A daganatszűrés laborvizsgálat önmagában nem értelmezhető, azt minden esetben a meglévő panaszok, klinikai tünetek, a kórelőzmény ismeretében szabad értékelni. Mindenkor fizikális vizsgálattal és egyéb diagnosztikus eljárásokkal együtt lehet diagnózist mondani. Egy emelkedett értékeből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a tumormarkerek nem csak daganatos megbetegedésben emelkedhetnek, hanem gyulladásoknál is például, valamint vírusfertőzések és bizonyos kezelések hatására is. Soha ne kérjen és ne várjon leletértelmezést a laboratóriumtól!
A rák számos tünetet okozhat, melyek attól függően alakulnak ki, hogy a daganat hol helyezkedik el, milyen a karaktere és van-e áttétképzés. Akár fájdalmatlan is lehet. A diagnózishoz általában szükség van a patológus szövettani vizsgálatára, a laboratóriumi eredményekre és a klinikai megfigyelésekre egyaránt. A patológus a mintát biopsziávalvagy műtét során veszi le. A diagnózis után a rákos betegségeket leggyakrabban kemoterápiával, sugárkezeléssel vagy sebészeti beavatkozással kezelik. Az orvostudománynaka rákos daganatokkal foglalkozó ágát onkológiának nevezzük.
Kezelés nélkül a rák gyakran halálhoz vezet. A legtöbb rák kezelhető, sok közülük teljesen gyógyítható, amennyiben kezelése időben megkezdődik. A rák több formája olyan környezeti tényezőkkel van összefüggésben, mint a dohányzás, az alkoholizmus hatása a szervezetre vagy egyes vírusok. Ezek egy része könnyedén elkerülhető, ezért a világ közegészségügyi és oltási programjai igen fontosak.

A daganatos betegségeknél különösen fontos a megelőzés, a rendszeresen elvégzett ön- és szűrővizsgálatok, valamint a megfelelő életmód sokat segíthet a daganatok megelőzésében, illetve korai felfedezésében, azaz nagymértékben javítják a gyógyulási esélyeket! Mindezek mellett fontos odafigyelni testünk jelzéseire, és ha bármilyen – daganatra specifikus - figyelmeztető tünetet észlelünk, akkor haladéktalanul orvoshoz fordulni!
Amint a daganat növekszik, megkezdi saját vérellátásának kiépítését. A tumorsejtek elveszik a táplálékot az egészséges sejtek elől, a beteg gyengül, és fogyásnak indul.
A daganat az esetek egy részében lehet jóindulatú (benignus). Bár ez is kontrollálhatatlanul növekedik, általában nem tör be a környező szövetekbe, és nem pusztítja el őket. A jóindulatú daganatokat ugyanis egy hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, és általában lassan növekednek. Rendszerint eltávolíthatók, és legtöbbször nem újulnak ki. A belőlük származó sejtek nem szóródnak szét a szervezetben, és ami legfontosabb, a jóindulatú daganatok általában nem veszélyeztetik az életet.
A rosszindulatú (malignus) vagy rákos daganatoknál már nem ez a helyzet. Ezeket szinte soha nem borítja határoló hártya, és rendszerint gyorsan növekednek, betörve a környező szövetekbe (orvosi kifejezéssel ezt beszűrődésnek, infiltrációnak nevezik).
A rosszindulatú tumorokat két alapvető csoportba sorolják aszerint, hogy milyen szövetből indulnak ki. Az ún. karcinómák hámszövetben fejlődnek ki. A bőrön kívül ide tartoznak a szervek belső falát burkoló sejtrétegek is, például a bélcső üregének hámborítása. A másik nagy típust az ún. szarkómák képviselik, amelyek kötőszövetekből indulnak ki. Az egyes ráktípusokat a megtámadott szerv alapján is elnevezték (például emlő-, tüdő-, gyomorrák stb.).
Olvass tovább: http://daganatok.hu/rak/