t

Mi az Sjögren szindróma?

Valószínű csak azok találkoztak vele, akik maguk vagy valamely családtag által érintettek a dologban. Pedig sokkal többen szenvednek tőle, mint gondolnánk! A legelső tünet, panasz ami önmagában figyelemfelkeltő kéne legyen: SZÁJ- ÉS SZEMSZÁRAZSÁG!

A primer Sjögren-szindróma (SS) egy autoimmun betegség, mely rendszerint 40 - 60 éves korban kezdődik, és az esetek 15%-ban súlyos szisztémás komplikációkkal jár. A fiatalabb életkorban megjelenő Sjögren-szindróma jóval súlyosabb betegséget jelez. Száraz, viszkető szemek, égő nyelv vagy a gyomornyálkahártya irritációi - banális panaszok, amelyek mindenki életében előfordulnak, de ahogy jönnek, olyan gyorsan szűnnek is. Pedig a jelenségek hátterében reumás megbetegedés is állhat, különösen, ha a panaszok idültté válnak: ez az ún. Sjögren-szindróma.

A reumának ez a változata széles körben elterjedt, de gyakran elsiklanak felette vagy rosszul diagnosztizálják. Ugyanis a betegséget kísérő többi tünet, mint a krónikus fáradtság vagy az emésztési panaszok szintén általánosak, és nem egy-egy betegségre jellemzőek.

Panaszok, tünetek

A szem nagyon kiszárad, viszketni, égni kezd, a beteg úgy érzi, mintha valami lenne benne. A könnytermelés hiánya miatt a szemek néha annyira kiszáradnak, hogy a szaruhártyán fekély is kialakulhat, melynek következtében nagyfokú fájdalom és fényérzékenység lép fel.

A szájszárazság a másik nagyon jellemző tünet, amely megnehezíti a beszédet, a rágást, a nyelést, és a fogak gyors romlásához vezet. A nyálmirigyek időnként fájdalmasan megduzzadnak, az ízérzés és a szaglás is elveszhet. A nyáltermelés lecsökkenése miatt a nyelv széle és a szájzug is könnyen berepedezhet.

Időnként a Sjögren-szindróma az ujjak végében tapasztalható vérellátási zavarokkal (Raynaud- szindróma) társul, megfigyelhetők továbbá nem csak e betegségre jellemző általános panaszok is, mint tartós, rendkívüli fáradtság.
Az érintettek 90%-a nő, a legtöbb középkorú. A Sjögren-szindróma általában lassú lefolyású és jóindulatú, de fordulhat súlyosabbra is. Olykor megfigyelhetők a nyirokcsomó duzzanatai is, amelyek ritkán rosszindulatúvá fajulhatnak. A betegség érintheti a tüdőt, a májat és a vesét is, e szervek működési zavarait okozva. Az érintettek gyakran panaszkodnak a reumára jellemző ízületi fájdalmakra és duzzanatokra.
 

A nyál- és a könnymirigyeken kívül más mirigyek is érintettek lehetnek, így a csökkent nyák- és váladéktermelés következtében kiszáradás, égő érzés jöhet létre az orr, a garat, a gége, a légcső és a hüvely területén is. Ha az orrnyálkahártya is súlyos fokban sérül, a felszínén kialakult fekélyek miatt akár az orrsövény is átszakadhat. A kiszáradt légcső okozta tünet a száraz, kínzó köhögés. Rekedtség és torokkaparás jön létre a garat és gége szárazsága esetén. A nyál mennyiségének lecsökkenése megnehezíti a szilárd táplálék lenyelését, mely a gyomornyálkahártya csökkent nyáktermelésével együtt megnehezíti az emésztést. Súlyos esetben a hasnyálmirigy is érintett lehet, amely ezért nem tud elegendő mennyiségű emésztő enzimet termelni, így puffadás, hasfájás jön létre.

A betegek negyedében nem csak a mirigyeket támadja meg a folyamat, hanem egyéb szerveket, szöveteket is, mint például a vesét, a bőrt, a tüdőket, az ízületeket, valamint az izmokat. Az ízületek közül általában a kéz, a csukló, a boka és a térd érintett. Ezeken a helyeken fájdalmas gyulladás jöhet létre. Ha a bőr kisebb erei begyulladnak (vasculitis), akkor testszerte, de elsősorban a lábakon kiütések lesznek láthatók.

Az izmok ebben a betegségben csak kis területeken, elszórtan károsodnak, nem okozva súlyos elváltozást. A lép megnagyobbodása és a tüdő állományának gyulladása az igen ritka tünetek közé tartoznak. Az idegrendszeri tünetek közül a szédülés, a görcsök és az esetlegesen megjelenő agyhártyagyulladás érdemelnek említést.

 

Laborvizsgálatok

A Sjögren-szindrómában létrejövő jellemző laboratóriumi eltérések a vérszegénység, a csökkent fehérvérsejt- és vérlemezke-szám, valamint a specifikus autoantitestek, melyek jelenléte a jellegzetes tünetekkel együtt biztossá teszi a diagnózist. Ilyen antitestek az anti-SS-A, az anti-SS-B, és az antinukleáris antitest-pozitivitás (ANA+). A betegség aktivitásának és az egyéb szervi érintettség megállapításához szükséges általános laboratóriumi vizsgálatok: süllyedés, CRP, vérkép, vizelet, máj- és veseműködés.

Egyéb

A táplálkozás - mint minden reumás betegségtípus esetében - a Sjögren-szindróma terápiájában is fontos szerepet játszik. A páciensek lehetőleg teljes mértékben tartózkodjanak a sertéshústól, mivel a húsban található fehérje és hisztamin kedvezőtlenül befolyásolja a reuma kórlefolyását. A Sjögren-betegek éppen ezért fogyasszanak könnyű, párolt zöldségekből és halból álló ételeket, ajánljuk a mediterrán diétát. Az olívaolaj és a repceolaj enyhíti a szájszárazságot, a halban található omega-3 zsírsavak pozitívan hatnak az esetleges ízületi panaszokra.
 
A nyers étrendet illetően ajánlatos az óvatosság: amit korábban gond nélkül képes volt megemészteni a páciens, az most problémákat okozhat. Le kell azonban szögeznünk, hogy sok páciens tartós panaszmentességről számolt be, amióta áttért a nyers étrendre. Annak kérdése, hogy a páciens böjtölhet-e, teljes mértékben betegsége súlyosságától, általános egészségi állapotától függ. A böjtöt állandó felügyelet alatt, szanatóriumban, kórházban vagy speciális böjtklinikán kell végezni. A terápia homlokterében azonban az enyhe levezető diéta áll, pl. burgonyadiéta vagy könnyű böjt.
 

Forrás: (tgy-magazin, webbeteg)