t

Az immunrendszer és a stressz

Sokan tapasztaljuk, éljük át napi szinten, hogy otthon, a munkahelyen, utcán, úton útfélen meg kell küzdenünk dolgokkal. Ez gyakran stresszel jár. Igazán irigylem azokat az embereket, akik játszi könnyedséggel, higgadt eleganciával képesek átugrani dolgokon és a megoldani olyan helyzeteket, amikből magam nehezen találom a kiutat. Számomra sem mindig a hétköznapi szituáció a rejtély, vagy a fő probléma. ( késik a metró, sokan állnak sorba előttem..) 

 

A kihívás maga az EMBER! A legnagyobb stresszforrás, az emberekkel való bánásmód, a kényes helyzetek megoldása anélkül, hogy ne kebelezzen be a düh, a túlaggódás azon, hogy miképp jövök ki a kommunikációból. Ahány ember, annyiféle reakció, de tény, hogy vannak jópáran , akik már félmondattal kiverik nálam a biztosítékot, és szívem szerint csak menekülnék, de ezt nem mindig tehetem a munka világában. A legnehezebb higgadtnak maradni, amikor már belül robbanni készülök. Csodálkozva tekintek embertársaimra, akik még akkor is rezzenéstelen arccal bámulnak a semmibe, amikor épp a fejük felett készül leszakadni a plafon. A “nem tudom megváltoztatni, amit nem lehet” vagy a “jöjjön, aminek, jönnek kell” elven működő harcosokat valóban tátott szájjal nézem, és szeretnék én is olyan lenni...de én a hűbelebalázsok táborát erősítem, bár az elmúlt pár évben sokat formálódtam. 

 

No, de térjünk vissza az eredeti témához. Mi köze a stressznek az immunállapothoz, és miért gond az, ha állandóan stresszben élünk? 

 

Az immunrendszer állapota persze sok mindentől függ, a szociális körülményektől, a kielégítően kalóriadús táplálkozástól, a vitamin (különösen a C-vitamin) ellátástól, de igen fontos, el nem hanyagolható tényező a stressz is.

A legtöbben, akik még sosem voltak betegek, ezt mondják: soha semmi bajom, ugyan, mit tehet velem a stressz? Aztán egyszer csak elfárad a szervezet és támadásba lendül, így lesz a szerveztünk a saját ellenségünk, minek következtében számos betegség jöhet hívatlanul. Elsősorban pajzsmirigy, mellékvese, emésztőrendszeri problémák, de nem ritkák a daganatos megbetegedések, a szív és érrendszeri katasztrófák; infarktus, agyvérzés. 

 

A kutatók szerint a tartós feszültség kimerítheti a szervezet erőforrásait, és hajlamosabbá teheti a betegségekre. A szív- és érrendszer a legfogékonyabb a negatív hatásaira, hisz megnő a vérnyomás, gyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, amely fekélyeket okozhat, rontja az emésztést. A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Az immunsejtek száma csökkenhet, megnőhet a fogékonyság a betegségekre, gyakorivá válhatnak a felső-légúti panaszok, esetleg a bőrfertőzések vagy a hajhullás.

 

1; A stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. A kortizol fontos szerepet játszik a vészreakció stabilizálásában, a stresszhez való alkalmazkodásban. Túlzott mértékű vagy tartós, krónikus stresszhatás esetén azonban a kortizol gátolja az immunrendszer működését.

2; Bár a gyomorfekély - a gyomornyálkahártya kisebesedése - kialakulását a szakértők napjainkban elsősorban a Helicobacter pylori nevű baktériumra vezetik vissza, jelentősen megkönnyíti a fokozott feszültség. Emellett gyakori gyomorfájás, hasmenés jelentkezhet. 

3; A fokozott stressz a szimpatikus idegrendszer túlműködését eredményezi, ami hosszabb távon magas vérnyomással jár együtt. Mivel a stressz fokozza a szívverések számát, növeli a vérnyomást, ronthatja az agyi véráramlást is, ami agyvérzés kialakulásához vezethet.

4; A fokozott stressz hatására a mellékvese nagyobb mennyiségű kortikoszteroidot termel, aminek hatására csökken az immunválasz. Az immunrendszer gyengülése pedig többek között olyan daganatfajták kialakulását eredményezheti, mint a vastagbélrák vagy a mellrák.

5; A stresszes állapotnak köszönhetően alvászavarok is fellépnek, ami az életminőséget nagymértékben rombolja. 

6; Igen érdekes a herpesz és a lelkiállapot, a stressz kapcsolata is. A herpesz vírus által okozott betegség, leggyakrabban az arcon, a száj körül alakul ki. Gyulladt bőrön csoportos hólyagocskák jellemzik, amelyek felszakadva fájdalmas sebekké válhatnak. Nem ritka, hogy a tünetek elmúlnak, de a vírus nem pusztul el, hanem megbújik a bőr mélyebb rétegeiben, és a szervezet legyengülése (pl. hideghatás, megfázás), vagy akár stressz hatására a tünetek ismételten kiújulnak. ( dr. Valló Ágnes ) 

 

- A tartós stressz megviseli az immunrendszert, sok  panasz kiváltó oka is lehet. A stressz a szervezetben különböző bonyolult folyamatok beindulását eredményezi. Ilyen, az immunrendszer szempontjából lényeges momentum a fertőzések elleni védekezés és a sebgyógyulásra való felkészülés. Konfliktusok, viták és egyéb stresszel járó szituációk esetén, az immunrendszer gyulladáskeltő citokinek termelését kezdi meg, mivel ezek az anyagok képesek gyorsítani a sebgyógyulást és csökkenteni a fertőzésveszélyt. A valóságban – tényleges sérülés, vagy fertőzés hiányában - azonban nem tudják elvégezni eredeti feladatukat, így továbbra is a szervezetben keringenek. Állandósult stressz esetén a szervezetben így folytonos gyulladás jön létre. Már az enyhe fokú gyulladás is jelentős következményekkel járhat: cukorbetegség, rák, szív- és érrendszeri betegségek vagy asztma kialakulásához is vezethet. - ( webbeteg ) 

 

  • A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képességek. Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nő a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, sütőtök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk. A pajzsmirigy alulműködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelőorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetők. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehető algák, halak, tojás.
  • Alacsony D-vitamin-szint mellett nő a mentális és daganatos betegségek kockázata. Egyes kutatások szerint a gyakori téli fertőzések oka is a D-vitamin hiányra vezethető vissza. Ennek megelőzésére a legjobb, ha kihasználjuk a télen oly ritka napsütést és ilyenkor a szabadban töltjük az időt. A táplálékok közül a lazac, a gomba és a vaj is kiváló D-vitamin-forrás. 
  • A szervezetben található kalcium szintjének csökkenésére utalhat, ha nyugtalanság, idegesség, lassult gondolkodás, lehangoltság tüneteit tapasztaljuk. A kalcium elsődleges forrásai a tej és a tejtermékek, de pótlásáról mák, sütőtök, szardínia, káposzta, spenót és mandula fogyasztásával is gondoskodhatunk. 
  • Az Omega-3 zsírsavak jelentősége az 1970-es évektől került előtérbe, amikor kutatók felfedezték, hogy a halfélékben gazdag táplálkozást folytató eszkimók körében gyakorlatilag nem fordul elő szívbetegség. További vizsgálatok a depressziós tünetek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepüket is hangsúlyozzák. Omega-3 zsírsavakat a halfélék közül elsősorban a szardínia, makréla és a lazac tartalmaz. A vasraktárak kimerülését fáradtság, lassultság, koncentrációs zavarok jelezhetik. Pótlásáról marhahús, máj, kacsa és rákfélék fogyasztásával gondoskodhatunk. -  (Budai Endokrinközpont)

 

 

- Az immunrendszer testünk természetes védekezőképességét jelenti az őt károsító hatásokkal (kórokozók vagy méreganyagok) szemben. Stressz hatására a stressz-hormonok (adrenalin, kortizol, stb.) mennyiségének növekedésével párhuzamosan immunrendszerünk működésének csökkenését lehet megfigyelni. A stressz-hatások a hypothalamust corticotrop-releasing-hormon (CRS) kiválasztására késztetik, ami koordináló szerepet játszik a fiziológiai és a viselkedéses stressz-válaszban. Aktiválja a hipofízis-mellékvesekéreg rendszert, és szimpatikus aktivitáshoz vezet. (Csökken az étvágy, libidó, megváltozik a motoros aktiváltság, megnő a szorongás stb).  A következő lépés során a hipofízisben olyan hormonok képződnek (pl.:ACTH, α-MSH, β-endorphin) melyek a stressz-válasz szabályozását végzik. Az ACTH (adreno-cortikotrop hormon) hatására a mellékvese kéregben fokozódik az kortikosteroidok képződése, amely erősen gátolja az immunfunkciókat. A kortizol fokozza a készenléti állapotot. Magas szintje egy idő után visszacsatolás révén leállítja a stressz-választ. Minél több vagy érzékenyebb kortizol receptor található az agyban, annál gyorsabb lehet a stressz-válasz leállítása. Ha ezeknek a receptoroknak a száma vagy érzékenysége lecsökken, a stresszválasz időtartama elnyúlik (ennek következménye a fokozott éberség, szorongás, egyfajta készenléti állapot), az immunrendszer védekezőképesség ezzel párhuzamosan lecsökken. A stressz-hormonok túlzott szintje elpusztítja a kortizol-receptorokat, így nem lesz, ami visszacsatolás révén leállítsa a stresszválaszt. ( online tanácsadás ) 

 

Most hogy áttekintettük, hogy a stressz pontosan hogyan rontja immunrendszerünk működését, nézzük meg mi minden tudja javítani azt.

 

  • A viszonylagos éhezés (alacsony kalória, de magas tápanyag bevitel) jó az immunrendszernek. Ennek oka még nem tisztázott, de valószínűleg testi regenerációs folyamatot indít be. A kiegyensúlyozott táplálkozás támogatja az élettani folyamatok egészséges egyensúlyát.
  • Alvás (δ fázis) alatt nő a növekedési hormon (GH) termelődése, ami javítja immun-működésünket. A stressz rontja az alvásminőséget, ami rontja immunrendszerünk hatékonyságát. A GH mennyisége korral természetes módon is csökken.
  • A testmozgás javítja az immunrendszert. A testedzés hatására akut válaszok jönnek létre, amelyek a testedzés befejezését követően 6 órán belül elmúlnak. Közvetlenül a testedzést követően a teljes leukocita szám 50-100%al emelkedik. A leukocita-szám változásának mértéke nagyban függ a testedzés intenzitásától (és az ezáltal okozott adrenalin és kortizol szint növekedéstől). A rendszeres testedzés hatásaként a természetes ölősejtek (NK) sejtölő (citotoxikus) aktivitása szignifikánsan megemelkedik, ami hatásos segítség lehet a rák megelőzésében. A rosszindulatú daganat kialakulásának esélye összefügg a testmozgás hiányával. Ülőmunkát végzők esetében például 1,6-szor nagyobb kockázatot találtak a végbélrák kialakulására az aktív tevékenységet végzőkhöz képest. Nem sportoló nőknél pedig 1,8-2,5% -al magasabb volt a nőgyógyászati daganatok aránya. Ennek hátterében is több mechanizmus állhat. Például a testedzéssel kapcsolatos általános életstílus, ösztrogén szint, alacsony testzsír-mennyiség, csökkent salakanyag-tranzit idő stb.