A kötelező sportorvosi vizsgálatokon túl léteznek olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek segíthetik a sportolók egészségének megőrzését, valamint teljesítményük fokozását. Közismert, hogy a rendszeres testmozgás az egészséges életmód szerves része, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az aktív sportolás csak úgy lehet eredményes, ha közben biztosítjuk szervezetünk megemelkedett tápanyagszükségletét. E téren nemcsak az energiabevitelre kell több figyelmet fordítani, hanem a vitaminokéra és ásványi-anyagokéra is.
Több száz tanulmány bizonyította már a rendszeres testmozgás jótékony hatását. Teljesen más azonban a napi fél óra séta, a heti háromszori edzés és a hivatásszerű sport feltételrendszere. Mert míg ahhoz, hogy valaki naponta sétáljon, nem kell semmilyen teszten részt venni, a versenyszerűen sportolók rendszeres sportorvosi vizsgálatát nagyon részletes szakmai útmutató szerint végzik. Akik pedig a kettő között vannak? Nos, rájuk nem vonatkozik kötelező vizsgálat, pedig nagyon nem mindegy, hogy valaki heti háromszor vagy akár többször hogyan és mit mozog, miképp táplálkozik, valamint a szervezetének teljesítőképessége és egészségi állapota milyen.
Ahogy említettük, sokan vannak, akik rendszeresen, de nem versenyszerűen sportolnak, így nekik nem kötelező a sportorvosi vizsgálat. Mégis érdemes lehet rendszeresen megvizsgáltatnunk magunkat, hiszen, ha például valaki hosszú évekig nem sportolt, túlsúlyos, esetleg dohányzik, és mindenféle vizsgálat, edző és segítség nélkül vág bele az életmódváltásba, azzal nagy kockázatnak teszi ki magát. Egyrészt nem biztos, hogy a szív- és érrendszere bírni fogja a hirtelen jelentkező terhelést, másrészt az ízületei is könnyen sérülhetnek, a csonttörésről és egyéb kockázatokról nem beszélve.
A sportolók egészségi állapotának felmérésében segítenek a rendszeresen elvégzett laborvizsgálatok, vagyis elsősorban a vér- és vizeletvizsgálat eredményei. Sok esetben a teljesítménynek nem fizikai korlátai vannak, így egy alapos kivizsgálás sok kérdésre megfelelő választ ad, és szemmel nem látható, másként nem érzékelhető állapotváltozásokra is felhívja a figyelmet. Ezen kívül a laborvizsgálatok – ugyanúgy, mint a nem sportolóknál – a normálistól eltérő értékekkel segítenek néhány előre jelezhető egészségkárosodás kiszűrésében, mint például a trombózis, a szív-és érrendszeri betegségek, bizonyos daganatok, allergiák.
Hormonok
A hormonok, különösen a tesztoszteron szerepet játszik az izomépítésben és a zsírégetésben, de nem elhanyagolható a fontossága a hangulat és a motiváció szempontjából sem. Ha a szintje túl alacsony, az magyarázatot adhat a nehéz fogyásra és a lassú izomépítésre. De ugyanígy szerepet játszanak a sportban a férfi nemi hormonok mellett a női nemi hormonok, mint az ösztrogén vagy a progeszteron is.
Mivel a testünk a mozgást egyfajta stresszként éli meg, így fokozott stresszhormon-termelésbe kezd. A két legfontosabb ezek közül a kortizol és az ephinephrine. Mindkettő segít abban, hogy megnövelje az energiaszintünket, fokozza a vérkeringésünket és megemelje a vércukor-szintünket testedzés közben. Ha azonban a kortizol-szint folyamatosan magas, az megzavarhatja az izomfejlődést, sőt, akár izomvesztéssel is járhat.
A túledzettség egy lassan kialakuló állapot, amelynek során a nem jól felépített, túlzásba vitt edzés hatására nem csak a teljesítmény fog visszaesni, de probléma jelentkezhet számos élettani funkcióban is, mint például az idegrendszer, a hormonháztartás, vagy az emésztés. A túledzettség laborvizsgálatokkal is kimutatható, hiszen a mellékvesét érintő hatások megemelhetik a kortizol-szintet, amely áttételesen csökkenti a vér tesztoszteron- illetve DHEA-koncentrációját. (Ez utóbbi, vagyis a dehidroepiandroszteron szintjének változása például zavart okozhat a nemi működésben is.)
Pajzsmirigyfunkció
Az anyagcserénket szabályozó pajzsmirigy megfelelő funkciója nemcsak a sport miatt fontos, hiszen egész életünkre hatással van, ha ez a szerv alul- vagy túlműködik. Alulműködése például arra is magyarázat, hogy miért nincs elég energiánk az edzéshez, miért vagyunk ingerlékenyebbek, vagy vannak alvásproblémáink. Sőt, ha a rendszeres diéta és testmozgás ellenére sem apadnak zsírpárnáink, annak hátterében is állhat a pajzsmirigy zavara. A pajzsmirigy működését szintén laborvizsgálat segítségével, vérből tudják kimutatni, mégpedig a FT3, FT4, TSH szintjének ellenőrzésével.
CRP-szint
A vérből kimutatható C-reaktív protein, azaz CRP a testben lévő gyulladások markere. Gondolhatnánk, ha semmi bajom, semmi sem fáj, akkor biztos jól vagyok, miért is csináltatnék erre tesztet? A válasz egyszerű, a sport, a rendszeres edzés ugyanis gyulladást okozhat a szervezetben (például az izomrostokban), vagy fokozhatja a meglévő gyulladásokat, főképp, ha például egy korábbi sérülésünk nem gyógyult még meg, vagy nem megfelelően gyógyult. A CRP rendszeres ellenőrzése visszajelzést adhat egy sérülés utáni felépülésről is, hiszen ha megfelelően gyógyulunk, akkor annak nyoma van e fehérjeszintjében is.
Ne vegyük félvállról a vashiányt
A vas egy olyan létfontosságú ásványi anyag, mely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű oxigén jusson el a szöveteinkbe. A sportolás alatt pedig nemcsak a teljesítmény szempontjából, de az izomépítés miatt is alapvető a jó oxigénellátás. Így tehát nem meglepő, ha a szervezet alacsony vasszintje negatívan befolyásolja a sportteljesítményt, hiszen ilyenkor fáradtabbnak érezhetjük magunkat. A testünknek jobban kell küzdenie azért, hogy elegendő oxigént kapjanak a szerveink, ezért van, hogy könnyebben kifogyunk a szuszból és gyakoribbá válhat a szédülés is. Fontos azonban, hogy a túl sok vas sem tesz jót. Ennek az ásványi anyagnak a magas szintje fokozhatja a gyulladást, hozzájárulhat a koleszterinszint megnövekedéséhez, sőt akár a szív- és érrendszer egészségét is befolyásolhatja, ezért nélkülözhetetlen, hogy rendszeresen ellenőriztessük a szintjét, szintén vérvizsgálat során.
Fontos megjegyezni, hogy a vashiány fokozottan fenyegeti a nőket, akik a menstruáció során nemcsak vért, de vasat is jelentős mennyiségben veszítenek. Ha e mellé esetleg nem megfelelő étrend miatti egyoldalú táplálkozás társul, akár vashiányos vérszegénység is kialakulhat. A túlzásba vitt edzésmunka gyakran vashiányt és a magnézium szintjének csökkenését is okozza, ezek a laborértékek is árulkodóak lehetnek tehát.
Vitaminok és egyéb ásványi anyagok
A megfelelő táplálékbevitel legalább annyira fontos, mint egy jól összeállított edzésterv. Több olyan vitamin és ásványi anyag is van, amit érdemes rendszeresen monitorozni, ilyen például a magnézium, a D-vitamin és a B12-vitamin is. A magnézium a megfelelő izom, ideg és enzimfunkciókhoz nélkülözhetetlen. A B12-vitamin a vörösvértest képződéshez, az idegrendszer megfelelő működéséhez és az anyagcsere-folyamatok egyensúlyához szükséges, míg a D-vitamin a csontok egészsége, az immunrendszer ellenálló képességének fenntartása és az izomvesztés megelőzése szempontjából játszik fontos szerepet egy sportolónál. A D-vitaminhiány már-már népbetegségnek számít, szintjét érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vérvizsgálatok során, hiszen a test általános egészsége mellett alacsony szintje tehető felelőssé az izomgyengeségért, a hangulatingadozásokért és a kóros fáradtságért is. Ezért sem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan fogyasztunk, legyen szó akár ételről, akár táplálék kiegészítőkről.
A rendszeres vizsgálatok mellett, főképp, ha vérkép is tükrözi a hiányállapotokat, érdemes dietetikussal együtt összeállítani az étrendünket, ami figyelembe veszi, hogy mit és milyen rendszerességgel sportolunk, és nem utolsósorban, hogy ezzel mi a célunk: fogyás, izomtömeg-növelés, vagy szimplán az elért egészséges és edzett állapotunk fenntartása.
A cink fontos szerepet tölt be az izomszövetek felépítésében és regenerációjában, a cukor-anyagcserében és az immunrendszer zökkenőmentes működésében, míg a magnézium a fehérje-, a zsír- és a szénhidrát-anyagcserében. Szervezetünk megfelelő ásványi-anyag- és nyomelem ellátását elsősorban kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás révén biztosíthatjuk.
Rutin labor vizsgálatok (májfunkció, vesefunkció, vérzsír anyagcsere, vérkép,vizelet) A túledzettséget jelző további paraméterek (például a plazma karbamid-, kreatinin-, bilirubin-, húgysav-koncentráció) vizsgálatával pontosítható az aktuális állapot, és ennek megfelelően korrigálható az edzésterv. A vizeletben nagy fizikai terhelés után gyakran kimutatható vér és különböző fehérjék jelenléte (haematuria, proteinuria, hemoglobinuria, myoglobinuria). Ez a jelenség pihenés hatására általában megszűnik. Panasz és kimerültség-érzés esetén tehát feltétlenül el kell végezni a laborvizsgálatokat.
Milyen gyakran ajánlottak a laborvizsgálatok?
A félprofi, amatőr sportolók esetében két fázisra kell bontani a laborvizsgálatokat. Elsőként ajánlott egy átfogó szűrésen átesni, ahol kizárható többek között a trombofília gyanú, a daganatos megbetegedések, és más szervi problémák. Ezt mindig a sportorvossal érdemes meghatározni, majd ezt követően a rendszeres vér- és vizeletvizsgálat során vizsgálható a sportoló szervezete. Válogatott élsportolók esetén - az extrém terhelés miatt - 6-8 hetes rendszerességgel érdemes megismételni a vizsgálatokat. Náluk ráadásul teljesen egyedi vérképet érdemes készíteni annak tükrében, hogy milyen sportágat űz az illető. Egyéb versenysportolóknál (akik naponta edzenek) is ajánlott a 3 havonta történő kontroll. Hobbi sportolóknál – ahogyan a nem sportolóknál is – minimálisan évi 1 vizsgálat javasolt. Ideális esetben a laborvizsgálatokat érdemes összekötni a komplex teljesítménydiagnosztikai felméréssel.
A kötelező sportorvosi vizsgálatokon túl léteznek olyan laboratóriumi vizsgálatok, amelyek segíthetik a sportolók egészségének megőrzését, valamint teljesítményük fokozását. Közismert, hogy a rendszeres testmozgás az egészséges életmód szerves része, ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az aktív sportolás csak úgy lehet eredményes, ha közben biztosítjuk szervezetünk megemelkedett tápanyagszükségletét. E téren nemcsak az energiabevitelre kell több figyelmet fordítani, hanem a vitaminokéra és ásványi-anyagokéra is. Fontos része lehet a kivizsgálásnak a Leiden mutáció(i), ami a leggyakoribb oka a trombózisnak. S hogy miért fontos ez? Az alvadásért felelős VIII-as faktor mennyisége a testmozgással megnő, így elméletileg ez megemelheti a vérrögösödés kockázatát. Viszont azt is hozzá kell tenni, hogy ezzel egy időben a véralvadékokat lebontó folyamatok is aktivizálódnak, ami pedig védelmet nyújt. Ennek ellenére érdemes az alábbi óvintézkedést is tenni, hogy a minimálisra lehessen csökkenteni a trombózis esélyét. A trombózis megelőzése nagyon fontos, mert a betegség és annak szövődményei a vezető halálokok között vannak, nem csak hazánkban, hanem Európában és a világ több táján is.
Egyértelműen ki lehet kijelenteni, miszerint a sportolók nagyobb rizikónak vannak kitéve, hiszen teljesítményük, fizikai fittségük többszöröse a normálisnak. Ha van egy rejtetett genetikai eltérésük, az az alvadás mechanizmusai, szabályozása, visszajelzései (feed-back) alapján gyorsan trombózist és tüdőembóliát okozhat. Gyakran ez áll a sportolók hirtelen halálesete hátterében- mondja a szakember.
Ráadásul a fokozott terhelés, a dehidratáció, hosszú utazások és a sérülések mind megnövelik a trombózis esélyét. Ez főleg akkor nagyon veszélyes, ha az illetőnél valamilyen trombofília is jelen van. Sajnos gyermekkorban a sportolni vágyókat nem szűrik általános jelleggel az állapotra, pedig igen fontos lenne, főleg akkor, ha hivatásszerűen szeretné végezni az adott sportágat.
Egy tizenéves gyermeket meg lehet győzni arról, hogy ne űzzön versenysportot, ha trombofiliás! Ezért kell ezt a szűrést fiatal korban, minél tágabban elvégezni, és súlyos trombofília esetén érdemes eltanácsolni a pácienst a versenysporttól, hiszen az számára akár életveszélyes is lehet.
Lehet-e halálos a sportolás? A rabdomiolízisről
A rhabdomyolysis a vázizomzat károsodásával, szétesésével, pusztulásával járó megbetegedés, amely az izomzat myoglobin proteinjének a vizeletbe történő kiválasztódásával jár. A szervezetben 3 fő izomtípus van jelen: simaizom, vázizom, szívizom. A vázizom mozgatja a gerincet és az ízületeket. A rhabdomyolysis a vázizmokat érinti. A myoglobin az izomsejtek egy fehérje komponense, ami a véráramba kerül, ha a vázizomzat rhabdomyolisisben sérül.
A kreatin-kináz, amely egy enzim az izomsejtekben, vizsgálható a vérben, ami által monitorozható rhabdomyolisisben az izomkárosodás foka. A harántcsíkolt izom sérülésének következtében, myoglobin jelenik meg a vérben. Ez a myoglobin később a vesén keresztül a vizeletbe kerül. Ha nagyon magas a myoglobin szintje a vizeletben, az akut veseelégtelenséghez vezethet.
A rhabdomyolysis főbb okai
| érülés, izombántalom, fizikai behatás | Anyagcsere, ionháztartási zavarok | Gyógyszerek, élvezeti szerek | Egyéb |
|---|---|---|---|
| Izomtrauma, zúzódás | Súlyos égés | Drog (kokain, heroin, amphetamin) | Genetikai izombetegségek |
| Gyermekbántalmazás | Alacsony foszfát- kálium, vagy magnézium vérszérum szintek | Alkoholmérgezés | Bakteriális-és vírus fertőzések: legionella, mycoplasma, pneumococcus, CMV, EBV |
| Súlyos izomösszehúzódások agyvérzésnél | Fulladás, testhőcsökkenés | Vérzsír csökkentő gyógyszerek (statinok) | Daganatos betegségek |
| Elhúzódó fekvés (eszméletlen állapot, kóma) | Súlyos pajzsmirigy alulműködés | Antiparkinzon szerek | Autoimmun gyulladásos betegségek (myositis, dermatomyositis, polymyositis) |
| Extrém fizikai aktivitás (maratoni futás) | Cukorbetegség | Psychiátriai gyógyszerek, altatószerek, HIV ellenes gyógyszerek, clochicin | Kígyóméreg (Afrika, Ázsia és Dél-Amerika) |
| Természetgyógyászati szer: guarana |
Esetismertetés:
A rabdomiolízis veszélye Nancy Weindruch esetének révén került be a köztudatba. A lány nem tartozott a versenysportolók közé, viszont rendszeresen járt edzőterembe, és imádott síelni, golfozni, jógázni. 2015-ben az akkor harmincéves Nancy éppen szeretett volna kipróbálni valami új mozgásformát, így amikor a testvére meghívta egy spinning órára, rögtön igent mondott rá. A félhomályban bömbölt a zene, és mindenkinek sikerült átvennie az intenzív ritmust – csak neki nem. Negyedóra múlva már érezte, hogy ez neki túl nagy falat lesz, de nem akarta feladni.
Az oktató bátorított minket, hogy adjunk bele mindent. Én pedig a teremben körülnézve arra gondoltam, hogy meg tudom csinálni. Viszont elég hamar rájöttem, hogy az állóképességem nem teszi lehetővé" – emlékszik vissza az ominózus napra Nancy. Sajnos pont a túlsó oldalon kapott helyet, így ha idő előtt lelép, keresztül kellett volna sétálnia az egész termen. Ráadásul tartott tőle, hogy csak az oktató segítségével tudná kiszabadítani a cipőjét a pedál fogságából. Ezért inkább a legalacsonyabbra állította az ellenállást, és végigcsinálta az órát.
"Remegett a lábam, amikor leszálltam a bicikliről, de nem foglalkoztam vele különösebben. Arra gondoltam, hogy még nincs hozzászokva a testem, és majd elmúlik" – mesélni Nancy. Három nap múlva azonban alig tudott járni, és szinte képtelen volt leülni. "Valami azt súgta, hogy ez nincs rendjén" – teszi hozzá.
Egy gyors Google-keresésnek köszönhetően találkozott egy másik harmincéves nő történetével, akinek hasonló izomfájdalmai voltak egy kerékpáros edzés után, és kórházba került egy úgynevezett rabdomiolízis nevű kórkép miatt, amit röviden csak "rabdónak" – angolul "rhabdo"-nak – hívnak. Nancy ugyan nem produkálta az összes tünetet, de ez is elég volt ahhoz, hogy egyenesen a sürgősségire menjen.
Ott a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették, hogy valóban rabdomiolízise van. Egy hétig bent tartották a kórházban. "Annyira borzalmas volt a fájdalom, hogy émelyegtem tőle. Kibírhatatlannak tűnt. Még sohasem éreztem ilyen pokoli kínt" – idézi fel Nancy.
Egy ritka, de veszélyes kórképről van szó, ami egy kutatás szerint százezerből legfeljebb 22 embert érint.
Mi az a rabdomiolízis?
Tünetek: Izomfájdalom, izomfeszülés, izomgyengeség
Izomsérülés nyomai a testen, de minden nyilvánvaló izomsérülés nélkül is lehet rhabdomyolysis. Izomfájdalom, izomfeszülés, izomgyengeség fordul elő leggyakrabban rhabdomyolysisben, a betegek felében azonban a kórkép tünetszegény lehet. Kialakulhat légzési elégtelenség is. A vizelet színe sötétté válik, mert az izmokból felszabaduló myoglobin kiválasztódik a vizeletben, ez okozza a vizelet vöröses, sörbarna elszíneződését. Ezen tünetek észlelésekor orvoshoz kell fordulni.
Egy szindróma, aminek az oka erőteljes izomsérülés és –károsodás. Amikor ugyanis az izmokat ilyen erőhatás éri, olyan enzimet bocsátanak ki a véráramba, ami az esetek 40%-ában súlyos terhet ró a vesékre: akadályozza a salakanyagok kiválasztását és a vizelet ürítését is.
Gyerekeknél még nagyobb kockázattal járhat, így őket fokozottan óvni kell az extrém fizikai igénybevételtől. A páciensek a megfelelő kezelés hatására általában felépülnek, ám a probléma olykor halálhoz is vezethet.
A rabdomiolízis tipikus tünetei közé tartozik az izomdagadás, az izomgyengeség, a sötét vizelet és a ritkább vizeletürítés. "Rabdót" traumás hatás, kábítószer-használat, sztatin tartalmú gyógyszer, súlyos kiszáradás és szélsőségesen magas hőmérséklet is okozhat, de mostanában egyre többen kerülnek kórházba a túlzásba vitt edzés miatt.
"Bármilyen mozgásforma előidézheti, ha van benne ismétlődő mozdulat. Főleg, ha új a szervezetnek" – fogalmaz Dr. Maureen Brogan, a New York Medical College szakértője, aki 2016-ban cikket is írt az American Journal of Medicine hasábjain 2016-ban arról, hogy a spinning órák miatti rabdomiolízis konkrétan már "közegészségügyi aggályt" jelent. Azután jutott erre a következtetésre, hogy rövid időn belül hat páciens került be hozzá emiatt a sürgősségire. A szakirodalomban utánanézve pedig rájött, hogy a 46 feljegyzett edzés miatti rabdomiolízises esetből 42 olyannál történt, aki életében először próbálta ki a spinninget.
"Ezek a páciensek magasabb kockázatnak voltak kitéve, mert valószínűleg nem szokott hozzá az izomzatuk az ilyen jellegű terheléshez, miközben új izomcsoportokat mozgattak át intenzíven. Tehát akár hobbiból sportol valaki, akár más sportágban profi, a kerékpározásra váltva kialakulhat nála ez a probléma, mert akkora terhelésnek teszi ki a comb- és a fenékizmokat" – összegzi a tényállást Dr. Brogan, aki szerint azok is veszélyben vannak, akik egy időre abbahagyják a mozgást, majd a régi elánnal vetik bele magukat újra.
"A spinning nagyszerű edzés, ha az ember fel van rá készülve. Alkalmanként akár 600-900 kalóriát is el lehet vele égetni. De aki futni kezd, az sem rögtön tíz kilométerrel kezdi. Ha úgy tenne, ő sem tudna másnap járni" – magyarázza a doktornő.
Hogyan lehet csökkenteni a kockázatot?
Az edzés miatti rabdomiolízis kialakulása az intenzitástól, az állóképességtől, a folyadékszinttől és a testhőmérséklettől függ. Jó hír, hogy a saját jelenlegi fizikai állapot reális felmérésével és némi körültekintéssel teljes mértékben meg lehet előzni.
Ehhez azonban fontos félretenni azt a fajta teljesítménykényszert, ami a kezdőknél és az újrakezdőknél igen gyakori. Az "eleve jó formában vagyok" vagy a "régen csináltam már ilyet" ugyanis nem jó érv a hirtelen extrém terhelésre. Sőt, a szélsőséges igénybevételre tulajdonképpen nincs is jó érv. A versenysportolók is fokozatosan, hosszú évek kitartó munkájával szoknak hozzá, ideális esetben állandó orvosi felügyelet mellett. Fontos tehát mindig hallgatni a szervezet jelzéseire, és csak addig feszegetni a határokat, amíg az tényleg jólesik!
Kezdőként vagy újrakezdőként egyébként is szerencsés csoportos óra helyett először egyéni edzésen részt venni, ahol a szakember állapotfelméréssel és személyre szabott tanácsadással kezd – így biztosan elkerülhető bármiféle egészségtelen terhelés veszélye. Az elégetett kalóriák számánál ugyanis sokkal fontosabb, hogy a sport valóban a test és a lélek harmóniáját szolgálja, ne pedig szenvedéshez vezessen.
A rhabdomyolysis kivizsgálási menete
Az, hogy a beteget orvos lássa, mindennél fontosabb, hiszen a diagnózis felállításához a beteg fizikális vizsgálata elengedhetetlen. A betegséget a klinikai tüneteken kívül, vér- és vizeletvizsgálattal lehet igazolni. A vérvizsgálathoz teljes vérkép, anyagcsere panel, izom enzim vizsgálatok szükségesek. Ha a vérben emelkedettek az izom enzimek (kreatin-foszfokináz (CPK), SGOT, SGPT, LDH) értékei, a betegség igazolható. A CPK megtalálható még a szívizomban és az agyban is, az enzim típusok ennek megfelelően tipizálhatóak. A myoglobin szint emelkedett mind a vérben, mind a vizeletben.
Komplikációk rhabdomyolysisben
Az egyik legsúlyosabb komplikáció a veseelégtelenség. A betegek 33-66 százalékában alakulhat ki, a halálozási arány magas, 40-50 százalék. Egy másik súlyos komplikáció a rekesz, vagy kompartment syndroma. Ebben az esetben az izomkárosodás miatt duzzanat keletkezik, az elkülönült rekeszes területnek megfelelően megemelkedik a nyomás.
Mindezek együttesen, az érintett szövetek keringését veszélyeztetik. A kompartment syndroma gyakran baleset után alakul ki az alsó végtagon, vagy a hasfali izomzatában és azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé. A rhabdomyolysis a vérben elektrolit eltéréseket hozhat létre. Az izomkárosodás következtében, az izomsejtekből a vérbe áramló kálium és foszfát szintek megemelkednek.
Kezelés, prognózis
Természetesen a kiváltó ok alapján kell kezelni a beteget. A drogok-, alkoholfogyasztás, gyógyszerek felfüggesztése, az ionháztartás rendezése, a pajzsmirigy-funkció normalizálása szükséges, amennyiben ezek a kiváltó okok. Ha első körben nem deríthető fel a megbetegedés oka, genetikai eltérés, vagy autoimmun eredet után kell kutatni. Nagyon fontos a súlyos komplikációk kivédése szempontjából a vesefunkció követése, az elektrolit-háztartás gyors rendezése, az izom enzimek monitorozása, ezek elvégzése céljából a beteget kórházi megfigyelés alá kell vonni. Ha mégis kialakulnak a súlyos komplikációk, a beteg dialízis kezelésre szorulhat.
A rhabdomyolysis késői felismerése súlyos következményekkel járhat, de az időben diagnosztizált és megfelelően kezelt formákban, a kilátások jók. A legtöbb kiváltó ok reverzibilis. Fokozott figyelmet érdemel a fitness és body building egyre divatossá váló világában, azok veszélyeztető hatása. A lipidcsökkentő hatású gyógyszerek (statinok) alkalmazása során, a rhabdomyolysist a ritkább mellékhatások közé sorolják, de óvatosságra int, ha olyan beteg kezdi szedni ezt a gyógyszert, akinél korábbról ismert a vesekárosodás. A felsorolt esetekben ha izomgyengeség, fáradtságérzés jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
Forrás(fittnes.hu, trombózisközpont,webbeteg)