Amikor a szervezet öngólt rúg!
Gyakori hőemelkedés, láz, ízületi fájdalmak, szemproblémák, szemszárazság, bőrtünetek, gyengeség, rossz közérzet. A laborleletben emelkedett süllyedés, csökkent fehérvérsejt szám is figyelemfelkeltő lehet.
Panaszok, tünetek
Gyakori hőemelkedés, láz, ízületi fájdalmak, szemproblémák, szemszárazság, bőrtünetek, gyengeség, rossz közérzet. A laborleletben emelkedett süllyedés, csökkent fehérvérsejt szám is figyelemfelkeltő lehet. Ezek a panaszok igen sokféle állapotra jellemzőek lehetnek, de hátterükben komolyabb, - akár autoimmun betegség is állhat.
Gyakorta halmozottan jelentkezik, így ha valakinek cukorbetegsége van, gyakrabban alakul ki autoimmun eredetű pajzsmirigy betegség, lisztérzékenység. Ezért különösen fontos, hogy a betegek gyakrabban vegyenek részt szűrővizsgálatokon, illetve ha valami váratlan és szokatlan panasz jelentkezik, akkor mielőbb forduljanak orvoshoz!
- tartós vagy visszatérő ízületi fájdalom, duzzanat
- izomgyengeség vagy izomfájdalom
- ismeretlen eredetű fáradékonyság
- tartós gyulladásos laboreredmények (emelkedett CRP vagy süllyedés)
- Raynaud-jelenség (hidegre elfehéredő vagy elkékülő ujjak)
- visszatérő száj- vagy szemszárazság
- bőrkiütések, fényérzékenység
- ismeretlen eredetű láz vagy hőemelkedés
- hajhullás
- veseműködési eltérések vagy fehérjevizelés
- olyan esetekben is, amikor a kezelőorvos autoimmun eredetű betegséget szeretne kizárni vagy megerősíteni.
Az autoimmun betegségekre jellemző lehet a magas süllyedés, a vérképben vérszegénység, gyulladások, vashiány, ízületi panaszok esetén reuma faktor emelkedés. Természetesen ettől eltérő eredmények is születhetnek attól függően, hogy mely betegségről beszélünk. Ilyenkor a jelen vizsgálatot szűrővizsgálatnak kell tekinteni, és a panaszok illetve a kapott laboreredmények ismeretében további célirányos vizsgálatokkal lehet az orvost segíteni a diagnózis felállításához.
Mi is az autoimmun?
Az autoimmun betegségek megértéséhez az egészséges immunrendszer működéséből kell kiindulnunk. Az immunrendszer feladata az, hogy a szervezetbe kerülő minden sejtet, ami nem saját - mivel ezek betolakodók és potenciális ellenségek -, felismerjen és eltávolítson. A feladat azonban korántsem ilyen egyszerű. Vannak olyan sejtek, amelyeknek védettséget kell élvezniük, mert a jelenlétük az egyed vagy a faj szempontjából kívánatos. Ilyen védelmet élveznek például a magzati sejtek az anyaméhben, vagy a bélcsatornában élő, emésztést segítő és a kórokozókat kiszorító hasznos baktériumok. Baj akkor történik, ha ez a rendkívül bonyolult rendszer valamely ponton hibássá válik. A hiba következménye – leegyszerűsítve – kétféle lehet. Ha meggyengül a védekezőképesség, akkor öröklött vagy szerzett immunhiányról beszélünk. Ennek számos formája lehet, a genetikai immunhiányoktól kezdve a HIV-fertőzésen keresztül a gyógyszeres kezelés okozta immunkárosodásig sokféle oka és formája van. A másik lehetséges hiba, amikor a saját sejteket felismerő rendszer működésében keletkezik zavar. Ezen esetek többségét összefoglaló néven autoimmun betegségnek nevezzük. Forrás: (webbeteg)
Megkülönböztetünk szervspecifikus betegségeket, melyek egy adott szervre vagy szövetféleségre korlátozódnak (pl. autoimmun pajzsmirigygyulladás), illetve szisztémás autoimmun kórképeket, amikben különböző szervek, illetve szervrendszerek érintettek pl. SLE. Az autoimmun kórképek a teljes lakosság kb. 7-8 százalékát érintik, a többségükre erős női dominancia jellemző (az összes beteg kb. 75 százaléka nő), sokszor fiatal, munkaképes korban jelennek meg.
Az autoimmun betegségeket esetenként rosszul vagy évekig egyáltalán nem diagnosztizálják, mivel sokuk jár hasonló tünetekkel.
Az autoimmun betegségek előfordulása, gyakorisága
Az autoimmun betegségek summás gyakoriságát felbecsülni nem lehet, de tény, hogy a népesség tagjainak többségénél valamelyik autoimmun betegség az élete folyamán bekövetkezik. A betegségek nőknél kb. háromszor gyakoribbak, ennek oka ismeretlen. Az élet bármely szakaszában bekövetkeznek, de gyermekeknél nagyon ritka. Gyakoriságuk pubertáskorban kezd nőni. Fiatal életkorra sajnálatos módon az agresszívebb betegségek jellemzőek (szisztémás lupusz vagy SLE), idősebbeknél a kisízületek torzító reumás gyulladása a legfontosabb.
Az autoimmun betegségek okai
Az autóimmun betegségek kiváltó oka ma sem ismert. Léteznek olyanok, pl. a reumás kisízületi gyulladás, melynek ismétlődési kockázat elsőfokú rokonok között 10% körül van, tehát a genetikai hajlam szerepe feltételezhető. Olyan is van, aminél a betegségre bizonyos fehérjék génjének öröklődése jellemző (pl. Bechterew-kór) kapcsán. Előfordul, hogy autoimmun betegség streptococcus pyogenes fertőzést követően alakul ki. Summásan mégis megállapítható, hogy az autoimmun betegségek oka jelenleg ismeretlen.
Az autoimmun betegségek tünetei, lefolyása
Valamennyi betegségnek megvan a sajátos tünetspektruma, melynek alapján a betegség feltételezhető. Egyes kórformák főként laboratóriumi úton (pl. SLE), mások képalkotó eljárásokkal (MRI, CT) mutatható ki, de a végső szó mindig a szövettanászé.
A lefolyás mindig az alapbetegség függvénye. Létezik csupán kellemetlen autoimmun betegség és létezik sajnos hetek alatt halálos is. Még azonos betegségek esetén is nagyok az egyéni különbségek. SLE esetén pl. a betegség lefolyását, az életkilátásokat lényegében a vesék érintettsége határozza meg.
Milyen kérdésekre ad választ az autoimmun betegségek?
Milyen általános tünetek utalhatnak autoimmun betegségre?
Gyakori hőemelkedés, láz, ízületi fájdalmak, szemproblémák, szemszárazság, bőrtünetek, gyengeség és rossz közérzet is jelezhet autoimmun betegséget.
Milyen laboreredmények lehetnek figyelemfelkeltőek autoimmun betegség gyanúja esetén?
A laborleletben emelkedett süllyedés, csökkent fehérvérsejt szám, vérszegénység, gyulladások, vashiány, vagy ízületi panaszok esetén reuma faktor emelkedés is figyelemfelkeltő lehet.
Mi történik az immunrendszerrel autoimmun betegség esetén?
Autoimmun betegség akkor alakul ki, amikor a saját sejteket felismerő rendszer működésében zavar keletkezik, és az immunrendszer tévesen a szervezet saját sejtjeit támadja meg.
Milyen gyakoriak az autoimmun betegségek, és kiket érintenek leginkább?
Az autoimmun kórképek a teljes lakosság körülbelül 7-8 százalékát érintik, és a betegek mintegy 75 százaléka nő, gyakran fiatal, munkaképes korban jelentkeznek.
Miért fontos orvoshoz fordulni, ha autoimmun betegségre utaló panaszok jelentkeznek?
Különösen fontos, hogy a betegek gyakrabban vegyenek részt szűrővizsgálatokon, illetve ha valami váratlan és szokatlan panasz jelentkezik, akkor mielőbb forduljanak orvoshoz, mert a panaszok hátterében komolyabb, akár autoimmun betegség is állhat.
Laborunkban elérhető vizsgálatok
Hogyan vehetők igénybe a vizsgálatok a laboratóriumban?
A Gellért Laboratóriumban a vizsgálatok szakorvosi beutaló nélkül, előzetes időpontfoglalással vehetők igénybe. A lelet elkészülési ideje az adott vizsgálattól függ (a rutin mérések többsége 1 munkanap, a speciális vizsgálatok határideje csomagonként eltérő).