t

Pajzsmirigy aluműködés és kortizolhiány

Egy kis tudomány röviden: a mellékvese felelős a kortizol terméléséért, a kortizol pedig a pajzsmirigy hormonok hatékonyságában, hathatós műkődésében játszik jelentős szerepet. Ezért, aki rosszul alszik és akit pajzsmirigy-alulműködéssel kezelnek, de továbbra is az alulműködés jeleit mutatja, vagy éppen nem kezelnek, mert a TSH értékei „jók”, annak különösen fontos a T3, rT3 és a kortizol szintjével foglalkoznia.

Kevés kortizol esetén, azaz ha nincs jelen elégséges mennyiségű kortizol, ami lehetővé tenné a sejtek t3 felvételét, a szedett pajzsmirigy hormon felgyülemlik a vérben és nem hasznosul. T3 rezisztenica esetén tehát rendkívül fontos lenne a mellévese-fáradtság (ergo alacsony kortizolszint) kezelése.

Álmatlanság – lehet, hogy a mellékvese-fáradtság okozza?

Sokan hangoztatják, hogy az álmatlanság elsődleges kiváltója a stressz. Fontos megjegyezni, hogy stressz alatt nem csak a konkrét idegeskedést kell érteni, egészen hétköznapi dolgok is jelenthetnek a szervezet és psziché számára olyan kihívást, ami „szabad szemmel” nem érzékelhető, azaz észre sem veszed, hogy stresszelsz.

Ilyen lehet például a napi ingázás a munkahelyre és haza, a nem a saját tempódban való dolgozás (akkor is tolnod kell a melót, amikor épp rád tört az ebéd utáni kajakóma), egy műtét és az azt követő felépülési időszak vagy az aggodalmas gondolatok és szorongás.

A stresszes életmód hormonrendszerünkön is érezteti hatását. Amikor stresszt élünk át, szervezetünk stresszhormonok termelésével reagál, hogy jobban tudjunk összpontosítani és reagálni a veszélyre. És most jön a lényeg: elsődleges stresszhormonunk a kortizol.

 

A kortizolhiány tünetei

Az alacsony kortizolszintet jelezheti az álmatlanság, a vércukor és vérnyomás ingadozása, a tartósan alacsony vérnyomás, szédülés, és számos „lelki” tünet, szorongás, hirtelen idegességi rohamok, baljós érzések vagy pánik, ami az adrenalinlöketeknek köszönhető.

A mellékvese ugyanis erőlködik és minden eszközzel igyekszik teljesíteni feladatát, azaz kortizolt termelni bármi áron. Ehhez a szervezet mozgósítja teljes fegyvertárát, esetenként egyéb hormonok termelését csökkenti, vagy hirtelen, lökésszerűen termeli a kortizolt, evvel viszont adrenalin is kerül a véráramba. (A pánikreakciókért mindig az adrenalin-túltermelés a felelős, azonban az adrenalin-túltermelésben számos egyéb ok is közrejátszik).

A kortizol és az adrenalin a két legjelentősebb stresszhormon. Ne csodálkozzunk tehát, hogy tartósan magas stresszhormon-szinttel valamint instabil pajzsmirigy- és egyéb hormonokkal a szervezetünkben nehezen tudunk leállni, megnyugodni – és elaludni.

 

Magas kortizolszint és álmatlanság

A kortizol az ébrenlét hormonja, egyfajta ébresztőhormon, szintje reggel a legmagasabb. Ha a kortizol stressz hatására tartósan megnövekedett szintet mutat, a szervezet nem lesz képes megnyugodni. Este sem. Ezért jelentkeznek elalvási vagy átalvási zavarok. (Átalvási zavarok esetében éjszakai felébredéskor nyomban eszünkbe jutnak életünk megoldásra váró feladatai, egyfajta belső stresszt okozva – amely megint csak megnövekedett kortizolszintet von maga után.)

A kortizol tehát ébresztőhormon – ha rendszeresen fáradtan ébredsz vagy úgy érzed, nagyon nehéz az ébredés, az részben ennek a hormonnak (kortizolhiánynak) is tulajdonítható. Akár magas, akár alacsony, még mielőtt orvoshoz rohansz, hogy megnézesd a kortizolszintedet, gondold át, hogy szimplán a kialvatlanság, egy nátha vagy egy nehezebb időszak is okozhat nehéz ébredést és reggeli fáradtságot. Személyesen az a véleményem, hogy álmatlanság esetén a kortizollal önmagában nem érdemes igazán törődni: ha képes leszel csökkenteni a stresszt, kiegyensúlyozottan táplálkozol és sportolsz, a kortizolszint is beáll. Ha a fő probléma az álmatlanság vagy a pajzsmirigy betegségei, akkor érdemesebb ez irányba elmozdulni és ezt a két rendellenességet kezelni.

 

Forrás: ( alvásguru )