Az immunrendszer és a stressz
No, de térjünk vissza az eredeti témához. Mi köze a stressznek az immunállapothoz, és miért gond az, ha állandóan stresszben élünk?
No, de térjünk vissza az eredeti témához. Mi köze a stressznek az immunállapothoz, és miért gond az, ha állandóan stresszben élünk?
Az immunrendszer állapota persze sok mindentől függ, a szociális körülményektől, a kielégítően kalóriadús táplálkozástól, a vitamin (különösen a C-vitamin) ellátástól, de igen fontos, el nem hanyagolható tényező a stressz is.
A legtöbben, akik még sosem voltak betegek, ezt mondják: soha semmi bajom, ugyan, mit tehet velem a stressz? Aztán egyszer csak elfárad a szervezet és támadásba lendül, így lesz a szerveztünk a saját ellenségünk, minek következtében számos betegség jöhet hívatlanul. Elsősorban pajzsmirigy, mellékvese, emésztőrendszeri problémák, de nem ritkák a daganatos megbetegedések, a szív és érrendszeri katasztrófák; infarktus, agyvérzés.
A kutatók szerint a tartós feszültség kimerítheti a szervezet erőforrásait, és hajlamosabbá teheti a betegségekre. A szív- és érrendszer a legfogékonyabb a negatív hatásaira, hisz megnő a vérnyomás, gyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, a tápcsatorna ereiből a vázizomzat felé terelődik a vér, amely fekélyeket okozhat, rontja az emésztést. A másik fontos terület, ahol az állandó stressz komoly károkat okoz, az az immunrendszer. Az immunsejtek száma csökkenhet, megnőhet a fogékonyság a betegségekre, gyakorivá válhatnak a felső-légúti panaszok, esetleg a bőrfertőzések vagy a hajhullás.
1; A stressz hatására az agyalapi mirigy egy hírvivő hormont, ACTH-t termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. A kortizol fontos szerepet játszik a vészreakció stabilizálásában, a stresszhez való alkalmazkodásban. Túlzott mértékű vagy tartós, krónikus stresszhatás esetén azonban a kortizol gátolja az immunrendszer működését.
2; Bár a gyomorfekély - a gyomornyálkahártya kisebesedése - kialakulását a szakértők napjainkban elsősorban a Helicobacter pylori nevű baktériumra vezetik vissza, jelentősen megkönnyíti a fokozott feszültség. Emellett gyakori gyomorfájás, hasmenés jelentkezhet.
3; A fokozott stressz a szimpatikus idegrendszer túlműködését eredményezi, ami hosszabb távon magas vérnyomással jár együtt. Mivel a stressz fokozza a szívverések számát, növeli a vérnyomást, ronthatja az agyi véráramlást is, ami agyvérzés kialakulásához vezethet.
4; A fokozott stressz hatására a mellékvese nagyobb mennyiségű kortikoszteroidot termel, aminek hatására csökken az immunválasz. Az immunrendszer gyengülése pedig többek között olyan daganatfajták kialakulását eredményezheti, mint a vastagbélrák vagy a mellrák.
5; A stresszes állapotnak köszönhetően alvászavarok is fellépnek, ami az életminőséget nagymértékben rombolja.
6; Igen érdekes a herpesz és a lelkiállapot, a stressz kapcsolata is. A herpesz vírus által okozott betegség, leggyakrabban az arcon, a száj körül alakul ki. Gyulladt bőrön csoportos hólyagocskák jellemzik, amelyek felszakadva fájdalmas sebekké válhatnak. Nem ritka, hogy a tünetek elmúlnak, de a vírus nem pusztul el, hanem megbújik a bőr mélyebb rétegeiben, és a szervezet legyengülése (pl. hideghatás, megfázás), vagy akár stressz hatására a tünetek ismételten kiújulnak. ( dr. Valló Ágnes )
- A tartós stressz megviseli az immunrendszert, sok panasz kiváltó oka is lehet. A stressz a szervezetben különböző bonyolult folyamatok beindulását eredményezi. Ilyen, az immunrendszer szempontjából lényeges momentum a fertőzések elleni védekezés és a sebgyógyulásra való felkészülés. Konfliktusok, viták és egyéb stresszel járó szituációk esetén, az immunrendszer gyulladáskeltő citokinek termelését kezdi meg, mivel ezek az anyagok képesek gyorsítani a sebgyógyulást és csökkenteni a fertőzésveszélyt. A valóságban – tényleges sérülés, vagy fertőzés hiányában - azonban nem tudják elvégezni eredeti feladatukat, így továbbra is a szervezetben keringenek. Állandósult stressz esetén a szervezetben így folytonos gyulladás jön létre. Már az enyhe fokú gyulladás is jelentős következményekkel járhat: cukorbetegség, rák, szív- és érrendszeri betegségek vagy asztma kialakulásához is vezethet. - ( webbeteg )
- A magnézium nyugtatóan hat az idegekre, izmokra, hatására javul a memória és a tanulási képességek. Hiányában idegesség, álmatlanság, fáradtság jelentkezhet, és nő a szívbetegségek és a diabétesz kockázata. Pótlásáról a zöld levelű zöldségek, napraforgómag, sütőtök és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásával gondoskodhatunk. A pajzsmirigy alulműködés tartós fáradtságot, lelassultságot okozhatnak. Kezelőorvossal egyeztetve, a jód pótlásával a tünetek enyhíthetők. A jód természetes forrásai a tenger gyümölcsei, ehető algák, halak, tojás.
- Alacsony D-vitamin-szint mellett nő a mentális és daganatos betegségek kockázata. Egyes kutatások szerint a gyakori téli fertőzések oka is a D-vitamin hiányra vezethető vissza. Ennek megelőzésére a legjobb, ha kihasználjuk a télen oly ritka napsütést és ilyenkor a szabadban töltjük az időt. A táplálékok közül a lazac, a gomba és a vaj is kiváló D-vitamin-forrás.
- A szervezetben található kalcium szintjének csökkenésére utalhat, ha nyugtalanság, idegesség, lassult gondolkodás, lehangoltság tüneteit tapasztaljuk. A kalcium elsődleges forrásai a tej és a tejtermékek, de pótlásáról mák, sütőtök, szardínia, káposzta, spenót és mandula fogyasztásával is gondoskodhatunk.
- Az Omega-3 zsírsavak jelentősége az 1970-es évektől került előtérbe, amikor kutatók felfedezték, hogy a halfélékben gazdag táplálkozást folytató eszkimók körében gyakorlatilag nem fordul elő szívbetegség. További vizsgálatok a depressziós tünetek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepüket is hangsúlyozzák. Omega-3 zsírsavakat a halfélék közül elsősorban a szardínia, makréla és a lazac tartalmaz. A vasraktárak kimerülését fáradtság, lassultság, koncentrációs zavarok jelezhetik. Pótlásáról marhahús, máj, kacsa és rákfélék fogyasztásával gondoskodhatunk. - (Budai Endokrinközpont)
- Az immunrendszer testünk természetes védekezőképességét jelenti az őt károsító hatásokkal (kórokozók vagy méreganyagok) szemben. Stressz hatására a stressz-hormonok (adrenalin, kortizol, stb.) mennyiségének növekedésével párhuzamosan immunrendszerünk működésének csökkenését lehet megfigyelni. A stressz-hatások a hypothalamust corticotrop-releasing-hormon (CRS) kiválasztására késztetik, ami koordináló szerepet játszik a fiziológiai és a viselkedéses stressz-válaszban. Aktiválja a hipofízis-mellékvesekéreg rendszert, és szimpatikus aktivitáshoz vezet. (Csökken az étvágy, libidó, megváltozik a motoros aktiváltság, megnő a szorongás stb). A következő lépés során a hipofízisben olyan hormonok képződnek (pl.:ACTH, α-MSH, β-endorphin) melyek a stressz-válasz szabályozását végzik. Az ACTH (adreno-cortikotrop hormon) hatására a mellékvese kéregben fokozódik az kortikosteroidok képződése, amely erősen gátolja az immunfunkciókat. A kortizol fokozza a készenléti állapotot. Magas szintje egy idő után visszacsatolás révén leállítja a stressz-választ. Minél több vagy érzékenyebb kortizol receptor található az agyban, annál gyorsabb lehet a stressz-válasz leállítása. Ha ezeknek a receptoroknak a száma vagy érzékenysége lecsökken, a stresszválasz időtartama elnyúlik (ennek következménye a fokozott éberség, szorongás, egyfajta készenléti állapot), az immunrendszer védekezőképesség ezzel párhuzamosan lecsökken. A stressz-hormonok túlzott szintje elpusztítja a kortizol-receptorokat, így nem lesz, ami visszacsatolás révén leállítsa a stresszválaszt. ( online tanácsadás )
Most hogy áttekintettük, hogy a stressz pontosan hogyan rontja immunrendszerünk működését, nézzük meg mi minden tudja javítani azt.
- A viszonylagos éhezés (alacsony kalória, de magas tápanyag bevitel) jó az immunrendszernek. Ennek oka még nem tisztázott, de valószínűleg testi regenerációs folyamatot indít be. A kiegyensúlyozott táplálkozás támogatja az élettani folyamatok egészséges egyensúlyát.
- Alvás (δ fázis) alatt nő a növekedési hormon (GH) termelődése, ami javítja immun-működésünket. A stressz rontja az alvásminőséget, ami rontja immunrendszerünk hatékonyságát. A GH mennyisége korral természetes módon is csökken.
- A testmozgás javítja az immunrendszert. A testedzés hatására akut válaszok jönnek létre, amelyek a testedzés befejezését követően 6 órán belül elmúlnak. Közvetlenül a testedzést követően a teljes leukocita szám 50-100%al emelkedik. A leukocita-szám változásának mértéke nagyban függ a testedzés intenzitásától (és az ezáltal okozott adrenalin és kortizol szint növekedéstől). A rendszeres testedzés hatásaként a természetes ölősejtek (NK) sejtölő (citotoxikus) aktivitása szignifikánsan megemelkedik, ami hatásos segítség lehet a rák megelőzésében. A rosszindulatú daganat kialakulásának esélye összefügg a testmozgás hiányával. Ülőmunkát végzők esetében például 1,6-szor nagyobb kockázatot találtak a végbélrák kialakulására az aktív tevékenységet végzőkhöz képest. Nem sportoló nőknél pedig 1,8-2,5% -al magasabb volt a nőgyógyászati daganatok aránya. Ennek hátterében is több mechanizmus állhat. Például a testedzéssel kapcsolatos általános életstílus, ösztrogén szint, alacsony testzsír-mennyiség, csökkent salakanyag-tranzit idő stb.
Milyen kérdésekre ad választ a stressz hatása az immunrendszerre?
Milyen konkrét egészségügyi problémákat okozhat a tartós stressz?
A tartós stressz kimerítheti a szervezet erőforrásait, és hajlamosabbá teheti a betegségekre, például pajzsmirigy-, mellékvese- és emésztőrendszeri problémákat, daganatos megbetegedéseket, valamint szív- és érrendszeri katasztrófákat okozhat.
Hogyan befolyásolja a stressz az immunrendszer működését sejtszinten?
A stressz hatására az agyalapi mirigy ACTH hormont termel, ami fokozza a mellékvese-kéreg kortizol termelését. Tartós stressz esetén a kortizol gátolja az immunrendszer működését.
Milyen életmódbeli változtatásokkal támogathatom az immunrendszeremet stresszes időszakban?
Az immunrendszer működését javíthatja a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás.
Mely vitaminok és ásványi anyagok segíthetnek az immunrendszer támogatásában és a stressz kezelésében?
A magnézium nyugtatóan hat az idegekre és izmokra, hiányában idegesség, álmatlanság és fáradtság jelentkezhet.
Hogyan vezethet a tartós stressz állandó gyulladáshoz a szervezetben?
Stresszes szituációkban az immunrendszer gyulladáskeltő citokinek termelését kezdi meg. Mivel tényleges sérülés hiányában ezek nem tudják elvégezni feladatukat, állandósult stressz esetén folytonos gyulladás jön létre.
Laborunkban elérhető vizsgálatok
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).