Ugrás a fő tartalomra
Egészségügyi magánlabor Budapesten. Kézben az egészség.
info@gellertlabor.hu • H–CS: 8:30–16:30 | P: 8:30–15:00 • 1114 Budapest, Kemenes u. 4. Kemenes utca: a Bartók Béla út felől nem lehet behajtani

Miből áll a vér? Mit vizsgálunk? 1. rész

2018. január 17.

A vér szerepe az emberi szervezetben A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés. A vér szerepe: 1. szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok 2. elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat 3. közreműködik a szervezet védekező rendszerében, immunanyagok és egyéb fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén 4. részt vesz a szervezet hőszabályozásában A vér enyhén sós ízű, enyhén lúgos vegyhatású (pH 7,34 -7,4).

Miből áll a vér? Mit vizsgálunk? 1. rész

A vér szerepe az emberi szervezetben

A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés.


A vér szerepe:
1. szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok
2. elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat
3. közreműködik a szervezet védekező rendszerében, immunanyagok és egyéb fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén
4. részt vesz a szervezet hőszabályozásában

A vér enyhén sós ízű, enyhén lúgos vegyhatású (pH 7,34 -7,4). A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza meg. Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös színű a széndioxid túltelítettségtől. A vér a test súlyának hozzávetőlegesen 1/12 részét teszi ki, mennyisége kb. 5-5,5 liter. Az összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények között alig változik, ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából. Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá két szerv, a tüdő és a vese.

A vér összetétele

A vér alakos elemekből és plazmából álló különleges szövet.

1. Alakos elemek a teljes vér 44%-a
· Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása)
· Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része)
· Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)


2. Vérplazma a teljes vér 56%-a
· Víz (plazma 90%-a)
· Fehérjék (albumin, globulin)
· Véralvadási faktorok
· Komplement anyagok
· Cukor
· Bilirubin
· Ásványi anyagok
· Hormonok
· Maradéknitrogén

A laboratóriumi vizsgálat során a vérkenet vizsgálatból megállapítható, hogy a vérben az alakos elemek és azok különböző fajtái milyen arányban vannak jelen. Ennek a leletnek diagnosztikus jelentősége van az orvos számára.

A vérkenet vizsgálatot minőségi ( kvantitatív ) vérképvizsgálatnak is nevezzük, míg a hagyományos vérkép vizsgálatot mennyiségi ( kvalitatív )  vizsgálatnak. A ma működő automaták mindkettőt egyszerre határozzák meg. Mikroszkópikus vérkenet vizsgálatot csak akkor végzünk, ha az automata eredményei alapján erre szükség van. Az automaták megadják a fehérvérsejtek alkotóelemeinek normál esetben előforduló arányait, azonban pl. gyulladás, fertőzés, leukémia, vagy egyéb vérképzőrendszeri megbetegedések esetén a vérbe a sejtek fiatalabb alakjai is bekerülnek, amit mikroszkóp alatt tudunk fellelni. 

Alakos elemek előfordulása

  • Vörösvérsejt – 4-4,5 T/l (tera/liter, tera = 1012)
  • Vérlemezke – 150-400G/l
  • Fehérvérsejtek – 4-11 G/l (giga/liter, giga = 109)

Minőségi vérkép: A fehérvérsejtek előfordulási arányát mutatja meg:

  • fiatal (jugend): 1%
  • pálcika alakú (stab): 1%
  • segment forma: 60-65%
  • eosinophyl granulocyta: 1-5%
  • Basophyl granulocyta: 2-5%
  • Lymhocyta: 20-30%
  • Monocyta: 25%

A VÉRPLAZMA

A vérplazma a vér folyékony sejtközötti állománya, mely a vér 56%-t képviseli, enyhén sárgás, áttetsző folyadék, oldott formában tartalmaz elektromos töltéssel rendelkező szerves és szervetlen anyagokat, valamint töltés nélküli anyagokat.


Összetétele:

Víz: a plazma 90%-a víz, mennyisége befolyásolja a vér sűrűségét.

Fehérjék (6-8%) Alapvetően albuminok és globulinok, de vannak még egyéb fehérjék, úgy mint plazmafehérjék. Az albumin a májban képződik, feladata a vízmegkötő képessége kapcsán a vér ozmózisnyomásának (szívóhatás), valamint a vér állandó vegyhatásának biztosítása, továbbá úgynevezett szállító szerepe van, azaz a hormonok vagy gyógyszerek albuminhoz kapcsolódva találhatóak a vérben. A globulinok egy részét a máj termeli, másik része az immunrendszer működése során keletkező ellenanyagok, azaz antitestek. Az albuminok és a globulinok aránya 2:1.

Véralvadási faktorok: a véralvadási folyamathoz szükséges kb. 10 komponens a vérplazmában inaktív állapotban (nem működő állapotban) megtalálhatók. Pl: fibrinogén, prothrombin.

Komplement anyagok: Inaktív állapotban található anyagok, immunreakciókban van szerepük, az antigén-ellenanyag kapcsolódásakor aktiválódnak és vesznek részt az antigén elpusztításában.

Cukor: Részben az emésztés folyamataként, részben a szervezet raktáraiból kerül a vérbe az egyszerű cukor. A különböző hormonok befolyásolják a szintjét. (pl: inzulin, glukagon, adrenalin, stb…)

Bilirubin: A hemoglobin anyagcsere bomlásterméke, a vérplazma színét adó festékanyag.

Ásványi anyagok: Nátrium, kálium, klorid, kalcium, stb… Szerepük egyrészt a vér ozmózisnyomásának szabályozása – főleg a nátrium és klór, véralvadási folyamatban a kalcium játszik szerepet.

Hormonok: a belső elválasztású mirigyek váladékukat a vérbe ürítik, tehát a különböző hormonok, eltérő mértékben vannak jelen a vérben.

Maradéknitrogén: A fehérjék bomlásterméke a maradéknitrogén (kreatinin,karbamid), mivel a vese választja ki így a vese működéséről ad információt a mennyisége.

Zsírok és lipidek: Koleszterin és lecitin formájában vannak jelen a vérben.

Milyen kérdésekre ad választ a vér összetétele és a vérkép vizsgálata?

Milyen főbb feladatokat lát el a vér az emberi szervezetben?

A vér szállítja a tápanyagot, oxigént és hormonokat a sejtek felé, elszállítja a széndioxidot és salakanyagokat, közreműködik a szervezet védekező rendszerében, és részt vesz a hőszabályozásban.

Milyen fő alkotóelemekből áll a vér?

A vér alakos elemekből és plazmából álló különleges szövet. Az alakos elemek közé tartoznak a vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék, míg a plazma főként vízből, fehérjékből és véralvadási faktorokból áll.

Mi a különbség a minőségi és mennyiségi vérképvizsgálat között?

A vérkenet vizsgálatot minőségi (kvantitatív) vérképvizsgálatnak nevezzük, míg a hagyományos vérkép vizsgálatot mennyiségi (kvalitatív) vizsgálatnak. A ma működő automaták mindkettőt egyszerre határozzák meg.

Mikor van szükség mikroszkópikus vérkenet vizsgálatra?

Mikroszkópikus vérkenet vizsgálatot csak akkor végzünk, ha az automata eredményei alapján erre szükség van, például gyulladás, fertőzés, leukémia vagy egyéb vérképzőrendszeri megbetegedések esetén.

Mi az albumin szerepe a vérplazmában?

Az albumin a májban képződik, és feladata a vér ozmózisnyomásának, valamint állandó vegyhatásának biztosítása a vízmegkötő képessége révén. Emellett szállító szerepe is van a hormonok és gyógyszerek számára.

Laborunkban elérhető vizsgálatok

Szakmailag ellenőrizte: a Gellért Medical Labor szakmai csapata • Utolsó felülvizsgálat: 2018. 01. 18.

Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?

A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).