Áteresztő vagy lyukas bél szindróma
Olvasson bővebben!
A szivárgó bél egyre gyakoribb betegség, és sajnos nemcsak a szövődményeitől kell tartanunk, hanem attól is, hogy jelentős mértékben ronthatja az életminőségünket.
Ahhoz, hogy megértsük a szivárgó bél betegség lényegét, úgy kell elképzelnünk a beleink falát, mint egy sűrű szövésű, rugalmas hálót. Bizonyos dolgok gond nélkül átkerülhetnek a háló szemein, mások viszont, melyek túl nagyok, a bélben maradnak, majd kikerülnek a szervezetből. Ha azonban a bélrendszerrel gond van, az is áthatolhat a bél falán, aminek nem kellene, ez pedig például gyulladáshoz vezethet.
A vizsgálat elvégzése gyulladásos bélbetegség, ételintolerancia, autoimmun betegségek, diabétesz, allergia, atópia, pajzsmirigy betegségek, illetve tápanyag felszívódási zavarok esetén lehet indokolt. Ezekben az esetekben leggyakoribb az áteresztő bél szindróma kialakulása.
- Széklet szekretoros IgA: Az IgA a bél nyálkahártyájának egyik legfontosabb védelmi fehérjéje. Az alacsony szekretoros IgA szint az áteresztő bél szindróma jele lehet, mivel az alacsony szintet a bélflóra egyensúlyának felborulása és a bélfal gyulladása okozhatja.
- Széklet zonulin: A zonulin egy olyan fehérje, amely szerepet játszik a bélfal szoros kapcsolatainak szabályozásában. Az emelkedett zonulin szint a bélfal áteresztőképességének növekedését jelzi, amely az áteresztő bél szindróma egyik fő jellemzője.
- Széklet alfa-1 antitripszin: Az alfa-1 antitripszin szintje segít jelezni a bélfehérje-vesztést. Az emelkedett szint a gyulladásos bélbetegségek vagy a bélfal károsodásának következménye lehet, amely az áteresztő bél szindrómával összefügg.
- Széklet PMN elasztáz: A PMN elasztáz egy gyulladásos marker, amely a neutrofil granulociták által termelt enzimet jelzi. Ennek az enzimnek a jelenléte a bélben gyulladásra utalhat, amely összefügghet az áteresztő bél szindrómával.
- Széklet calprotectin: A calprotectin a bélgyulladás markere. Emelkedett szintje a gyulladásos bélbetegségekkel (pl. Crohn-betegség, Colitis ulcerosa) vagy egyéb gyulladásos állapotokkal hozható összefüggésbe. Az áteresztő bél szindróma gyakran gyulladásos folyamatokkal társul, így ez a teszt is hasznos lehet.
- Májenzimek (GOT, GPT, GGT, ALP,Bilirubin): A májfunkciók ellenőrzése fontos, mivel a bél egészsége közvetlenül hat a májra, és egyes bélbetegségek (pl. áteresztő bél szindróma) hatással lehetnek a máj működésére. Emelkedett májenzimek jelezhetnek gyulladást, fertőzést vagy a méregtelenítő folyamatok zavart.
- Amiláz és Lipáz: A lipáz és amiláz a hasnyálmirigy funkciójára utaló enzimek. A hasnyálmirigy rendellenes működése szintén összefügghet emésztési problémákkal, amelyek az áteresztő bél szindrómával kapcsolatban állhatnak.
- Összfehérje és Albumin: Az összfehérje és albumin a vérben lévő fehérjék szintjét jelzik. Az alacsony fehérjeszint jelezheti a bélrendszeri fehérjevesztést, amely gyakran előfordul áteresztő bél szindrómában.
- Koleszterin és Triglicerid: A bélflóra és a bélműködés közvetlen hatással van a lipid anyagcserére. Emelkedett koleszterinszint és triglicerid szint szintén társulhat bélproblémákhoz, így ezek mérése segíthet a bélfunkciók megértésében.
- Vérkép: A teljes vérkép segít kimutatni a vérszegénységet, gyulladásokat vagy fertőzéseket, amelyek összefügghetnek a bélflóra problémáival vagy a bélgyulladásokkal.
- D vitamin, Cink, Vas, Transzferrin: Az D-vitamin és cink fontosak a bélflóra és az immunrendszer működésében, míg a vas és transzferrin a vashiányos vérszegénység szűrésére szolgálnak, amely gyakran előfordul a bélproblémák következményeként.
- CRP: A CRP (C-reaktív protein) a gyulladásos folyamatok markere. Az emelkedett CRP szint gyulladást jelez a szervezetben, amely egyértelmű kapcsolatban állhat az áteresztő bél szindrómával.
- A vizsgálathoz 4 tartályban szükséges mintát hozni, kizárólag patikai tartályban. A tartályokat 1/2 részig töltse fel mintával, hűtőben 4 fokon tárolja!
- A nevet és születési dátumot rá kell írni.
- Diétázni nem szükséges.
- A széklet ne érintkezzen vizelettel vagy vízzel.