A „csókbetegség” elsősorban serdülők és fiatalok betegsége, cseppfertőzés útján terjed. A betegség leginkább típusos formája az orvosi nevén fertőző mononucleosis, vagy Pfeiffer-féle mirigyláz, de a köznyelvben inkább csókbetegség néven terjedt el, mivel valóban ez a fertőzés átadásának egyik gyakori módja. Mégsem csak a szerelmesek betegsége, mivel egy rosszul elmosott pohár, vagy körbeadott vizes palack is könnyen a fertőzés forrása lehet. A betegséget többnyire egy Epstein-Barr nevű vírus okozza, ami a gamma-herpeszvírusok körébe tartozik. Kisebb százalékban más vírus is okozhat ilyet, így a citomegalovírus vagy a HIV.
A betegséget az Epstein–Barr-vírus okozza, de a citomegalovírus is hasonló tünetekkel járó elváltozásokat hoz létre. A vírus elsősorban a B-limfocitákban szaporodik. A szervezet humorális (vírusfehérjék elleni antitestek termelése) és celluláris immunválasszal (főleg citotoxikus T-limfocitákkal) is védekezik.
A mononucleosis tünetei betegenként eltérő súlyossági fokban és formában jelentkezhetnek és fennállási idejük is egyénenként eltérő lehet. Vannak gyakorlatilag panaszmentes betegek, akik mégis hordozói a vírusnak, így tudtuk nélkül is továbbadhatják a fertőzést. A kórkép enyhébb megjelenési formája, ha a beteg gyengének érzi magát, esetleg rossz a közérzete, de a tünetei rövid idő alatt elmúlnak. Súlyosabb esetben influenzaszerű tünetek jelentkezhetnek – nagyfokú gyengeség, elesettség érzés, fejfájás, láz, duzzadt nyirokmirigyek – melyek akár hetekig is fennállhatnak. A mononucleosis egyik legsúlyosabb formája, amikor a belső szervek – máj, vagy lép – megduzzadnak, hasfájás, hányás kíséri.
A felsorolt tünetek sokszínűsége és az egyéni eltérések gyakorisága miatt a betegség diagnózisára nem minden esetben kerül sor. Nagyrészt azért, mert mire az beteg orvoshoz kerül, már jobban van, vagy a tünetek meg is szűntek. Kezdeti stádiumban az influenza mellett a tünetek a tüszős mandulagyulladással is könnyen összetéveszthetők. A betegséget beazonosítani a laborvizsgálat segíthet, de kezdetben itt sem minden esetben láthatóak az eltérések.
Mivel a betegséget vírus okozza, így antibiotikum adására csak bakteriális felülfertőzés esetén van szükség, bár ez elég ritkának mondható. Ráadásul ilyenkor sem adható bármely antibiotikum. A legtöbb, amit a beteg a gyógyulásért tehet, a sok pihenés és a kiegyensúlyozott táplálkozás. Alapesetben nagyjából egy hónap vagy kicsit több idő, míg a betegség elmúlik, ezt követően pedig még több hetet is igénybe vehet, míg a nyirokcsomók visszahúzódnak. Az átvészelt betegség után emellett a fáradékonyság még hónapokon át is eltarthat.
Tünetek
A betegséget az érintettek a legtöbbször észre sem veszik. Ha mégis, akkor is csak náthát, enyhe lázat, torokfájást és elesettséget éreznek. Ezek a tünetek jellemzően egy-két nap alatt maguktól elmúlnak.
A lappangási idő 7–49 nap. A betegség kezdődhet alattomosan (gyakran tünetmentes a lefolyás) vagy hirtelen, súlyosabb tünetekkel: láz, mandulagyulladás, fejfájás, duzzadt nyirokcsomók, levertség, torokfájás, száraz köhögés, izomfájdalom, bőrkiütések. A garat és a lágy szájpad nyálkahártyáján herpeszre emlékeztető kiütések és petechia jelentkezik, a lágy szájpad és az uvula ödémás.
Diagnózis
diagnózisalkotás első lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a torokba tekintve a mandulák jelentős megnagyobbodása, lepedékessége, a száraz nyelv és a jellegzetes lehellet, valamint beszéd közben a galuskás, nehézkes hang, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása gyakorlott vizsgáló esetén szinte azonnali diagnózis jelenthet.
A lép és a máj megnagyobbodása, fájdalmas feszülése, az ebből származó hasi fájdalom, a magas láz valamint az esetlegesen megjelenő bőrtünetek együttesen már mindenképp a mononucleosis diagnózis irányába terelik a vizsgálót.
Labor
- Vérkép és kenet
- CRP
- Májfunkció
- EBV szerológiai vizsgálat
Forrás (webbeteg, imunkozpont)