A vér az ember testtömegének 8%-a, míg a többi testnedv és szövetek tesznek ki 92%-ot. Az egészséges vér összetételének pontos ismerete (mennyiségi és minőségi) diagnosztikus jelentőségű az orvoslásban, mert a különböző összetevők mennyiségében és/ vagy minőségében bekövetkezendő változások mérhetőek. A megfigyelések és célzott kutatások során a kórfolyamatok esetében meghatározható volt, hogy milyen laboratóriumi tünetekkel járnak együtt. Így a laboratóriumi vizsgálatok célja, hogy meghatározásra kerülnek az orvos által kért összetevők mennyisége, aránya, amelyet az egészséges vérben lévő mennyiséghez szokás hasonlítani. Tehát a mért eredmény megmutatja, hogy adott időpillanatban a vizsgálat anyag milyen mennyiségben van jelen a vérben, erről az eredményről lehet következtetni, hogy melyek azok a kórképek, amelyek magyarázatai ennek a labor leletnek. Laboratóriumi vizsgálat módszere a vérvétel, melyet általában a vénás rendszer csapolásával nyernek (vénapunkció vagy az ujjbegy megszúrása), ritkább esetekben előfordul, hogy artériás vér vizsgálatát kérik, akkor artériát kell szúrni.
A vér szerepe az emberi szervezetben
A vérnek a zárt érrendszerben való keringése a vérkeringés.
A vér szerepe:
1. szállítás a sejtek felé: tápanyag, oxigén, hormonok
2. elszállítja a sejtekből a széndioxidot, salakanyagokat
3. közreműködik a szervezet védekező rendszerében, immunanyagok és egyéb fehérvérsejtek fagocitáló tulajdonsága révén
4. részt vesz a szervezet hőszabályozásában
A vér enyhén sós ízű, enyhén lúgos vegyhatású (pH 7,34 -7,4). A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége határozza meg. Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől. A vénás vér sötétvörös színű a széndioxid túltelítettségtől. A vér a test súlyának hozzávetőlegesen 1/12 részét teszi ki, mennyisége kb. 5-5,5 liter. Az összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő). A vér vegyhatása élettani körülmények között alig változik, ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából. Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-puffer rendszer, a plazma fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin, továbbá két szerv, a tüdő és a vese.
A vér összetétele
A vér alakos elemekből és plazmából álló különleges szövet.
1. Alakos elemek a teljes vér 44%-a
· Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása)
· Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része)
· Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)
2. Vérplazma a teljes vér 56%-a
· Víz (plazma 90%-a)
· Fehérjék (albumin, globulin)
· Véralvadási faktorok
· Komplement anyagok
· Cukor
· Bilirubin
· Ásványi anyagok
· Hormonok
· Maradéknitrogén
A laboratóriumi vizsgálat során a vérkenet vizsgálatból megállapítható, hogy a vérben az alakos elemek és azok különböző fajtái milyen arányban vannak jelen. Ennek a leletnek diagnosztikus jelentősége van az orvos számára.
A vérkenet vizsgálatot minőségi ( kvantitatív ) vérképvizsgálatnak is nevezzük, míg a hagyományos vérkép vizsgálatot mennyiségi ( kvalitatív ) vizsgálatnak. A ma működő automaták mindkettőt egyszerre határozzák meg. Mikroszkópikus vérkenet vizsgálatot csak akkor végzünk, ha az automata eredményei alapján erre szükség van. Az automaták megadják a fehérvérsejtek alkotóelemeinek normál esetben előforduló arányait, azonban pl. gyulladás, fertőzés, leukémia, vagy egyéb vérképzőrendszeri megbetegedések esetén a vérbe a sejtek fiatalabb alakjai is bekerülnek, amit mikroszkóp alatt tudunk fellelni.
Alakos elemek előfordulása:
- Vörösvérsejt – 4-4,5 T/l (tera/liter, tera = 1012)
- Vérlemezke – 150-400G/l
- Fehérvérsejtek – 4-11 G/l (giga/liter, giga = 109)
Minőségi vérkép: A fehérvérsejtek előfordulási arányát mutatja meg:
- fiatal (jugend): 1%
- pálcika alakú (stab): 1%
- segment forma: 60-65%
- eosinophyl granulocyta: 1-5%
- Basophyl granulocyta: 2-5%
- Lymhocyta: 20-30%
- Monocyta: 25%
A VÉRPLAZMA
A vérplazma a vér folyékony sejtközötti állománya, mely a vér 56%-t képviseli, enyhén sárgás, áttetsző folyadék, oldott formában tartalmaz elektromos töltéssel rendelkező szerves és szervetlen anyagokat, valamint töltés nélküli anyagokat.
Összetétele:
Víz: a plazma 90%-a víz, mennyisége befolyásolja a vér sűrűségét.
Fehérjék (6-8%) Alapvetően albuminok és globulinok, de vannak még egyéb fehérjék, úgy mint plazmafehérjék. Az albumin a májban képződik, feladata a vízmegkötő képessége kapcsán a vér ozmózisnyomásának (szívóhatás), valamint a vér állandó vegyhatásának biztosítása, továbbá úgynevezett szállító szerepe van, azaz a hormonok vagy gyógyszerek albuminhoz kapcsolódva találhatóak a vérben. A globulinok egy részét a máj termeli, másik része az immunrendszer működése során keletkező ellenanyagok, azaz antitestek. Az albuminok és a globulinok aránya 2:1.
Véralvadási faktorok: a véralvadási folyamathoz szükséges kb. 10 komponens a vérplazmában inaktív állapotban (nem működő állapotban) megtalálhatók. Pl: fibrinogén, prothrombin.
Komplement anyagok: Inaktív állapotban található anyagok, immunreakciókban van szerepük, az antigén-ellenanyag kapcsolódásakor aktiválódnak és vesznek részt az antigén elpusztításában.
Cukor: Részben az emésztés folyamataként, részben a szervezet raktáraiból kerül a vérbe az egyszerű cukor. A különböző hormonok befolyásolják a szintjét. (pl: inzulin, glukagon, adrenalin, stb…)
Bilirubin: A hemoglobin anyagcsere bomlásterméke, a vérplazma színét adó festékanyag.
Ásványi anyagok: Nátrium, kálium, klorid, kalcium, stb… Szerepük egyrészt a vér ozmózisnyomásának szabályozása – főleg a nátrium és klór, véralvadási folyamatban a kalcium játszik szerepet.
Hormonok: a belső elválasztású mirigyek váladékukat a vérbe ürítik, tehát a különböző hormonok, eltérő mértékben vannak jelen a vérben.
Maradéknitrogén: A fehérjék bomlásterméke a maradéknitrogén (kreatinin,karbamid), mivel a vese választja ki így a vese működéséről ad információt a mennyisége.
Zsírok és lipidek: Koleszterin és lecitin formájában vannak jelen a vérben.