Csontritkulás

​Az oszteoporózis alattomos betegség, kezdetben semmilyen klinikai tünetet nem okoz. A csont élő szövet, folyamatosan lebomlik és újraépül. Ha a lebomlás és az újraépülés közötti egyensúly felborul (például hormonális vagy táplálkozási okok miatt), a csont elveszítheti ásványianyag-tartalma egy részét. Az ásványi anyagok adják a csont sűrűségét és szilárdságát. A csontsűrűség enyhe fokú csökkenését osteopeniának nevezik. Ha ez a csökkenés súlyossá válik, a csont gyengeségét és a csonttörés megnövekedett veszélyét okozza, osteoporosisnak nevezik. Az osteoporosisra a csontszövet mennyiségi fogyása mellett a csontok mikroszkópikus szerkezetváltozása, a csont fokozott törékenységi hajlama, s a csonttörések bekövetkeztének nagyobb kockázata jellemző. 

A csomag tartalma:

• Alkalikus foszfatáz - Az ALP enzim szintje emelkedett lehet aktív csontbetegségek, például csontritkulás vagy Paget-kór esetén. Különösen a csont-specifikus ALP izoenzim értékelése lehet informatív. 
• Kálcium - A csontok egyik fő alkotóeleme a kalcium, ezért a vérben mért kalcium szint fontos mutató lehet. Alacsony kalciumszint utalhat D-vitamin-hiányra, vagy mellékpajzsmirigy-problémára, ami hatással lehet a csontok egészségére.
• Foszfát - A foszfor szint szorosan kapcsolódik a kalcium anyagcseréjéhez, és fontos szerepet játszik a csontok egészségének fenntartásában.
• D vitamin - A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium felszívódásához és a csontok egészségéhez. Alacsony D-vitamin szint jelentős szerepet játszhat a csontritkulás kialakulásában.
• Oszteokalcin - Az oszteokalcin egy fehérje, amelyet a csontképző sejtek termelnek. Ennek a szintje a csontképződés mértékét mutatja meg.
• Parathormon - A parathormon a mellékpajzsmirigy által termelt hormon, amely szabályozza a kalcium és a foszfor szintjét a vérben és a csontokban. Emelkedett PTH szint mellékpajzsmirigy túlműködésre (hiperparatireózis) utalhat, ami csontritkuláshoz vezethet.
• Kollagén keresztkötés / béta crosslaps - más néven: C-terminális telopeptid (CTX): Ez a biokémiai marker a csontbontás mértékét jelzi. Emelkedett szintje azt mutatja, hogy a csontbontás gyorsabb a csontképződésnél, ami csontritkulást jelezhet.
• Összfehérje- A teljes fehérje és az albumin szintjének mérésével kizárhatók egyéb betegségek, például a vesebetegségek, amelyek befolyásolhatják a csontok állapotát.
• Albumin
• Vérkép - A vérkép nem a csontritkulás direkt diagnosztikai eszköze, de fontos kiegészítő vizsgálat lehet, amely segít kizárni vagy felismerni más, a csontvesztéshez hozzájáruló betegségeket. Vérszegénység, gyulladásos állapotok, vesebetegség vagy endokrin zavarok mind befolyásolhatják a csontok egészségét.
• Vesefunkció -  A vesék fontos szerepet játszanak a D-vitamin aktiválásában, ezért a veseműködés ellenőrzése szintén fontos lehet a csontritkulás okainak felderítésében.
• CRP - Ezek a gyulladásos markerek segítenek kizárni gyulladásos betegségeket, amelyek befolyásolhatják a csontok állapotát (pl. reumás betegségek).
• Vizelet kálcium és foszfát - A vizelet kalcium és vizelet foszfát mérése szintén fontos szerepet játszhat a csontritkulás kivizsgálásában, mivel ezek a tesztek segítenek felmérni a kalcium- és foszfátanyagcsere zavarait, amelyek befolyásolhatják a csontok egészségét.

Szükség lehet a csont-specifikus alkalikus foszfatáz vizsgálatára: 9500 Ft / 18-25 munkanap 

A csont-specifikus alkalikus foszfatáz (BALP) egy fontos marker, amely a csontképződés aktivitását jelzi. Az alkalikus foszfatáz enzim több szervben is megtalálható, például a májban és a csontokban, de a csont-specifikus formája (BALP) elsősorban a csontokban aktív. Ez a marker különösen hasznos a csontbetegségek, például csontritkulás, Paget-kór vagy más csontanyagcsere-zavarok értékelésében. Csontritkulás diagnózisa során: A BALP szintje megemelkedhet a fokozott csontképződés időszakaiban, különösen a csontritkulás kezelése alatt, amikor a szervezet megpróbálja helyreállítani a csontvesztést. Csontanyagcsere betegségek monitorozása: Olyan betegségek esetén, ahol a csontátépítés kórosan fokozott, mint például a Paget-kór. Alacsony BALP szint ritka, de előfordulhat bizonyos betegségekben, például csonttermelődés zavara esetén, vagy ha a csontanyagcsere nagyon lassú.

Nem éhgyomri vérvétel

​Leletkiadás: 6-8 munkanap

Szakértői lelet nem igényelhető.