Mik azok a hormonok?
A hormonok létfontosságúak az emberi szervezetben, melyek befolyásolni képesek és hivatottak a sejtjeink működését, ezáltal életfolyamatainkat szabályozzák. Hormonok nélkül nincs élő szervezet, a hormonok egyensúlytalansága pedig a szervezet elégtelen működéséhez vezet! A belső elválasztású (endokrin) mirigyek rendszerével és kiválasztott anyagaikkal (hormonok), valamint rendellenes működéseikkel foglalkozó tudomány: az endokrinológia. Az endokrin mirigyek fő jellemzői a külső elválasztású mirigyekkel szemben, (a kivezetőcsövek hiánya mellett), hogy igen jó a vérellátásuk, ezen kívül sok kiválasztásra szánt szemcsét (szekrétum granulát) viszonylag hosszú ideig tárolnak. A speciális belső elválasztású mirigyeken kívül, ma már nagyon sok szerv (sőt talán az összes szövet is) hormontermelőként ismert.
![](https://www.gellertlabor.hu/sites/default/files/field/image/0d185845-dfe8-4c85-82a6-c6d0298111de.jpeg)
A dolog lényege a definíción van: Ha csak azokat az anyagokat tekintjük hormonnak, amelyek a szervezetben általános hatást képesek kiváltani, akkor megfelelő a klasszikus felosztás, ha minden sejt közötti kémiai kölcsönhatást ide sorolunk, akkor sejtek közötti kémiai információátadásnak jellege hormonális. A hormonszint szabályozásában fontos szerepe van az ún. negatív visszacsatolásnak. Ez azt jelenti, hogy a megemelkedett hormonszint a hipotalamo-hipofízealis rendszerre visszahatva gátolja az adott hormont termelő belső elválasztású mirigy hormontermelését fokozó vegyületek (releasing faktorok és trophormonok) termelődését és felszabadulását. Más esetekben a visszacsatoló mechanizmus nem is a hipotalamo-hipofízeális rendszeren keresztül érvényesül, hanem a hormon által szabályozott anyag vérbeli koncentrációja hat vissza a szabályozást végző hormont termelő szervre (vércukorszint, Ca2+ -szint). A helyi hormonok termelésének szabályozásáért pedig változatos helyi tényezők a felelősek. (Emésztőrendszer, máj, vese stb. hormontermelése.)
Milyen hormonokat ismerünk?
Funkciójuk szerint lehetnek:
- Nemi hormonok
- Pajzsmirigy hormonok
- Mellékvese hormonok
- Hasnyálmirigy hormonja
- Agyalapi mirigy hormonjai
- Hipotalamusz hormonjai
NEMI HORMONOK
A női testet két fontos nemi hormon szabályozza: az ösztrogén és a progeszteron,melyek a petefészekben termelődnek. A serdülés, az anyaság, a szoptatás ezen hormonok nélkül elképzelhetetlen.
A férfi hormonok: anabolitikus hatásúak, elősegítik a fehérjék tárolását, gátolják a fehérjeveszteséget. Szabályozzák a spermiumtermelést, a libidót és a nemzőképességét, a pubertáskorban befolyásolják a nemi érést, a másodlagos nemi jelleg kialakulását, illetve biztosítják az izomzat megfelelő fejlődését és a csontozat egészséges állapotát. Közülük is a legfontosabb maga a tesztoszteron.
PAJZSMIRIGY HORMONOK
A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének aktivitását szabályozzák. Elősegítik a sejtek oxigén felvételét, ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok, szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását, vagyis az alap-metabolizmust, a sejt energiafelhasználását.
MELLÉKVESE HORMONOK
A mellékvese életfontosságú hormonok termeléséért felel, kóros működése (pl. a fokozott vagy elégtelen hormontermelés) ezért súlyos hormonbetegségeket okoz, némely formája életveszélyes állapothoz vezet. A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére.
HASNYÁLMIRIGY HORMONJA
A hasnyálmirigy hormonjai testünk cukor- valamint táplálék háztartását szabályozzák. A hasnyálmirigy az ember második legnagyobb emésztőmirigye a máj után, mely inzulint és glukagont termel, ezek a vércukor szintet szabályozzák. A hasnyálmirigy hormonjai közül az inzulint az úgynevezett béta sejtek termelik. Ha ezek a sejtek nem termelnek elegendő inzulint a szervezet számára, az nem tudja tovább szabályozni a vércukor szintet. Az inzulin serkenti a máj glikogénellátását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökken a vércukorszint.
AGYALAPI MIRIGY HORMONJAI
A hipofízis szerzett alulműködése rendszerint a mirigy károsodásának következménye, melyet valamilyen sérülés vagy betegség okoz. Ennek megfelelően bármely életkorban és mindkét nemnél előfordulhat. Az életkor előrehaladtával természetesen nő azoknak a betegségeknek, állapotoknak a kockázata, melyek agyalapi mirigy alulműködéshez vezethetnek. A tüneteket befolyásolja a betegség kialakulásának oka, a károsodás üteme, a beteg életkora és a kieső hormonok fajtája.
Itt termelődik az FSH, LH, TSH, PROLAKTIN, ACTH, NÖVEKEDÉSI HORMON is.
- A növekedési hormon kiesése gyermekekben alacsony növést okoz, de felnőttben is megváltozik a testalkat (a zsírszövet nagyobb része a hason található), és törékenyebbé válnak a csontok, csökken a csontsűrűség.
-
Nemi hormonok hiánya:
- Férfiakban csökkent libidó vagy akár impotencia is kialakulhat. A betegek rendszerint terméktelenek, a herék mérete kicsi, a szőrzet mennyisége csökken. Gyerekkorban kialakult hiány esetén a pénisz mérete is kicsi marad, késik, esetleg elmarad a nemi érés.
- Nőkben a menstruáció gyakorisága csökken, esetleg elmaradhat, a közösülés fájdalmas lehet. A mellek sorvadnak (a bennük levő mirigyállomány mennyisége csökken), meddőség is kialakul.
- Mindkét nemben csökken az izom- és csonttömeg, a bőr vékonyabbá válik.
- Pajzsmirigy stimuláló hormon (TSH) hiánya: Fáradékonyság, székrekedés, hidegérzékenység, száraz bőr, testsúlygyarapodás. A gyermekek elmaradnak a növésben.
- Mellékvesekéreg stimuláló hormon (ACTH) hiánya: gyengeség, fáradékonyság, felálláskor megszédülés, sápadtság. A betegek vércukor szintje rendszerint alacsony. Súlyosabb esetben fogyás, hányás is kialakulhat, mely fel nem ismert esetben sokkhoz, megfelelő kezelés nélkül a beteg halálához is vezethet. Ezt rendszerint valamilyen egyéb betegség (rendszerint fertőzés) válthatja ki.
- Prolaktin-hiány: A tejelválasztásért felelős hormon hiánya rendszerint a szülés után kialakuló betegségben szembetűnő (Sheehan-szindrómában illetve hipofizitiszben): az ilyen betegeknél nem indul meg a tejelválasztás, nem tudnak szoptatni.
A HIPOTALAMUSZ HORMONJAI
A hipotalamusz közvetlen hatással nincs a perifériás hormonszervekre, jóllehet működésüket szabályozza a hipofízisen keresztül. A hipotalamusz szabályozza a szervezet belső környezetének viszonylagos állandóságát (homeosztázis) az autonóm idegrendszeren és a hormonális (endokrin) rendszeren keresztül, és alapvető szerepet játszik az érzelmi (emocionális) magatartásban. Oxitocint és ADH-t termel. Az ADH szabályozni tudja a vizelet koncentrációját, és ezen keresztül a szervezet vízháztartását. Az oxytocin fokozza az uterus anyaméh (uterus) simaizomzatának összehúzódását, és az emlőmirigy végkamráit és kivezető csöveit körülvevő myoepithelialis sejtek összehúzódását okozza. A terhesség vége felé nagy mennyiségű oxytocin termelődik, amely stimulálja a méhizomzat összehúzódását a szülés során.