Menopauza

A menopauza átlagosan az 50-52. életévben jelentkezik. Bő száz éve ez az időpont még inkább 48-50. életévet jelentette. Ugyanígy, az első menstruáció, a menarche, régen inkább a 14-15. évben jelentkezett, napjainkban inkább a 12-13. évben jellemző. 

Így a tüszőhormon megjelenése és hatása a szervezetben, az úgynevezett termékenyíthető, vagy fertilis kort néhány évvel megnövelte. A túl korán jelentkező valódi menopauza az ötvenedik év előtt általában erősebb tünetekkel járhat. A késlekedő vérzéssel megjelenő kellemetlen megvonásos tünetek esetén egy vérvételből végzett hormonvizsgálat választ adhat arra, hogy valóban korán bekövetkezett végleges menopauza jelentkezett, vagy csak átmeneti, egyéb okú hormonhiányról van szó. Ha a vizsgálati eredmény alacsony tüszőhormon szintet és a normális ciklusban elfogadott serkentőhormon szint sokszorosát jelzi, az bizonyítéka a végleges, valódi menopauzának. Ekkor az agyalapi mirigy nagymennyiségű serkentő hormonnal sem tudja már tüszőhormon termelésre késztetni a petefészkeket.

A menopauza előtti években az a kifinomult szabályzó rendszer, amely mindaddig fenntartotta a menstruációs ciklusokat, a középidős tüszőérést és a termékenyíthető petesejt kialakulását, akadozni kezd. Ennek oka, hogy az öregedő petefészkek serkentőhormon-érzékenysége romlik, így a vérzések pontatlanabbá válnak, vagy néha felerősödnek, és már nincs középidőben tüszőrepedés, sárgatesthormon-termelés, több lesz a tüszőhormon, a megvastagodott méhnyálkahártya pedig erősebb, rendetlenebb vérzéssel járhat. Végül a tüszőhormon termelése az elöregedett petefészkekben megszűnik. Az agyalapi mirigy egy ideig egyre több serkentőhormont termel, de erre sem reagál már a petefészek. Az évtizedeken át megszokott tüszőhormon hiánya és a serkentőhormon magas szintje a vérzés elmaradásával, számos változással és átmeneti tünettel jár. 

Mihez vezet a folyamat? A menopauza tünetei, következményei. 
A sokszor igen kellemetlennek átélt panaszok közül a legáltalánosabb a melegségérzet vagy hőhullám, ami zavaró, látható izzadással, verejtékezéssel jár. Ez a jelenség megzavarhatja az éjszakai alvás nyugalmát, illetve általános feszültséget, idegességet okoz. A tüszőhormon kilépése a szervezet anyagcsere-folyamataiból fokozhatja a hízás- és székrekedéshajlamot, vita zajlik arról, hogy mennyiben növeli az infarktus- és stroke-veszélyt.

A tüszőhormon a csontszövet állandó lebontás-építés folyamatában a csontépítés egyik legfontosabb faktora, elősegítője volt. Termelődésének megszűnésével a csontot bontó folyamatok dominálnak, a menopauzával kezdődik minden nőben a csontszegénységhez, majd csontritkuláshoz vezető folyamat. A méh nyálkahártyáján kívül is vannak különösen tüszőhormonra érzékeny szövetek. Ilyenek a hüvelyt bélelő hám, mely klimaxban veszít többrétegűségéből, sorvad, érzékenyebb és könnyebben fertőződő lehet. Ilyen a húgyutakat bélelő hám, mely szintén sorvad, idővel vizelettartási nehézségeket okozhat. A bőr szárazabbá, ráncosabbá válik, a könnytermelés csökkenésével gyakori panasszá válik a szemszárazságérzet. Idővel a rugalmas rostok csökkenése a hüvely szűkülésével nehezítheti a házaséletet. A menopauza néhány nőnél átmeneti pszichológiai megrázkódtatással is járhat. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint számos nő bagatellizálja az átmeneti korszak kellemetlenségeit. Van, aki elviselhetetlennek írja le állapotát és ezért mindenképpen gyógyszeres kezelésre szorul, van, akiben néhány hét alatt lezajlik, de egyesek még 1-2 év múltán is panaszkodnak hőhullámokról.

https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/73


 
Forrás: ( webbeteg )