t

Petefészekrák

Magyarországon 1200 fő betegszik meg évente, viszont a halálozási arányban kétszer magasabb, mint a méhnyakrák. Ez jellemzi a petefészekrákot ma! 

 

Európában évente több mint 40 ezer nő veszti életet petefészekrák vagy annak szövődménye miatt.  A nőgyógyászati daganatok közül a legtöbb halálesetért a petefészekrák felel. A daganatos statisztikák szerint petefészekrák esetén az ötéves túlélésre a betegek mindössze 45 százalékának van esélye, ezért ennél a betegségtípusnál különösen fontos a tünetek pontos ismerete. A diagnózist nehezíti, hogy korai fázisában a petefészekrák tünetei összetéveszthetők egyszerű bélproblémák tüneteivel. A korai diagnózist csak a rendszeres és tudatos nőgyógyászati vizsgálatok, a betegségről való tájékozódás segíti.

A petefészekrák nem a leggyakoribb nőgyógyászati rákbetegség, de gyakrabban válik végzetessé a többinél, mert nehezebb korai szakaszban felismerni, mint például a méhnyak vagy az emlő daganatait. Ha a betegek ismernék a kezdeti tüneteket, és tisztában lennének esetleges veszélyeztetettségükkel, jobb esélyük lehetne a korai diagnózisra és a gyógyulásra. 

 

A petefészek feladata a petesejt, valamint a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) termelése. 

 

A petefészek rosszindulatú daganatai leggyakrabban az 50. és 70. életév között jelentkezik, bár bizonyos génmutáció talaján jóval fiatalabb korban is kialakulhat. Ha a családban legalább egy elsőfokú vagy legalább két másodfokú rokonnak volt/ van petefészek-, vagy emlőrákja, akkor a betegség fokozott kockázatával lehet számolni. Ha genetikai hajlam bebizonyosodik, érdemes megfontolni a petefészkek eltávolítását a betegség megelőzésére. 

 

Fokozott kockázatot jelent az elhízott, gyermektelen nők, valamint azok, akik a menopauza után hormonpótló kezelést kaptak. A nagyszámú terhesség, a korai első terhesség, és a szoptatás viszont csökkenti a betegség veszélyét. 

 

 A petefészekrák a korai szakaszban nem okoz jellegzetes tüneteket és panaszokat, többnyire olyan jelei vannak, amelyek felkelthetik a gyanút, ha odafigyelünk rájuk. A leggyakoribb korai tünet az állandósult puffadás, hasi fájdalom, teltségérzés, derékfájás, székrekedés vagy hasmenés, sürgető vizelési inger, kismedencei fájdalom, rendellenes vérzés. Az ilyen jellegű panaszok feltétlen orvosi kivizsgálást igényelnek. A kivizsgálás nőgyógyászati és laboratóriumi vizsgálatokból állhat. 

 

A nőgyógyászati vizsgálat során a kismedence vizsgálata, hüvelyi ultrahang , tapintás, szövetminta vétele történik, valamint a vérvizsgálatokkal kiegészítve lehet pontos diagnózist felállítani.

 

A laboratóriumi vizsgálat során általános vérképet, tumormarker vizsgálatokat nézünk. 

  • vérkép
  • CRP
  • májfunkció
  • vas paraméterek
  • CA 125 + HE4 + ROMA SCORE
  • CEA 
  • Süllyedés 
  • Teljes vizeletvizsgálat

 

A betegség hajlamának vizsgálata génmutáció meghatározásával történik, az un. BRCA 1/2 gének tipizálásával. Megháromszorozza a petefészekrák kockázatát a BRCA1 gén mutációja. Ezer nőből nagyjából 18-nál alakul ki petefészekrák, ám ha ezer olyan nőt vizsgálnak, aki az említett gén hibás változatát hordozza, a számuk 58-ra emelkedik egy tanulmány szerint. 

 

A női szervek daganatai közül a petefészekrák okoz leggyakrabban halált, mert amíg előrehaladott stádiumba nem kerül, addig tünetei - fáradtság, felfúvódás, hasi és medencei fájdalom - összetéveszthetők más betegségek tüneteivel, ezért felismerése nehéz. A betegek mintegy 60 százaléka nem éli túl a diagnózistól számított öt évet.

A friss tanulmány több mint 8 ezer európai nő génjeit hasonlította össze, egy csoportjuk jó egészségnek örvendett, egy másik csoportjuk petefészekrákos volt, harmadik csoportjuknak a családjában fordult elő a kór. Azt találták, hogy a BRCA1 gén mutációjának hordozóinál nagyobb eséllyel, előrehaladottabb stádiumban, idősebb életkorban diagnosztizálták a petefészekrák agresszív formáját.