t

A hormonokról általánosságban

Testsúly emelkedés, idegesség, menstruációs problémák? Hormonzavarok? 

Gyakori kérés pácienseinktől, hogy "kérek egy hormonvizsgálatot" de mégis mire gondol? A választ itt olvashatják! 

Legyen az folyamatos testsúlyemelkedés, idegesség, vagy a menstruációs problémák, a hormonháztartásban jelentkező zavar életminőségünket és egészségünket is jelentősen befolyásolja. Most sorra vesszük a főbb hormontermelő szerveket és ismertetjük egyes, működési zavarukból adódó betegségeiket.

 

Mik a hormonok?

Ma több, mint 40-féle hormont ismerünk, amelyek testünk váladéktermelő szerveinek, a mirigyeknek a termékei. Egészen pontosan a belső elválasztású, úgynevezett endokrin mirigyek termelik a hormonokat, míg a külső elválasztású, exokrin mirigyek például a verejték, vagy a faggyútermelést végzik.

Az endokrin mirigyeknek nincs kivezető csöve és a váladékukat, vagyis a hormonokat közvetlenül a vérbe ürítik. A hormon tulajdonképpen egy speciális összetételű kémiai (jelátvivő) anyag, amely a vér útján jut el a rá specifikusan érzékeny sejtekhez, és már alacsony koncentrációban is hatást fejt ki. Éppen ezért a hormonrendszer hibás működése, vagy egy-egy hormon hiánya akár életre szóló betegségeket eredményezhet, erősen meghatározva az életminőséget.

 

A fő hormontermelő szervek az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese, a here, a petefészek, a csecsemőmirigy, a tobozmirigy és a hasnyálmirigy.

 

Az agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy számos hormont termel, éppen ezért sokirányú hatást fejt ki, akár a belső elválasztású mirigyek karmesterének is nevezhetjük. Az elülső, a hátsó, és a köztilebenyében is előállít hormonokat, amelyek többek közt hatnak a növekedésre, a tüszőérésre, a tejelválasztásra, a festék-anyagcseréjének szabályozására, és számos más hormontermelő szerv működésére. Tehát például egy pajzsmirigybetegség nem csak magának a szervnek a hibás működéséből adódhat, hanem az agyalapi mirigy pajzsmirigyre ható hormontermelésének problémájából is.

Betegsége lehet például:

  • Óriásnövés, a növekedési hormon fokozott termelődése miatt.
  • Hypophyser törpeség, a növekedési hormon csökkent termelődése miatt.
  • A nem terhes nők melléből váladékképződés (prolaktin túltermelődés)
 

A pajzsmirigy

A pajzsmirigyben termelődő hormonok a tiroxin, a trijódtironin és a calcitonin. Az első kettő az anyagcsere-folyamatokat szabályozza, míg a calcitonin gátolja a kalcium csontokból való felszabadulását.

Betegsége lehet például:

  • Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amelynek jellemzői a fáradtság, mélyülő hang, székrekedés, indítékszegénység.
  • Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés), amelynek egyik formája a Basedow kór. Tipikus megjelenése a kidülledt szem, a kézremegés, a piros foltok a bőrön, valamint a hasmenés, a testtömeg csökkenés jó étvágy mellett, a szapora szívműködés.

 

A mellékpajzsmirigy

A mellékpajzsmirigy hormonja a parathormon, amely a szervezet foszfát és kalcium forgalmában játszik szerepet.

Betegsége lehet például:

  • Mellékpajzsmirigy túlműködés, amikor a parathormon fokozott termelődése miatt a csontok elmésztelenednek, törékennyé válnak, és vesekő keletkezik.
  • Mellékpajzsmirigy alulműködés, amelynek feltűnő tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a kéz görcsös tartása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
 

A mellékvese

A mellékvese szintén több hormon termelődéséért felelős, például a kortizolért, az aldosteronért, vagy a jól ismert adrenalinért és noradrenalinért – ezek az úgynevezett stresszhormonok.

Betegsége lehet például:

  • Cushing-szindróma, amely hátterében a mellékvesekéreg mindhárom hormonjának fokozott termelése áll. Ilyenkor kialakul az úgynevezett telihold arc, a törzsön a fokozott zsírlerakódás, a striák, a fokozott szőrképződés, és izomgyengeség.
  • Addison-kór, amely a mellékvesekéreg két hormonjának csökkent termelődését feltételezi. Feltűnő, hogy az ilyen beteg bőre sötétedik az egyébként is pigmentált helyeken, csökken a testsúly, fáradtság jelentkezik, a nőknél a menstruáció hiánya, a férfiaknál impotencia lép fel.

 

A here

A here termeli a tesztoszteront, míg a petefészek hormonjai az ösztrogén és a progeszteron, a nemi működés szabályozásának fő alkotóelemei.

Betegsége lehet például:

  • Férfi és női klimax, amely hormonális változások miatt áll be,
  • valamint a nőknél jelentkező egyes vérzészavarok hátterében is állhat hormonális szabályozási zavar.

 

A csecsemőmirigy

A csecsemőmirigy több hormont termel. Ezek egyike a thymosin nevű hormon, mely serkenti a növekedést és a szexuális fejlődést, valamint biztosítja a celluláris immunitást, ami az idegen szövet szervezetből való kivetését jelenti. Ez a szerv a pubertás után visszafejlődik. Ez a mirigy a szervezője az immunrendszer fejlődésének.

 

A tobozmirigy

A tobozmirigyben termelődő melatonin gátolja a pubertás korai kialakulását. Betegsége lehet:

  • alvászavarok, a melatonin termelődés szabálytalansága miatt. 
 

A hasnyálmirigy

Szigetszervei állítják elő a glukogont, amely közvetve a vércukorszintet növeli, az inzulint, amely a vércukorszint csökkentésére van hatással, míg a somatostatin a testnövekedést gátolja.

Betegsége lehet például: cukorbetegség, melynek hátterében az inzulinhiány áll. Több formája ismert:

  • Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű és a lényege, hogy az inzulint termelő sejtek elpusztulnak, ezért kevés az inzulin 
  • A 2. típusú cukorbetegségben az inzulin mennyisége az átlagosnál lényegesen több, inzulinrezisztencia alakul ki.

 

Betegségek kezelése

A hormonrendszer zavara által okozott betegségek spektruma annyira széles, hogy nehéz lenne egyetlen célravezető gyógymódot kiemelni.

Általában elmondható, hogy keresni kell a kiváltó okokat és törekedni kell az oki kezelésre. Az esetek egy részben a kezelésre, a hormonpótlásra, más részében a megelőzésre kell törekedni.

Van olyan betegség, amelyeket külsőleg bevitt hormonok adásával gyógyítanak (például cukorbetegség), a pajzsmirigy csökkent működése esetén a hiányzó hormon pótlása a megfelelő gyógyító mód. A túlműködés esetén gyógyszeres kezelés, izotóp alkalmazása, esetleg műtét jön szóba. Van, ahol vitaminpótlással kell próbálkozni (például mellékpajzsmirigy csökkent működése esetén D-vitaminnal), illetve elképzelhető, hogy csak tünetileg lehet kezelni egy betegséget. Máskor a kiváltó immunológiai folyamatokat kell befolyásolni „immunmoduláns” készítményekkel (pl. szteroidok, pentoxifillin, szelén) Mivel a hormonrendszer működése rendkívül összetett és bonyolult kölcsönhatásokon alapszik, és rajtunk kívülálló hatásokra is reagál, a legtöbb, amit tehetünk a kiegyensúlyozott működéséért az egészséges életmód – kielégítő, egészséges táplálkozással, mozgással és egyfajta lelki harmóniával.

 

 

Forrás: (endokrinkozpont)