t

IMMUNGLOBULINOK

Visszatérő és krónikus fertőzések, gyulladás, elhúzódó hasmenés, gyomor-bélrendszeri panaszok, autoimmun folyamatok és immunállapot felmérésében nyújtanak segítséget az IMMUNGLOBULINOK.

Az immunglobulinok mérése rendkívül hasznos lehet a fenti állapotukban. Önmagukban nem hordoznak megfelelő információt, ezért kiegészítő vizsgálatokkal együtt érdemes értékelni.
 
Hasznos vizsgálatok komplett csomagban:
  • Vérkép
  • CRP
  • ELFO
  • Süllyedés
  • Májenzimek
  • Immunglobulinok
 

IgA, IgG, IgM immunglobulinok

 
  • Kulcsszerepet játszanak a szervezet immunrendszerében.
  • Az immunglobulinok olyan fehérjék, amelyeket specifikus immunsejtek, (plazmasejtek) termelnek.
  • Baktériumok, vírusok és egyéb mikroorganizmusok, illetve a szervezet által „nem saját”, tehát káros antigénként felismert anyagok megjelenésére válaszul termelődnek.
  • Amikor valaki először kap el egy fertőzést vagy találkozik valamilyen idegen anyaggal (antigénnel), az immunrendszere az adott mikroorganizmust vagy idegen anyagot „nem sajátként” ismeri fel, és plazmasejteket specifikus immunglobulin(ok) (úgynevezett antitestek) termelésére készteti.
  • Az immunglobulinok a veszélyt jelentő anyaghoz tudnak kötődni és semlegesítik azt. Az idegen anyaggal történő újabb találkozások során az immunrendszer emlékszik az adott anyagra, és így nagy mennyiségű antitest gyors termelése válik lehetővé, ami segít megelőzni az adott mikroorganizmussal való újabb fertőződést.
  • Az immunglobulinoknak öt osztálya és számos alosztálya van. Mindegyik osztály antitestek egy csoportját foglalja magába és némiképp eltérő szereppel bír.

 

Az immunglobulin osztályok a következők:

 
  • Immunglobulin M (IgM): a szervezet először IgM antitesteket termel új fertőzésre vagy új, „nem saját” antigénre válaszul, amelyek rövid távú védelmet nyújtanak. Szintjük néhány hétig folyamatosan emelkedik, majd az IgG termelés megindulásával csökken.
 
  • Immunglobulin G (IgG): a vérben az immunglobulinok 70-80%-a IgG. Egy új fertőzéskor vagy egyéb antigén megjelenésekor specifikus IgG antitestek termelődnek. Szintjük néhány héttel a fertőzés kezdete után kezd emelkedni, majd csökken és beáll egy állandó szintre. A szervezet nyilvántartja ezeket az IgG-ket, amelyeket gyorsan újra tud termelni ugyanazon antigén felbukkanása esetén. Az IgG antitestek jelentik a mikroorganizmusok elleni hosszú távú védelem alapját. Normális immunrendszer esetén elegendő mennyiségű IgG termelődik, hogy az újrafertőződést megakadályozza. A védőoltások (vakcinák) adása során ezt a folyamatot használjuk ki, hogy megelőzzük a tényleges megbetegedést, és hogy az adott IgG bekerüljön a szervezet nyilvántartásába. A védőoltással gyengített, élő mikroorganizmust vagy egy olyan fehérjét adunk be, amely a mikroorganizmus felismerését segíti elő. Az IgG az egyetlen olyan immunglobulin, amely képes átjutni a méhlepényen (placentán). Az anyai IgG antitestek biztosítják a magzat védelmét a terhesség alatt, illetve a csecsemőét élete első néhány hónapjában. Az IgG-nek négy alosztálya van: IgG1, IgG2, IgG3 és IgG4.
 
  • Immunglobulin A (IgA): az összes immunglobulin körülbelül 15%-át teszi ki az IgA a vérben, de megtalálható a nyálban, a könnyben, a légutak és a gyomor-bélrendszer által termelt nedvekben és az anyatejben is. Az IgA biztosítja a fertőzések elleni védelmet a szervezet nyálkahártya felületein, vagyis a légutakban (az orrban, orrmelléküregekben és a tüdőkben), valamint a gyomor-bélrendszerben (a gyomorban és a belekben). Az anyatejjel táplált csecsemők gyomor-bélrendszerének védelmében is segít, a csecsemőkben ugyanis 6 hónapos koruk előtt nem termelődik jelentős mennyiségű IgA, vagyis ebben az életkorban a szervezetükben jelenlévő IgA az anyatejből származik. Az IgA-nak két alosztálya van: IgA1 és IgA2.
 
  • Immunglobulin D (IgD): az IgD szerepe nem pontosan ismert, szintjét rutinszerűen nem mérjük.
 
  • Immunglobulin E (IgE): az IgE az allergiákkal, allergiás megbetegedésekkel, valamint a parazitás fertőzésekkel hozható összefüggésbe. Szinte mindig allergia vérvizsgálati panel részeként mérjük, az immunglobulinok mennyiségi mérésébe általában nem tartozik bele.
 
Az immunglobulinok mennyiségi meghatározása során az IgA, IgM és IgG immunglobulin osztályok mennyiségét mérjük külön-külön, az egyes alosztályok között nem teszünk különbséget. Az immunglobulin alosztályok mérését külön teszttel végezzük, csakúgy, mint a specifikus antitestek kimutatását és mennyiségük mérését.
Az immunglobulinok termelését számos állapot vagy betegség növelheti (hipergammaglobulinémia) vagy csökkentheti (hipogammaglobulinémia). Előfordul, hogy az összes immunglobulin osztály mennyisége túl magassá vagy túl alacsonnyá válik, máskor csak egy osztály érintett. Az ilyet okozó betegségek között van olyan, amelyet az egyik generáció tovább tud adni a következőnek (öröklött), más betegségek pedig szerzettek.
 

AZ IMMUNGLOBULIN MÉRÉSNEK SZÁMOS GYULLADÁSOS, FERTŐZÉSES ÁLLAPOTBAN VAN JELENTŐSÉGE. TOVÁBBÁ VISSZATÉRŐ FERTŐZÉSEK, GYOMOR-BÉLRENDSZERI PROBLÉMÁK, KRÓNIKUS HASMENÉS, AUTOIMMUN FOLYAMATOK ÉS AZ IMMUNÁLLAPOT FELMÉRÉSÉBEN VAN SZEREPÜK.

 
Az IgG, IgA és IgM vizsgálati eredményeket rendszerint együtt értékeljük. A kóros értékek valamilyen, az immunrendszert érintő problémára utalnak, és többnyire további vizsgálatokat tesznek szükségessé. Az immunglobulinok mennyiségi mérése önmagában nem alkalmas valamely betegség diagnózisának felállítására, de jelezheti azt. Számos kórállapotban vagy betegségben fordulhat elő, hogy az immunglobulinok szintje emelkedett vagy csökkent.
 

Magas immunglobulin szint

Emelkedett poliklonális immunglobulin szinttel számtalan állapot vagy kórkép járhat. Monoklonális immunglobulin szaporulat a vérsejtek, azokon belül a limfociták és a plazmasejtek daganatos betegségeiben fordul elő. Ezekre a kórképekre az a jellemző, hogy az egyik immunglobulin osztály kifejezetten magas, míg a másik kettő alacsony. Az összes immunglobulin mennyisége így lehet, hogy nagy, az ilyen betegek immunrendszere mégsem működik jól (immunhiányosak), mivel a termelt immunglobulinok nagy része kóros, amelyek nem vesznek részt az immunválaszban.
 

Alacsony immunglobulin szint

A csökkent immunglobulin szintek oka leggyakrabban valamilyen szerzett alapbetegség, aminek következménye az immunglobulin csökkenés (tehát az másodlagos). Ezek a betegségek vagy a szervezet immunglobulin termelő képességét befolyásolják, vagy a szervezetből történő fehérjevesztést fokozzák. Immunglobulin hiányt bizonyos gyógyszerek, például az immunszuppresszánsok, a kortikoszteroidok, a fenitoin és karbamazepin, illetve mérgező anyagok (toxinok) is okozhatnak.
 
Az öröklött immunhiányok ritkák; ezeket elsődleges (primer) immunhiányoknak is nevezik. Az öröklött hiány érintheti az összes immunglobulint, egy immunglobulin osztályt, illetve egy vagy több alosztály termelődését.
 
 
 
Forrás: (Labtestonline)