Szervezetünkben különböző enzimek teszik lehetővé a bekerülő tápanyagok alkotórészeikre való bomlását és a felszívódást. Ezek hiánya vagy csökkent működése felszívódási zavarokhoz (maiabszorpció) vezet melyek nagymértékben befolyásolják a csecsemő és gyermek testi-szellemi fejlődését.
Szénhidrát-felszívódási zavarok
Zsírfelszívódási zavarok
Fehérje-felszívódási zavarok
Szénhidrát-felszívódási zavarok
Valamennyi szénhidrát-felszívódási zavarra jellemző az ún. erjesztéses hasmenés. Oka, hogy a táplálék cukortartalma pang a bélben, a bélbaktériumok hatására erjedésnek indul, tejsav, H2, ill. metángáz képződik. A tejsav a bélhámsejteket izgatja, ezzel tovább károsítva az enzimfunkciót.
Ha a táplálékkal malabszorpciót okozó cukorfajta kerül a szervezetbe, azonnal vizes, fecskendező, savanyú szagú hasmenés jelentkezik. Az állandó hasmenés miatt a csecsemő rosszul fejlődik, nyűgös, neurotikus, fertőzésekre fokozottabban érzékeny. Enzimhiányon alapuló szénhidrát-felszívódási zavarok esetében általában örökletes betegségekről van szó, és a korai felismerés döntő jelentőségű, mert a kérdéses szénhidrát teljes megvonásával a betegek tünetmentessé válnak. (Magyarországon minden újszülöttosztályon szűrővizsgálat történik a galaktóz enzim hiányának kiszűrésére.)
Okozhat felszívódási zavart a csökkent enzimműködés is, de ez átmeneti jellegű, bár tünetei mindenben hasonlítanak az örökletes formákhoz. Ezek a későbbi életkorban az esetek nagy részében rendeződnek. A tüneteket valamilyen súlyosabb alapbetegség, rendszerint a gyomorbél rendszer fertőzése váltja ki, ennek gyógyulása után a felszívódás is normalizálódik.
A folyamatot elindító első fertőzés károsítja a bélnyálkahártyát, csökken az enzimaktivitás, tovább súlyosbítja az antibiotikus terápia, ami szintén károsíthatja a bélbolyhokat és zavarhatja a bélnedvek képződését – ez a folyamat okozza a tüneteket. Leggyakrabban a laktóz (tejcukor) és szacharóz felszívódása károsodik, ilyen esetekben a megfelelő gyógytápszerek adásával tünetmentességet lehet elérni.
Ha a táplálékkal malabszorpciót okozó cukorfajta kerül a szervezetbe, azonnal vizes, fecskendező, savanyú szagú hasmenés jelentkezik. Az állandó hasmenés miatt a csecsemő rosszul fejlődik, nyűgös, neurotikus, fertőzésekre fokozottabban érzékeny. Enzimhiányon alapuló szénhidrát-felszívódási zavarok esetében általában örökletes betegségekről van szó, és a korai felismerés döntő jelentőségű, mert a kérdéses szénhidrát teljes megvonásával a betegek tünetmentessé válnak. (Magyarországon minden újszülöttosztályon szűrővizsgálat történik a galaktóz enzim hiányának kiszűrésére.)
Okozhat felszívódási zavart a csökkent enzimműködés is, de ez átmeneti jellegű, bár tünetei mindenben hasonlítanak az örökletes formákhoz. Ezek a későbbi életkorban az esetek nagy részében rendeződnek. A tüneteket valamilyen súlyosabb alapbetegség, rendszerint a gyomorbél rendszer fertőzése váltja ki, ennek gyógyulása után a felszívódás is normalizálódik.
A folyamatot elindító első fertőzés károsítja a bélnyálkahártyát, csökken az enzimaktivitás, tovább súlyosbítja az antibiotikus terápia, ami szintén károsíthatja a bélbolyhokat és zavarhatja a bélnedvek képződését – ez a folyamat okozza a tüneteket. Leggyakrabban a laktóz (tejcukor) és szacharóz felszívódása károsodik, ilyen esetekben a megfelelő gyógytápszerek adásával tünetmentességet lehet elérni.
Zsírfelszívódási zavarok
A legismertebb kórkép a lisztérzékenység (coeliákia). Normálisan a szervezetbe jutó zsír mintegy 90 százaléka felszívódik. Lisztérzékeny gyermekek székletében a bevitt zsír nagy százaléka megtalálható. Nem szívódnak fel megfelelően a zsírban oldódó vitaminok: K-vitamin hiányában vérzékenység, A-vitamin-hiány következtében fertőzésre való hajlam, a D-vitamin és a kalcium felszívódásának elégtelensége miatt (angolkór) rachitis és tetániás görcsök jelentkezhetnek.
A betegség tünetei a krónikus hasmenés, a fejlődésben való elmaradás. (Jellemző, hogy ez utóbbi a coeliákiás csecsemőkben féléves korig nem mutatkozik.) Teljesen az 12. életév táján fejlődik ki a betegség, a gyermek sovány, pókhasú, étvágytalan, kedvetlen, nyűgös. Minden tünetet az okoz, hogy a lisztfehérje, a glutén izgató hatást fejt ki a bélnyálkahártya falára. Ez magyarázza meg, hogy amíg a csecsemő lisztes ételt nem kap, tünetmentes. A liszt elhagyására a tünetek azonnal javulnak. (Kukorica- és rizslisztből készült táplálék nem okoz panaszt.) A glutén hatására a bél nyálkahártyája súlyosan károsodik, ennek következménye a zsírfelszívódás zavara. Ha a folyamat tartósan fennáll, másodlagosan kialakulhat laktózintolerancia is.
Itt kell megemlíteni, hogy a coeliákiára mindenben hasonló kórképet okozhat a masszív Giardia protozoon-fertőzés. A bélférgek a patkóbélben telepednek meg, a bélfalat teljesen befedhetik, ezáltal felszívódási zavart okozhatnak. Leggyakoribb kisgyermekkorban, de minden életkorban előfordulhat. Az élősdi cisztáit a székletben ki lehet mutatni, gyógyszeres kezeléssel a szervezetből kiirtható, utána a beteg teljesen tünetmentessé válik.
A betegség tünetei a krónikus hasmenés, a fejlődésben való elmaradás. (Jellemző, hogy ez utóbbi a coeliákiás csecsemőkben féléves korig nem mutatkozik.) Teljesen az 12. életév táján fejlődik ki a betegség, a gyermek sovány, pókhasú, étvágytalan, kedvetlen, nyűgös. Minden tünetet az okoz, hogy a lisztfehérje, a glutén izgató hatást fejt ki a bélnyálkahártya falára. Ez magyarázza meg, hogy amíg a csecsemő lisztes ételt nem kap, tünetmentes. A liszt elhagyására a tünetek azonnal javulnak. (Kukorica- és rizslisztből készült táplálék nem okoz panaszt.) A glutén hatására a bél nyálkahártyája súlyosan károsodik, ennek következménye a zsírfelszívódás zavara. Ha a folyamat tartósan fennáll, másodlagosan kialakulhat laktózintolerancia is.
Itt kell megemlíteni, hogy a coeliákiára mindenben hasonló kórképet okozhat a masszív Giardia protozoon-fertőzés. A bélférgek a patkóbélben telepednek meg, a bélfalat teljesen befedhetik, ezáltal felszívódási zavart okozhatnak. Leggyakoribb kisgyermekkorban, de minden életkorban előfordulhat. Az élősdi cisztáit a székletben ki lehet mutatni, gyógyszeres kezeléssel a szervezetből kiirtható, utána a beteg teljesen tünetmentessé válik.
Fehérje-felszívódási zavarok
A betegség lényege, hogy a beteg plazmafehérjét veszít a bélfalon át. Emiatt viszonylag jelentős fehérjebevitel ellenére kevés a fehérje. Lazább a széklet, bár kifejezett hasmenés nincs; a beteg nem tűnik nagyon soványnak, mert ödémás. A háttérben a nyirokerek keringési zavara és a bélbolyhok következményes károsodása áll.
A fehérje, poliszacharid- és zsírfelszívódás együttes zavara a mukoviszcidózis vagy cisztás fibrózis. Az ilyen gyermekek születésüktől fogva rosszul fejlődnek, és noha sokat esznek, nem gyarapodnak. Székletük nagy tömegű, laza. Légúti hurutos állapot jellemzi, makacs köhögéssel, ismételt, nehezen befolyásolható légúti fertőzésekkel. A hasnyálmirigyenzimek hiánya, valamint a külső elválasztású mirigy elégtelen működése okozza a betegséget, mely öröklődik. Itt is nagy szerepe van a korai felismerésnek és kezelésnek.
A fehérje, poliszacharid- és zsírfelszívódás együttes zavara a mukoviszcidózis vagy cisztás fibrózis. Az ilyen gyermekek születésüktől fogva rosszul fejlődnek, és noha sokat esznek, nem gyarapodnak. Székletük nagy tömegű, laza. Légúti hurutos állapot jellemzi, makacs köhögéssel, ismételt, nehezen befolyásolható légúti fertőzésekkel. A hasnyálmirigyenzimek hiánya, valamint a külső elválasztású mirigy elégtelen működése okozza a betegséget, mely öröklődik. Itt is nagy szerepe van a korai felismerésnek és kezelésnek.
Vizsgálataink:
- széklet emésztettség
- laktóz / tejcukorérzékenység
- allergia tesztek
- lisztérzékenység szerológiai vizsgálata
- lisztérzékenység genetikai vizsgálata
- vitaminszintek ellenőrzése
- cisztás fibrózis