t

A halál a bélben lakozik, azaz a bélflóra egészsége

Paracelsus elhíresült ismert mondása, amely szerint "a halál a bélben lakozik", mára sem veszítette el aktualitását – azzal a kiegészítéssel és felismeréssel, hogy az egészségnek, a szervezet egyensúlyának alapja és lehetősége is a belekben van.

A gasztroenteorológusok, az emésztés szakavatott tudósai általában gyomor-, bél-, máj-, és hasnyálmirigy problémákra hívják fel a páciensek figyelmét, de csak ritkán hallani, hogy a bélflóra sérüléseire figyelmeztetik a beteget. Pedig az emésztési problémák gyökere a bélflórában rejlik. A bélflórát alkotó mikroorganizmusok szoros szimbiózisban élnek szervezetünkkel, és képesek megakadályozni a bélnyálkahártyán lévő vírusok, gombák, paraziták szaporodását, egyensúlyt teremtve a bélflórában. A normálisan működő bélflóra több funkciót lát el, egyrészt a veszélyes baktériumokat tartja távol, hogy a tápanyagok zavartalanul felszívódhassanak a szervezetbe, másrészt felelős immunrendszerünk hibátlan működéséért, és egyben fontos "vitamingyár" is. Tehát a bélflóra bármiféle gyengülése, sérülése súlyos következményekkel járhat.

 

SZÉKLETVIZSGÁLATOK: https://www.gellertlabor.hu/csomagajanlat/szekletvizsgalatok

FLÓRA STÁTUSZhttps://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/625

Mi a bélflóra?

A bélflórát a bélnyálkahártyán lévő baktériumok és egyéb mikroorganizmusok képezik. Bélflóránk csak születés után épül fel, születésünkkor még steril ez a terület. Később a bélnyálkahártya 400 négyzetméteres felületén 400-500 féle baktérium él mintegy két kilogrammos súlyt képezve. A bélflórát alkotó mikroorganizmusok szoros szimbiózisban élnek szervezetünkkel, és képesek megakadályozni a bélnyálkahártyán lévő vírusok, gombák, paraziták szaporodását, egyensúlyt teremtve a bélflórában. A normálisan működő bélflóra több funkciót lát el, egyrészt a veszélyes baktériumokat tartja távol, hogy a tápanyagok zavartalanul felszívódhassanak a szervezetbe, másrészt felelős immunrendszerünk hibátlan működéséért, és egyben fontos "vitamingyár" is. Tehát a bélflóra bármiféle gyengülése, sérülése súlyos következményekkel járhat.

 

Több figyelmeztető jel utalhat a bélflóra "meghibásodására"

  • például fáradékonyság
  • puffadás
  • hányinger 
  • hasmenés 
  • székrekedés, de ezeken túl akár 
  • máj-, epe-, hasnyálmirigy-problémák
  • szív-érrendszeri gondok
  • daganatok
  • rosszindulatú folyamatok
  • rák

Mindezek a gondok nem egyik napról a másikra alakulnak ki, hanem hosszú idő alatt. Leginkább a helytelen életmód következtében, valamint a túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek, főként antibiotikumok, szteroidok használata révén. 

 

Kiküszöbölni a modern kor civilizációs ártalmait

Mindebből az következik logikusan, hogy a sérült bélflóra helyreállítása fontos, és sürgető feladat. Erre ma már több módszer is alkalmazható.

Probiotikumok és prebiotikumok korábban is használatosak voltak. A probiotikumok szájon át bevéve élve érik el a vastagbelet, és ott megtapadva a bélflóra egyensúlyát segítik elő. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyekre a gyomor- és bélrendszer felső szakaszának emésztő enzimei nem hatnak, tehát változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és elősegítik a jótékony hatású baktériumok szaporodását. A szinbiotikumok pedig az említett két táplálék kiegészítő együttesét jelentik, összegzik kedvező hatásukat.

A gyorséttermi készítmények, tartósítószerek, instant, "zacskós" ételek, sült húsok kerülendők a gyümölcsök, zöldségek, nyersen fogyasztott ételek javára. Ha ezek mellett még a megfelelő mozgásra, a kielégítő alvásra, a stressz kerülésére, a kellő folyadékbevitelre is figyel a páciens, akkor sokat tesz az egészséges bélflórája érdekében és immunrendszere védelmében is.

 

Az immunrendszer működésének egyik alap pillére a bélrendszer! Miért? 

A bélrendszer nemcsak az emésztés és a felszívódás helye, hanem fontos immunszerv is. Az ellenálló képesség fegyvertárának legalább 60-70%-át a bélnyálkahártyában található nyirokerek és nyirokcsomók alkotják. Ezért a bélrendszer állapota, működése és egészsége döntően meghatározza, hogy ki mennyire képes megküzdeni a fertőzésekkel, a betolakodó kórokozókkal.

A bél az immunrendszer székhelye

A bélrendszer bizonyos szempontból fontosabb az immunrendszer számára, mint a csecsemőmirigy vagy a lép. A focipálya-méretű bélfelületet behálózó nyirokrendszer legalább 50 négyzetméternyi területet képvisel. Gondolnánk, hogy a bélben található baktériumok és kisebb mikroorganizmusok száma nagyobb, mint az egész szervezetünket kitevő testi sejtek száma? A mintegy 500 különbözőféle baktérium mennyisége összesen 100 billió (1014), ami egy átlagosan 70 kg-os testsúlyú ember esetén 6-7 kg-ot jelent. Számos olyan betegség és állapot ismert, amiket az elfogyasztott ételekkel összefüggésbe lehet hozni. Ilyenek pl. laktóz vagy lisztérzékenység, Crohn betegesen, Épp ezért egyáltalán nem mindegy mit mivel eszünk. 

 

Mérgező ételeink, avagy tényleg minden betegség oka a rosszul működő bélrendszer?

Egy a közelmúltban tartott előadáson a következő Hipokrateszi mondat hangzott el:

“Minden betegség a belekben kezdődik.”

 

Mielőtt azonban ezt tovább boncolgatnánk, további két középkori orvos idézetével folytatnám. 

Paracelsus azt állította: “a halál a belekben lakozik.” Philipe Pinel pedig úgy vélte hogy: “az elmebaj kiindulási pontját általában a gyomor és a belek környékén kell keresni.”

 

Ahhoz, hogy megismerjük a bélrendszer működését, elég kinyitnunk a kórélettan könyveket. Az immunrendszerünk 70 százaléka a belek körül található, lokális baktériumok alakítják, moderálják kontrollálják saját belső mechanizmusok szerint.

  • a mikrobiom összetétele határozza meg, hogy egészséges lesz az immunválaszunk vagy megbetegszünk.
  • ha a mikrobiomot “rosszul etetjük”, elszaporodnak a kórus baktériumok és  gombák, ezáltal sokkal fogékonyabbak leszünk krónikus betegségek iránt.
  • az elmúlt 10 év intenzív kutatásai bizonyították, hogy a mikrobiom és annak összetétele, az egészség szempontjából fontosabb mint az emésztett táplálék.
 

MI AZ A MIKROBIOM?

A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket. Az emberi szervezetet a humán sejtekből összeállt szövetek és szervek alkotják olyan szerveződést követve, amelynek során közös ökoszisztémát alkotnak a szervezetünkben élő mikrobákkal, azaz a mikrobiommal. Az ide tartozó baktériumok, vírusok, gombák részt vesznek az emberi szervezet integritást biztosító határok védelmében, nélkülözhetetlen anyagokat állítanak elő és megakadályozzák idegen (és betegséget okozó) mikroorganizmusok tartós megtelepedését.

 

MI AZ IMMUNRENDSZER?

Az immunrendszer a szervezet védekező mechanizmusa, egy adott antigén hatására kialakuló, az esetleges fertőzés elleni védekezésben résztvevő sejtek, szövetek és szervek együttese. Ennek a szervrendszernek a működése az Immunitásban nyilvánul meg. Ennek a szónak a jelentése: védettség, mentesség. 

A legfontosabb tudnivaló az, hogy az immunrendszer egészségéhez nem csupán a tökéletesen működő biokémiai folyamatokra van szükség, hanem elengedhetetlen a helyes életmód, a stressz kezelése, a pozitív gondolkodás is.

A szervezet védelmi rendszere rendkívül összetett, finoman hangolt mechanizmus, amely az esetek többségében tökéletesen működik. Több részből áll: külön-külön és együttesen is fontos szerepük van az immunrendszer tevékenységében a manduláknak, a lépnek, a csecsemőmirigynek (thymus), a féregnyúlványnak (vakbélnek), a vékonybélnek és a vastagbélnek, valamint a nyirokrendszernek.

Természetesen a vér alkotórészei ugyancsak különleges immunfeladatokat látnak el. Ide sorolhatók a fehérvérsejtek (neutrofil, eozinofil, bazofil, limfocita, monocita), továbbá speciális kémiai faktorok.

 

FELADATA

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetet ért támadás ellen hatékonyan fellépjen, és megsemmisítse a betolakodót. Fő feladata, hogy megkülönböztesse a szervezet saját és idegen anyagait, és megvédje szervezetünket. Ha idegen anyaggal találkozik akkor azokat el kell távolítani, megsemmisíteni. Immunitásunk lehet velünk született, és szerzett. 

Amit a táplálékkal együtt felveszünk, nem mindig válik egészségünk javára. A hasznos anyagokkal együtt mérgek és kórokozók is bekerülnek az emésztőrendszerben, de az immunrendszer megakadályozza, hogy kárt tegyenek szervezetünkben. A gyomorsav a legtöbb kórokozót elpusztítja. A vastagbélben több 1 billió baktérium - mint élő pajzs, védi az bélrendszer épségét, és az immunrendszer eldönti, ki a barát és ki az ellenség.

 

Gondoljunk csak azokra a betegségekre, amik ételek miatt alakulnak ki. Sok esetben évekig, sőt évtizedekig is lappanghat, míg kiderül mi áll a háttérben. Az sem jó, ha az étkezési szokásainkat magunk reformáljuk meg, jobb szakember segítségét hívni, hiszen amiket elvonunk a szervezettől, máshonnan kell pótolnunk. Súlyos hiányállapotok vagy ezek következtében hiánybetegségek léphetnek fel. Az ételek egyes esetekben olyannyira ártalmasak lehetnek, hogy akár életveszélyes állapotok is kialakulhatnak. 

 
  • Allergia következtében sokk és halál is kialakulhat
  • Lisztérzékenység esetén súlyos bélfal károsodás, vashiány, meddőség, csontritkulás.
  • Tejcukor-érzékenység tartós hasmenéssel járhat, így távoznak a létfontosságú ionok

 

Vannak betegségek vagy olyan állapotok, amik ugyan nem közvetlen étel miatt alakul ki, de a gyógyulásban vagy az állapot karbantartásában szerepet játszanak, hogy mit eszünk. Így pl. az autizmus, a Crohn betegség, epekövesség, májbetegségek, Alzheimer kór, köszvény...és sorolhatnám tovább. 

A bélflóra egészségének a megőrzése tehát rendkívül fontos feladat! 

A bélflóra összetétele az emésztőtraktus területén más és más. Egészségesekben csak a vastagbélben telepednek meg mikroorganizmusok.

A gyomorban savas a kémhatás. Itt főleg a Streptococcusok és a Staphilococcusok, igen kis mennyiségben Lactobacillusok is megtalálhatók.A gyomorban található a Helicobacter pylori is. Jelenléte fekélyre vagy gyomorrák kialakulására hajlamosít. A vékonybél felső szakaszán a bélflóra hasonló a gyomoréhoz, Gram-pozitív alakok és anaerobok egyaránt megtalálhatók, lejjebb pedig Gram-negatív baktériumokkal is találkozhatunk. (Bifidobacteriumok, Bacteroides család, Clostridiumok és a Fusobacteriumok). A vastagbélben döntő az anaerobok, oxigént nem igénylő baktériumok túlsúlya, a fentieken kívül az Enterococcusok, Enterobacteriaceae, Eubacteriumok, Peptococcusok, Peptostreptococcusok fordulnak elő. Sokan a bélben található gombákat a normál flóra tagjainak tartják de ez nem bizonyított. Az emberek 70-80%-ánál a bélrendszerben kis mennyiségben kimutathatók gombák, de betegségtüneteket nem okoznak.

 

A normál bélflóra előnye

  • elősegítik a nyálkahártya mechanikus védelmét
  • enzimek termelése révén részt vesznek a tápanyagok emésztésében
  • K- és B-vitaminokat termelnek
  • segítik a nyomelemek felszívódását (kalcium, a vas és a magnézium)
  • a nyálkahártyasejtek épségét védik, elősegítik regenerációjukat, trofikus hatást fejtenek ki az immunrendszerre.
  • a normál flóra tagjai az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.

Az egyértelműen jótékony csoportot a Bifidobacteriumok és a Lactobacillusok jelentik, de ide tartoznak az Eubacteriumok is. Tejsavtermelésük révén gátolják a patogén kórokozók, baktériumok, vírusok, gombák, paraziták szaporodását.

 

A patogén flóra

 

Ha az egyensúly zavart szenved, és működése felborul, az egyébként is jelen lévő kórokozó baktériumok, gombák, vírusok, paraziták szaporodásnak indulhatnak. Ha a baktériumok aránya kóros irányba mozdul el, valamint az egymással és a gazdaszervezettel szimbiózisban élő mikrobák mellé kórokozó baktériumok, vírusok, gombák, paraziták települnek be, akkor diszbakteriózisról vagy diszbiózisról beszélünk.

A tüneteket leggyakrabban a bélben elszaporodó élesztőgombáknak tulajdonítják.

A károsító tényezők főleg gyógyszerek lehetnek:

  • antibiotikumok
  • savkötők és az emésztőnedvek termelését csökkentő gyógyszerek
  • hormontartalmú szerek
  • szteroid típusú gyulladáscsökkentők
  • fogamzásgátlók

ezen kívül károsító hatása van:

  • a tartós székrekedésnek és hasmenésnek
  • a helytelen táplálkozásnak
  • a túlzott alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak

A bélflóra összetételére a táplálék minősége is befolyással van. Sok fehérje és húsétel a bélflórát a coli baktériumok (Escherichia coli) javára tolja el, a gombákkal elsősorban egyensúlyt tartó tejsavbaktériumok száma ilyenkor jelentősen csökken!

 

Betegségek

 

A károsodott bélflóra számos betegség kialakulásához vezethet, köztük:

daganatos betegségek:

 

Forrás: (Medicalonline, Wikipedia, Balaicza, tgy-magazin)