Méhnyakrák és HPV

Hogyan alakul ki? 
 

Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A méhnyakrák kialakulását többnyire a méhnyak felszínét borító hám különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg.  

A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. Korai formájában rendszerint egyáltalán nincsenek tünetei. Az első panaszok általában akkor jelentkeznek, amikor a fejlődő daganat már beszűrte a méhnyak izomállományát és/vagy ráterjedt a környező szövetekre is. 

A méhnyakrákot csaknem minden esetben a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fertőződött, annál azonnal ki is alakulna a daganat. A legtöbb HPV-fertőzés ugyanis 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében. 

A HPV a sejtekben olyan elváltozásokat indíthat el, melyek rákos burjánzáshoz vezethetnek. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, azonban néhány esetben tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, éppen ezért nem kell megijedni HPV-fertőzés esetén, hanem figyelemmel kell kísérni annak lezajlását.

A fertőzést követően több év is eltelhet, mire a kóros sejtburjánzás következtében méhnyakrák alakul ki. Az időben felismert HPV-fertőzés és a méhnyakelváltozás kezelhető, a méhnyakrák 100 százalékban gyógyítható betegség.

 

Mi az a HPV? 

A HPV az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő fertőzés, mellyel a szexuálisan aktív felnőttek 80 százaléka találkozik élete során. A HPV szexuális érintkezéssel terjed, legtöbbször hüvelyi vagy végbélben végzett közösülés révén. Mivel a HPV sokszor nem okoz tüneteket, a legtöbb férfi és nő úgy kapja el és adja tovább, hogy észre sem veszi. 

Több mint 40 HPV-típus adódhat át szexuális érintkezés révén, melyek nők esetében a szeméremtest, hüvely, méhszáj, a gát és a végbélnyílás környékét fertőzhetik meg, férfiak esetén a nemi szervek és a végbélnyílás környékének bőrét. Az óvszerrel való védekezés jelentősen csökkentheti a fertőzés esélyét, azonban nem nyújt teljes védelmet, hiszen a HPV bőrérintkezés útján is átadható.

A HPV-nek közel 100 típusa ismert, melyek közül bizonyíthatóan 14-nek van köze a méhnyakrák kialakulásához. A típusokat felfedezésük szerint számokkal jelölik, (pl. HPV 16). Rákkeltő képességük szerint három csoportba sorolhatóak: magas kockázatú (high-risk, HR), alacsony kockázatú (low-risk, LR) és nem azonosított kockázatú (non-classified, NA) csoportokba.

A magas kockázat nem azt jelenti, hogy az ilyen típussal fertőzöttek "szinte biztos", hogy méhnyakrákosak lesznek, hanem annyit, hogy ezek a típusok (pl. HPV 16, 18) bizonyítottan okozhatnak méhnyakrákot. A magas kockázatú típusok közül a HPV 16 és a 18 a méhnyakrákos esetek közel 70 százalékát okozza, a további 30 százalékért a többi típus felelős.

Az alacsony kockázatú típusokat a nemi szerveken kialakuló szemölcsök, az úgynevezett condylomák kialakulásáért tehetjük elsősorban felelőssé. A HPV 6, és a 11 okozza ezek 90 százalékát. A nem azonosított kockázatú típusok szerepe a méhnyakrák kialakulásában nem ismert és a jelenlegi ismeretek szerint statisztikailag minimális.

 

Férfiak és a HPV

A HPV-fertőzött férfiak többsége tünet- és panaszmentes. Bizonyos HPV-típusok azonban nemi szervi szemölcsöket okozhatnak. Más típusok hímvessző, illetve végbélrákot okozhatnak. Azok a típusok, melyek nemi szervi szemölcsöket okoznak, nem azonosak a hímvessző- illetve a végbélrákot előidéző típusokkal. A szexuálisan aktív férfiak 1 százaléka szenved nemi szervi szemölcsökben. A hímvessző rákja ritka betegség. Európában 100000 lakosra 0,1-0,9 eset jut. A végbélrák sem gyakori betegség, különösen egészséges immunrendszerű férfiakban ritka.
 

Ha a nő HPV-fertőzött, milyen hatással lehet ez partnerére?
 

Ez esetben partnere is fertőzött lehet, főleg, ha hosszabb ideje együtt vannak. A szexuálisan aktív felnőttek többsége élete során HPV-fertőzötté válik. Az egészséges immunrendszerű férfiakban ritkán alakul ki betegség HPV-fertőzés következtében. Ha új partnere van, az óvszerrel csökkentheti a megfertőződés lehetőségét, illetve a HPV okozta betegségek kialakulásának esélyét, de nem jelent teljes védelmet!

Ha a férfi HPV-fertőzött, milyen hatással lehet ez partnerére?

Habár a férfiak számára a vírus nem jelent nagy kockázatot, azonban női partnerüknek a méhnyakrák kialakulásáért felelős kórokozót átadhatják, ezért mindenféleképpen az óvszerrel való védekezés nyújthat, ha nem is teljes körű védelmet. Nők esetében a HPV a méhnyakrák kialakulásának szempontjából kockázatot jelent, attól függően, hogy alacsony vagy magas kockázatú vírussal fertőződtek-e meg.

Mit jelent mindkettőnknek?

Partnere már évek óta hordozhatja a HPV-t. Nem lehet megmondani, hogy Ön adta át neki, vagy ő adta át Önnek. A HPV fertőzés nem annak a jele, hogy bármelyikük "félrelépett".

 

Fontos

• A HPV pozitív eredménye a HPV-vírus jelenlétét mutatja. A fertőzés még nem azonos a daganatos betegséggel.
• 30 éves kor alatt a fertőzés gyakoribb, legveszélyesebb következménye, a rák viszont jóval ritkább.
• 30 éves kor felett a pozitív eredmény esetén elvégzendő biomarker vizsgálat tudja igazolni a megbetegedés kockázatát. 30 éves kor alatt biomarker teszt nem végezhető, ezért pozitív eredménynél a nőgyógyász által ajánlott egyéb vizsgálat szükséges a kockázatok azonosításához. 
  
   

Pár kérdés felelek

A HPV-t nem lehet tenyészteni, illetve a szerológiai (antitest)vizsgálatok sem megbízhatóak. Ezért a tesztek túlnyomó többsége a vírus DNS-ének a kimutatásán, kisebb részük a vírusreplikáció során keletkező RNS, illetve egyes vírusfehérjék közvetlen detektálásán alapul.

A humán papillómavírus (HPV) nemcsak lappangó kórokozó, de igazi médiasztár. Időről időre (elsősorban a kampányoltásokkal, esetleg celebritások rákbetegségeivel összefüggő módon) az egészségtudatos emberek kérdéseket tesznek fel a HPV-fertőzésről. És válaszokat szeretnének kapni. A válaszokat sokan az internetről, ismerőseiktől, szerencsés esetben háziorvosuktól várják. Akinek érdemes ezekre felkészülni.

Mi az a HPV?

A HPV egy DNS-st tartalmazó víruscsoport, melynek mérete kb. 7900 nukleotid. A vírusgenom 8 korai (replikációban, fertőzésben, onkogenezisben szerepet játszó) fehérjét és 2 késői (struktúr) fehérjét kódol. A vírusgenom igen variábilis. A HPV-nek közel 200 genotípusa ismert.

Hogyan terjed a nemi szerveket megbetegítő HPV?

A HPV-fertőzés rendkívül gyakori, a legtöbb szexuálisan aktív személynél élete során bekövetkezik.

Csak az Egyesült Államokban évi 14 millió új fertőzött van. A HPV nemi együttlét során terjed.  NEM terjed  a WC-ülőkén, fürdővízzel, kézfogással, testnedvekkel vagy vérrel.

Mit okoz a HPV-fertőzés?

A HPV-típusok 75%-a a bőrben szemölcsöt (verruca vulgaris) okoz. A maradék kb. 25% a mucosalis sejteket fertőzi. Ez okozza a nemi szervek szemölcsét (condyloma acuminatum), vagy a sejtek elfajulását és rákot (elsősorban a méhnyakon, illetve szájüregben, fej-nyak területen). A bőrszemölcs NEM rákosodik el. A condyloma acuminatumot okozó kórokozók rákokozó képessége is kicsi (’alacsony kockázatú típusok’). A rákot okozó típusok (’nagy kockázatú típusok’) nem okoznak szemölcsöt; az ezek által okozott fertőzések sokáig tünetmentesek.

Ha HPV-fertőzésem van, rákom lesz?

A HPV-típusok döntő hányada NEM okoz rákot. Mintegy 40 HPV-típus képes megfertőzni a nyálkahártyák hámját. A laphámnak a körülbelül 15 legfontosabb rákot okozó HPV-genotípus egyikével történő fertőződése több lépésen át vezet el a koraitól az előrehaladott szövettani stádiumú léziókon keresztül az invazív carcinomáig. Ezeket a típusokat ’nagy kockázatú’ vagy ’high-risk’ HPV-típusoknak nevezik.

Fontos tudni: a high-risk HPV-vel való fertőződés csak a kockázatot emeli (azt viszont markánsan), az ezekkel való fertőzés nem jelent automatikusan rákot.

Milyen típusú rákot okoznak a HPV-típusok?

A legtöbb esetben a HPV fertőzés magától elmúlik. Csak átmeneti és enyhe elváltozást jelentkezik a méhnyak-sejtekben; a HPV-fertőzés elmúlásával a sejtek újra normálisak lesznek. Ha a fertőzés perzisztál, súlyosabb elváltozások alakulnak ki.

A high-risk HPV-típusok etiológiai faktorként szerepelnek csaknem minden méhnyakrákban és a közvetlen rákelőző léziókban, azaz a high-grade cervicalis intraepithelialis neoplasiákban. A két legfontosabb nagy kockázatú HPV-típus a 16-os és a 18-as, ami a méhnyakrákok 70%-ában kimutatható. Emellett nagy kockázatú HPV-típus a HPV-31, -33, -35, -45, -52 és -58 típus is.

Az onkogén HPV törzsek a méhnyakrák csaknem minden esetében (100%), illetve az anális (88%), hüvely- (70%), hímvessző- (50%) és vulvarákok többségében (43%), továbbá a fej-nyaki rákok bizonyos hányadában (∼50%) kimutathatók. A 2008-as amerikai statisztikák szerint a 12,7 millió új rákos eset közül körülbelül 610 000 eset (akik közül 570 000 nő) függött össze HPV-fertőzéssel. Bár a méhnyakrákhoz képest az egyéb HPV-asszociált tumorok jóval ritkábbak, számuk egyre nő és ma már csaknem ugyanakkora terhet rónak az egészségügyi ellátó rendszerre, mint a méhnyakrák.

A kisebb rákkockázatú (low-risk) HPV-genotípusok (melyek közül a legjelentősebb a HPV-6 és a HPV-11) közrejátszanak mindkét nemben a genitális szemölcsök és a gége hámsejtes papillómáinak a létrejöttében. Ezek JÓINDULATÚ elváltozások, nem rákosodnak el.

Kinek NEM szabad szűrésként HPV-vizsgálatot végeztetni?

30 éves kor alatti nőknél nőgyógyászati rákszűrésre kizárólag a citológia alkalmas. Ebben a korcsoportban annyira magas az átfertőzöttség, hogy primer vizsgálatként nincs információs értéke a HPV-vizsgálatnak. Ha 30 éves kor alatt citológiai elváltozást észlelnek, akkor kiegészítő tesztként viszont már kérheti az orvos a tesztet.

Beoltattam magam HPV ellen. Nálam szóba jön a HPV-teszt?

A quadrivalens oltás a HPV-6, HPV-11, HPV-16 és HPV-18 típussal, a bivalens oltás a HPV-16 és HPV-18 típussal szemben véd.

A HPV-oltás egyértelműen VÉD a méhnyakrákkal szemben. Bár egyes megfigyelések szerint a fő high-risk HPV-típusok (16 és 18 típus) elleni oltás keresztvédelmet ad más HPV-típusokkal szemben, oltás mellett is kialakulhat a betegség. Ezért nőgyógyászati rákszűrésre oltás után is járjon el.

A rákszűrés részeként az oltott embereknél is szóba jön a HPV-státusz meghatározása 30 éves kor felett.

Forrás: (daganatok.hu, kép: ANTSZ, Medicalonline)