genetikai háttér is szükségesnek látszik.

A vaszkulitisz az erek gyulladásos megbetegedése, melyben az érfal meg­vastagszik, meggyengül és hegesedik, az erek belső átmérője beszűkül. Emiatt zavart szenved az egyes szervek, szövetek vérellátása, ami romló szervműködéshez, szövetpusztuláshoz vezethet. A betegség esetenként kezelés nélkül is javulhat, máskor tartós gyógyszeres kezelésre van szükség a tünetek enyhítésére, a betegség fellángolásainak kivédésére.

A vaszkulitisznek több formája ismere­tes, ezek többségét a ritka kórképek között tartjuk számon. Előfordulhat, hogy az erek gyulladása csak egyetlen szervet érint (pl. a bőrt), máskor egyidejűleg több szerv vérellátása is károsodik. A betegség esetenként igen enyhe formában jelent­kezik, máskor súlyos, akár életveszélyes szerkezeti és működési károsodásokkal társulhat. A vaszkulitisz, illetve annak tü­netei felléphetnek hirtelen, heveny vagy hosszan tartó, idült formában.

 

Mi okozza az érgyulladást?

A vaszkulitisz pontos okát nem ismerjük. Bizonyos típusainak megjelenésében fel­tételezhető az örökletes genetikai hajlam szerepe. Más esetekben ún. autoimmun folyamatok állhatnak háttérben, amikor az immunrendszer a szervezet saját szöveteit, szerveit idegenként ismeri fel és ellenanya­got termel ellene. Ilyen kóros immunreak­ciót válthatnak ki bizonyos fertőzések (pl. B vagy C típusú hepatitisz, HIV-fertőzés, citomegalovírus-fertőzés), rosszindula­tú betegségek, immunológiai kórképek, egyes gyógyszerek. A vaszkulitisz lehet más reumás jellegű betegségek részjelen­sége is, ilyen pl. az ún. SLE (szisztémás lupus erythematosus, röviden lupusz), a reumás ízületi gyulladás (reumatoid artritisz) vagy a Sjögren-szindróma.

 

Mikor kell érgyulladásra gondolni?

A betegség tünetei igen széles határok között változnak. A tünetek jellegét és súlyosságát az szabja meg, hogy az érin­tett erek milyen szervet vagy szövetet látnak el.

A vaszkulitisz tüneteinek egy része ál­talános, a szervezet egészét érintő tünet, s ezek jelentős hányada számos egyéb kór­állapotban is megjelenhet. Ilyen általános tünetek lehetnek a láz, fejfájás; általános levertség vagy fáradtságérzés; étvágy­talanság és akaratlan testsúlycsökkenés; hasfájás; nem helyhez köthető, bizonytalan fájdalmak; éjszakai izzadás; bőrkiütések; zsibbadás és érzészavarok; veseproblémák (pl. véres vagy elszíneződött vizelet).

A helyileg jelentkező, jellegzetesebb tünetek nagyban függnek az érintett erek elhelyezkedésétől. A vaszkulitisz többféle kórkép jelölésére szolgáló gyűjtőfogalom, típusainak részletes ismertetése túlmutat e betegtájékoztató keretein. 

 

Vizsgálatok érgyulladás gyanújakor

Ha az említett tünetek bármelyike tartósan fennáll vagy súlyosbodik, orvoshoz kell for­dulni. A vaszkulitisz korai kórismézésének célja, hogy a súlyos szervi károsodások előtt megkezdődhessen a kezelés.

Az orvos részletesen kikérdezi a be­teget panaszairól, azok jellegéről, erőssé­géről, fennállási idejéről. Rákérdez arra is, hogy a tünetek állandó vagy időszakos jel­legűek-e, illetve hogy van-e olyan tényező, ami enyhíti vagy súlyosbítja a tüneteket. A kórelőzmény felvételekor az orvos kitér a korábbi betegségekre, a családban elő­ fordult hasonló tünetekre, a rendszeresen szedett gyógyszerekre is.

 

Laborvizsgálatok

  • Teljes vérkép
  • CRP
  • Süllyedés
  • Komplement C3,C4
  • Immunglobulinok
  • ANCA 
  • ANA/ ENA
  • Ds-DNA
  • Reuma faktor
  • ELFO

 

Forrás: (OTSZ, Immunközpont)