t

Oszlassuk el a kételyeket a daganatszűrő vizsgálatokkal kapcsolatban.

Felmérések igazolják, hogy Magyarországon a rosszindulatú daganatos megbetegedések halálozási aránya rendkívül kedvezőtlen, a második helyet foglalja el a halálokok között. A nagy európai, illetve nemzetközi halálozási felmérésekben férfiaknál az első, nőknél pedig a második helyen állunk. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mire jók a tumormarkerek,  amikor az interneten böngészve azt olvassuk, hogy semmire!?  Mégis akkor minek vannak, mit mérünk, mit tudunk meg belőle, kinek jó?

Nézzük akkor mi szól ellene? 

 

  • szűrővizsgálatra nem alkalmas leszámítva a PSA - Prosztata Specifikus Antigén vizsgálatát, 
  • lehet negatív az érték akkor is, ha már van diagnosztizált daganatunk,
  • drága. Sőt, még drágább! 
  • az emelkedett érték félelmet okoz, a páciens megijed az eredménytől és máris temeti magát. 

 

Mi szól mellette?

  • meglévő daganatos megbetegedésünk követésére alkalmas, 
  • a meglévő daganat aktivitásának meghatározására szolgál, 
  • a kezelés eredményességének megítélésére,
  • a kiújulás ellenőrzésére,(emelkedő marker értékek a betegség kiújulására utalhatnak)
  • ha a régmúltban volt (10-20 éve) daganatos betegségünk, akkor annak ellenőrzésére, megnyugtatásul,
  • daganatos megbetegedés gyanúja esetén (panaszok, tünetek, egyéb labor vagy diagnosztikai leletek alapján),
  • ha nincs daganatos megbetegedésünk, de vannak panaszaink (bármi, amit eddig nem tapasztaltunk, pl. nagyfokú fáradtság, idegrendszeri panaszok) // lsd. paraneoplasztikus marker és az erről szóló cikk! 
  • ha nincs daganatos megbetegedésünk, de családi halmozódás figyelhető meg bizonyos daganattípusokban,
  • ha nincs panaszunk, de előzőleg volt egy emelkedett értékünk, amit akkor még nem daganatnak diagnosztizáltak, és ennek ellenőrzésére. 

 

Esetismertetés 1.

 

38 éves nőbeteg, nagyfokú és megmagyarázhatatlan fáradékonysággal, mellében csomót tapintva mammográfiára jelentkezik. Anamnézisében betegségek és műtétek nincsenek, családjában 1-1 esetet leszámítva daganat nem volt, emlőrák nem szerepel. A komplex vizsgálat (mammográfia, ultrahang, szövettan) során 15 mm rosszindulatú, de 1-es stádiumú invazív kétgócú mellrákot diagnosztizálnak. A műtétet követően (sikeres melleltávolítás) kemoterápia és sugárkezelés, folyamatos vérkép kontroll. A tumormarkerek egyetlen egy alkalommal sem mutatnak eltérést, ellenben valószínű a daganatnak köszönhetően hormonális problémák lépnek fel, pajzsmirigy alulműködés jelentkezik, és fokozott D vitamin hiány. 14 év elteltével jól van, bár a mellékhatások kísérik. A tumormarker végig negatív, D vitamin pótlás azóta is tart, pajzsmirigy autoimmun eredetű gyulladása jelen van. 

 

Összefoglaló: ha valaki csak arra hagyatkozik, hogy a tumormarker eredménye negatív, netán a csomót cisztának véli, mert esetleg előzőleg ez ismert volt, akkor pár hónap múlva a diagnózis már nem 1-es stádiumú rák. A gyorsan növekedő agresszív daganatok egyik jellemzője, hogy pár hónapon belül betör a környező szövetekbe, későbbi - akár évek múltán megjelenő áttéteket ad, továbbá a vér-, és a nyirokerek útján nem csak a közelben lévő, hanem a távolabbi szervekhez is eljut. A daganat saját érhálózatot hoz létre, melyen keresztül táplálkozik és terjeszkedik. Véleményünk szerint a daganatszűrést csak egy komplex kivizsgálás keretein belül szabad értékelni, melybe ugyanúgy beletartozik a fizikális vizsgálat az orvos részéről, az önvizsgálat, különösen mell és hererák esetén, az egyéb képalkotó eljárások - CT, MR, ultrahang, valamint a vérvizsgálat is. 

 

Esetismertetés 2.

 

66 éves férfi beteg. Panasza nincs, jól van. Évente kétszer az egészségtudatosságának köszönhetően laborvizsgálatot (is) végeztet. Az év elején történt szűrés negatív, a mért paraméterek teljesen jók. Októberi kontrollnál jól van, panasz nincs. Ugyanakkor az egyik tumormarkerben - ugyan nem szignifikánsan, de a referencia tartományhoz képest is hatszoros emelkedés figyelhető meg. Ez a daganatszűrő vizsgálat jellegénél fogva elsősorban a here, egyéb hím ivarszervek, hasnyálmirigy betegségeiben emelkedhet meg, de gyulladásos állapotokban is lehet eltérés. (Sajnos a szakirodalom nem tér arra ki, hogy milyen egyéb állapotoknál - legyen szó jó vagy rosszindulatú, mutathat még emelkedést). Első körben urológiai vizsgálatra jelentkezik, ahol mindent rendben találnak. Az orvos megnyugtatja. Megbeszéljük, hogy mindenképp végzünk egy kontrollt kis idő múlva, hogy megfigyeljük merre halad az érték. Ebből ugyanis tisztább képet kaphatunk, és a továbbiakat is ez alapján kell meglépni. Azonban családi “nyomásra” végül elmegy PET CT-re, valamint gyomor és bélrendszeri tükrözésre, ami a vastagbélben egy kb. 2x10 cm szakaszon polipot mutat ki, illetve felmerül a Crohn betegség gyanúja is, A bélszakaszt sikeresen eltávolítják, de elbocsátó szép üzenetként elmondják, hogy az utolsó pillanatban érkezett, amikor még jól kezelhető az állapot. Valószínű 1 év múlva már nem lenne ilyen szerencsés. A kontroll mérés a beavatkozást követően 3 héttel már szintén negatív eredményt mutat. 

 

Összefoglaló: panaszmentessége nem indokolná a “felesleges” laborvizsgálatot, azonban ezzel valószínű, hogy egy nagyobb és komolyabb bajt előzött meg. Ha csak arra támaszkodik, hogy eddig is minden eredménye rendben volt, hogy nincs panasza, akkor valószínű pár év múlva számos egészségi problémával kellene szembenéznie. Továbbá ha megáll az urológiai kivizsgálás után, és nem kutatja az emelkedett érték okát, szintén bajt okozna magának. 

 

Következtetés


Tehát mindenkor jól jöhet, ha az éves rutin mellett olykor daganatszűrő vizsgálatokat is végeztetünk, hiszen lesz egy alapértékünk, amit baj esetén elő lehet venni, így lesz összehasonlítási alapunk. Az emelkedett eredmény jelzés értékű, aminek okát mindig tisztázni és kontrollálni kell. A negatív érték pedig nem zárja ki a daganat meglétét, így ha gyanúnk van bármire, azonnal irány az orvos. A tumormarkerek a legtöbbször akkor mutatnak szignifikáns emelkedést, amikor a véráramba kerülnek.

A marker vizsgálat önmagában nem alkalmas arra, hogy a rák korai stádiumában kimutatható legyen a rosszindulatú daganatos megbetegedés, hiszen a daganattípusok közel 20%-a nem termel a markerek által diagnosztizálható fehérjéket.

A magas értékek azonban felhívhatják a figyelmet az esetleges megbetegedésre, és kiegészítő információval szolgálhatnak a kezelő orvos részére. A tumormarkerek sok esetben nem specifikusak. Emelkedett marker-értékeket nem csak daganatok, hanem a szervezetben lévő más betegségek (pl. gyulladások) is okozhatnak. De egy masszív gyulladás, polip, vagy rákmegelőző állapotok felismerése is rendkívül fontos! 

 

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a tumormarkerek meghatározását megfelelő helyen, megfelelő időben alkalmazva segíthetik az orvos munkáját gyógyulásunk érdekében.