info@gellertlabor.hu
H-CS: 8:30-16:30 | P: 8:30-15:00
A tejallergia – helyesen tejfehérje allergia, mely a tejben található fehérjékre (kazein és savófehérjék) adott allergiás immunreakció. A tejallergia, mint a nevéből is kiderül egy ételallergia. A tejallergia (kazin allergia) nem azonos a laktózérzékenységgel a laktóz-intoleranciával. A tejallergia a tej laktalbumin illetve kazein alkotói elleni IgE-típusú immunválasz. A tejallergia esetén a tejallergiás páciens igen kis mennyiségű tej vagy tejtartalmú élelmiszer fogyasztása esetén tapasztalja a tejallergia tüneteit. A laktóz-intoleranciában szenvedő beteg, amennyiben szervezete termel csökkent mennyiségű laktáz enzimet, akkor kis mennyiségű tej- vagy tejtermék fogyasztás esetén tünetmentes marad.
A tejallergia súlyos esetben akár sokkot is okozhat. Emésztőrendszeri tünetek: hasmenés, hasi görcsök, puffadás, bélgázok, hányás. Egyéb tünetek: ajak- és íny viszketés, fulladás, asztma, rhinitis, gégevizenyő, kiütések, bőrpír, szapora szívverés, vérnyomásesés.
Akik először tapasztalják saját magukon vagy gyermekükön a tejfogyasztás után a tüneteket, még nincsenek tisztában azzal, hogy mitől jelentkeztek. Hazánkban leggyakoribb ételallergia a tejfehérje allergia, mely főként a gyermekkora jellemző. Szervezetünk problémái, így az allergiák is tünetekként manifesztálódnak. A táplálékallergiák tünetei igen változatosak, és gyakran más betegségeket utánoznak, ezért sok esetben nehéz fényt deríteni a panaszokat kiváltó ételre, italra. A tünetek nem étel specifikusak, tehát egyfajta allergén többféle tünetet is okozhat, és ugyanazt a tünetet akár többféle allergén is kiválthatja.
Bőrünk és nyálkahártyánk az egyik leggyakrabban érintett szerv az allergiák esetében. Gondoljunk csak bele, hiszen az összes táplálékunk először az ajkainkkal, majd a szájüregünkkel és annak nyálkahártyájával érintkezik. A tej által kiváltott reakciók lehetnek koraiak, melyek szinte azonnal megjelennek, vagy későiek, amelyek viszont napokkal az allergén (nyers, vagy feldolgozott tej, tejtartalmú készítmények) elfogyasztása után jelentkeznek.
A szájüreg és nyelőcső után a gyomorral és a bélrendszerrel érintkezik az elfogyasztott étel. A tápcsatorna egész területén kialakulhatnak allergiás tünetek.
A nem megfelelően lebontott tejfehérje a vékony- és vastagbél nyálkahártyáját károsíthatja, ilyenkor gyulladás alakulhat ki. A bélrendszer gyulladása miatt emésztési és felszívódási zavarok, majd ebből kifolyólag különböző hiányállapotok, fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
A tejfehérje allergia légúti tünetei
A tejfehérje allergiának (tejallergia) nagyon sokféle tünete lehet, enyhétől a súlyosig, de egyik sem elhanyagolható. A tünetek alapján minden esetben szakembernek kell felállítania a pontos diagnózist.
Fontos a tüneteket kiváltó allergén azonosítása, mert az ételallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó étel kihagyása az étrendből. Éppen ezért a tejallergiás beteg nem fogyaszthat tejet, tejszármazékot tartalmazó ételeket, számukra a laktózmentes tej sem jelent megoldást. Jó hír viszont, hogy a gyermekkori tejfehérje allergiát a gyermekek ki is nőhetik, így felnőtt korra problémamentesen tudnak tejet, terméket fogyasztani.
Ha úgy gondolja, hogy Ön vagy gyermeke tejfehérje allergiás mindenképp forduljon a megfelelő szakemberhez, allergológushoz vagy gasztroenterológushoz.
A tejfehérje allergiára is többféle “rossz, egyszerűsített” elnevezést is szoktak használni: tejallergia, tejes allergia, kazeinallergia.
Sajnos előfordulhat az a helyzet is, hogy egyszerre van jelen egy ember esetében a laktózérzékenység és a tejfehérje allergia, de ebben az esetben is két, különböző betegségről beszélünk! A tejallergia azaz a tejfehérje allergia esetén a szervezet az állati eredetű tejben (tehén, kecske, juh) lévő fehérjéket allergénként ismeri fel, és az immunrendszer védekezik ellene. A tünetek tej-, tejtermékek, vagy ezek valamelyikét tartalmazó készétel, ételkészítmény elfogyasztásakor jelentkeznek. A tejallergiát okozhatja több tejfehérje is:
Az allergének származhatnak:
a savófehérjékből:
a kazein csoportból:
Ezek hő-, és enzim stabilak, így a konyhai sütés-főzés során sem veszítik el allergenitásukat!
Nagyon fontos megkülönböztetni a laktózérzékenységet, más néven a tejcukor-érzékenységet a tejallergiától. Egyetlen közös pontjuk, hogy mindkét esetben a tüneteket tej, illetve tejtermékek, vagy ezek valamelyikét tartalmazó készétel, ételkészítmény elfogyasztása okozza. De a kiváltó ok két teljesen különböző eredetű.
A tejcukor-érzékenység nem betegség, hanem primer oknál fogva genetikai eredetű táplálkozási zavar, de más betegségek miatt is kialakulhat, ez a szekunder laktózintolerancia.
A laktózra érzékeny személyek szervezetében nem termelődik elegendő laktáz enzim, amely a tejcukor glükózzá és galaktózzá való bontásáért felel. Akár genetikai okokra, akár környezeti hatásokra vezethető vissza a laktáz elégtelen mennyisége, az enzimhiány miatt a laktóz nem tud közvetlenül a vékonybél falán keresztül felszívódni a véráramba, hanem továbbhalad a vastagbélbe.
A laktózérzékenység tünetei:
A laktóz-érzékenység két alapvető típusa az elsődleges laktóz-intolerancia (amelynek egyik alfaja a a veleszületett laktáz enzim hiány) és a másodlagos laktóz-intolerancia.
A veleszületett típusban a tejcukor-érzékenység oka a laktáz enzim hiány. Ebben az esetben a laktáz enzim jelenléte már születéstől hiányzik, így a csecsemő az anyatejet sem tudja megemészteni. Az ilyen típusú laktózintoleranciában szenvedő gyermekek után jár egyedül az emelt összegű családi pótlék.
A késői megjelenésű típusban a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik a laktáz enzim aktivitása. A másodlagos laktózérzékenység valamely betegség következménye; előidézheti például egy csecsemőkori vékonybélprobléma, paraziták, hasmenés, kemoterápia vagy egyéb környezeti hatások, illetve antibiotikumos kezelés is.
Szerencsére a laktóz-intolerancia vérvétel nélkül, elsősorban gyermekek részére alkalmas szájnyálkahártya-törletből gyorsan diagnosztizálható. Szükség is van a biztonságos diagnózis felállításra, hiszen a tejcukor-érzékenység tünetei számos más betegség (pl.: gluténérzékenység, IBS) tünete is lehet, és sajnos súlyos következményekkel járhat, ha csak úgy „diétázgatunk” a kivizsgálás helyett. Az erre alkalmas orvosi laboratórium vizsgálata (laktóz-intolerancia teszt) után a szakorvos döntheti el, hogy mi okozza a tüneteket.
Nagyon fontos! Amíg nincs megállapított tejcukor-érzékenység diagnózis, addig nem szabad diétázni, hiszen ha a beteg elhagyja az étkezéséből a laktózt, akkor a laktóz-intolerancia teszt hamis eredményt fog adni!
Azonban, ha valaki mégis szakmai diagnózist szeretne, többféle teszt is rendelkezésre áll. Laborunkban a genetikai tesztet végezzük.
A laktóz-intolerancia genetikai teszt alapján előre jelezhető – már csecsemő vagy gyermekkorban – esetleges tejcukor érzékenység későbbi kialakulása. A genetikai vizsgálathoz általában szájnyálkahártya kenet vétel szükséges csak. Pozitív eredmény esetén adójóváírás jár a páciensnek, a laktóz érzékenység vizsgálat az alanyi jogon járó SZJA adókedvezmény feltétele. (Lsd. Személyi jövedelemadó törvény 40 § 1. bekezdése)
A hidrogénkilégzési teszt két-három órát vesz igénybe. A vizsgálat alapja a kilélegzett levegő hidrogén (H2) tartamának vizsgálata. Jelentősége bizonyos emésztési folyamatok non-invazív módon történő meghatározásában van. A módszer alapját az képezi, hogy hidrogén gáz a szervezetben csak a szénhidrátok bélbaktériumok által végzett erjesztése (fermentációja) révén keletkezik.
A fentieken kívül a laktózérzékenység diagnosztizálására izotópos, biopsziás mintavétel is rendelkezésre áll. Ezeket szakorvosával tudja megbeszélni.
Vannak úgy nevezett egyéb / alternatív „vizsgálati módszerek” (biorezonancia, Vega-teszt, stb.), amelyeket az orvosi szakirodalom szinte nem is említ, s megbízható laktóz-intolerancia diagnózis felállítására nem alkalmasak. Ezeket nem javasoljuk a tejcukor érzékenység megállapítására!
A laktózérzékenység, vagy tejcukor-intolerancia igen kellemetlen tüneteket mutathat, (hányás, hasmenés, puffadás, stb. …), melyek súlyos szövődményekkel is járhatnak (alultápláltság, tápanyag felszívódási problémák és az ebből eredő, akár vashiányos anémia, ásványi-anyag-, vitaminhiányok, stb. …).
Mielőtt azonban öndiagnózist állítana fel bárki, ismételten jelezzük, hogy a fenti tüntetek más betegségekre (gluténérzékenység, IBS, tejfehérje allergia, stb.) is jellemzőek lehetnek, így a kivizsgálás, és a szakorvosi diagnózis felállítása kötelező! Semmiképpen se kezdjünk el egyedül laktózmentesen diétázni, mert egyrészt elferdítheti a vizsgálatkor a kapott eredményt, másrészt egyéb tápanyag hiányos állapotokat idézhetünk elő a már meglévő betegség mellé.
Laborvizsgálattal pontosan meg lehet határozni, hogy valóban laktózérzékenységről van-e szó, ugyanis a tejcukor érzékenység nem azonos a tejallergiával, melynek oka tejfehérje-intolerancia és súlyos esetben akár allergiás reakciót is okozhat.
Laktóz-intolerancia esetén nem a tejet-, és tejtermékeket kell elfelejteni, hanem csak a laktóztartalmú alapkészítményeket. Sajnos a laktóztartalom nem csak a tej-, tejtermékek egyedisége, hiszen feldolgozott élelmiszerek, készételek is tartalmazhatlak tejszármazékot így laktózt is! Figyeljünk oda, figyeljük a termékeken lévő jelöléseket is