t

Burn out / kiégés / depresszió / szorongás

A kiégési szindróma (angol kifejezés, a burnout syndrome-ból) azt a tünetegyüttest jelöli, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében jön létre, fizikai-érzelmi-mentális kimerüléssel jár, és elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el, humán területen dolgoznak, vagy akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára vagy azonosulásra van szükségük.

A kiégés okai a következők lehetnek: sok stressz, a munkában hiányos a teljesítménymérés (kontroll), az érintett nem kap elég visszajelzést, megerősítést, bizonytalan a társadalmi presztízse, a bérezése nem megfelelő, túl hosszú a munkaideje, az extra igénybevétel mellett nagy felelősség hárul rá a munkakörében, gyakran él meg krízishelyzetet, nem nagyon adódik számára előrejutási lehetőség, emellett pedig akár adminisztratív terhek is nyomják a vállát. 

A csomagajánlatot itt találja: https://www.gellertlabor.hu/laborvizsgalat-csomag/520

Forrás: (házipatika)

ADRENALIN- a teljesítményfokozó stresszhormon

Az adrenalin a mellékvesevelőben termelődik stressz hatására. Segítségével veszély vagy izgalom esetén glükóz szabadul fel, megemelkedik a vércukorszint, hogy testünk elég energiához jusson a túléléshez, valamint, hogy a feszültséget teremtő helyzetben a legjobbat hozhassuk ki magunkból. Hatására gyorsul a légzés, emelkedik a szívverések száma és a vérnyomás, az izmok megfeszülnek, és szervezetünk felkészül a gyors bevetésre. A tartós stressz veszélye azonban az, hogy energiaraktáraink előbb-utóbb kimerülnek, a stresszhormonok pusztítják a szervezet ellenállásáért felelős védekező sejteket, és rontják a sejtek közti kommunikációt. A stresszoldó módszerek (relaxáció, meditáció, jóga, autogén tréning) segítenek az adrenalinszint csökkentésében.

 

DOPAMIN - félelemcsökkentő hormon

A dopamin is a mellékvesevelőben, továbbá egyes idegsejtekben termelődik. Oldja a félelemérzetet, a feszültséget, felébreszti a nemi vágyat, beindítja fantáziánkat és kreativitásunkat, lassítja az öregedést, aktívvá és teherbíróvá tesz. Rendszeres futással, tornával, valamint piros zöldségek, burgonya, ananász, mogyoró, hal és tejtermékek fogyasztásával serkenthetjük a termelését.

 

NORADRENALIN - nyugtató stresszhormon

Stressz hatására nemcsak az adrenalinszint emelkedik, hanem a mellékvesevelő által termelt noradrenaliné is, azért, hogy az izgalmi állapot ne fokozódjon fel túlzottan, és újra beálljon az egészséges egyensúly. Hatására csökken a vérnyomás, normalizálódik a pulzus, és lassan megnyugszunk. A noradrenalin képes a feszültséget teljesen eltüntetni, sőt akár örömmé változtatni.

 

KORTIZOL - szteroid / stresszhormon

A kortizol a mellékvesekéregben termelődő szteroid, ha szintje a vérben magas, az a mellékvese működési zavarára utal. Szteroidokat termel, melyek az anyagcserét, a szexuális folyamatokat és a víz- és ionháztartást szabályozzák. Ha stresszhelyzetbe kerülünk, testünk villámgyorsan felkészül a reakcióra, akár a harcot, akár a menekülést választjuk. A gyors válaszért egész bonyolult rendszer felelős, amelynek egyik legfontosabb tagja a kortizol, egy szteroid hormon, amit a mellékvesekéreg a koleszterinből szintetizál. Termelését a hipotalamusz szabályozza. Ez a hormon olyan helyzetekben választódik ki, melyek során drasztikusan leesik a vércukorszint (hipoglikémia). 

A stresszhormonként is ismert kortizol valójában állandóan jelen van szervezetünkben, normál esetben hullámokban választódik ki, legnagyobb mennyiségben a korareggeli, legkisebb mennyiségben az éjszakai órákban.

A kortizol gyakorlatilag minden mozgósítható energiaforrást azonnal aktivál, hogy azt a lehető leggyorsabban felhasználhassuk. Megemeli a vércukorszintet, beindítja a lipolízist (a zsírszövetek lebontását), és még az izmokat is elkezdi szabad aminosavakká bontani, hogy azokat gyors energiaforrásként hasznosíthassuk.

 

SZEROTONIN 

Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket, és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik.

Ha azonban szintje nem megfelelő, hangulatunk romlani kezd, borúsan látjuk a dolgokat, és ha ez az alacsony szint tartós, eluralkodhat rajtunk a félelem és a depresszió. A stressz és az idegeskedés jelentősen csökkentik a szervezet szerotoninmennyiségét, melynek helyreállításában segít a jóga, a meditáció, a relaxáció, az autogén tréning, az elegendő mozgás és alvás, a méregtelenítés, valamint az egészséges táplálkozás.  E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban. Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja.

 

D VITAMIN - a nélkülözhetetlen 

Bár a depresszió kialakulásában és progressziójában többféle tényező is szerepet játszhat (függetlenül attól, hogy enyhe vagy súlyos depresszió­ról van-e szó), a vizsgálatok szerint a D-vitamin hiánya is elősegítheti azt – sőt még a krónikus kimerültség szindrómát is. Ez annak tulajdo­nítható, hogy az aktivált D-vitamin a mellékvesekéreg mirigyeiben segít a tirozin-hidroxiláz nevű enzim működésének szabályozásában.

Ez az enzim nélkülözhetetlen a dopamin, az epinefrin és a norepinefrin – a hangulat szabályozásában, a stresszkezelésben és az energiaszint meg­határozásában fontos szerepet játszó hormonok – termeléséhez. A mel­lékvesekéreg azért juttatja a vérbe ezeket a hormonokat, hogy segítse­nek megbirkóznunk a mindennapi stresszel.

Ha nincs jelen elegendő D-vitamin ahhoz, hogy jól tudja szabályozni a mellékvesekérget, akkor az ellenőrzés nélkül, folyamatosan termeli e nagy hatású hormonokat, amire a szervezet folyamatos fáradtsággal reagál, és az egy idő után kró­nikus kimerültséghez vezethet. Az pedig nem is vitatható, hogy a króni­kus kimerültségnek szerepe lehet a depressziós érzések fenntartásában.

 

DHEA

A mellékvesekéreg bocsátja ki a DHEA-t. A DHEA többek közt előanyaga a férfi és a női nemihormonoknak, pl. a tesztoszteronnak és az ösztrogénnek is, és a szervezetben keringő nemi hormonok 30-50%-a a DHEA-ból származik. A DHEA szervezetünk által legnagyobb mennyiségben előállított szteroidszerű hormon. Az ösztrogén, a tesztoszteron, a progeszteron és a kortikoszteron előanyaga, pontosabban, ahogy átáramlik a vérrel a szervezeten, olyan hormonná alakul át, amilyenre a szervezetnek épp a legnagyobb szüksége van. Mindkét nemnél növeli a szexuális vágyat! 40 éves kor felett – állítólag – nélkülözhetetlen. Fontos szerepet játszik nőkben az abnormális szőrnövekedésben (hirzutizmus) és férfiaknál a kopaszodásban (alopecia). A DHEA a mellékveséből kerül a keringésbe, illetve férfiakban valamennyi a herékből is kijut a szexuális differenciálódás után. A DHEA szintje a 7. évtől folyamatosan emelkedik, majd a harmadik évtized után fokozatosan csökken. 

A DHEA ezenkívül javítja a stressz és a traumák okozta eseményekből való felépülés képességét és minden bizonnyal elősegíti a normális alvást. 

 

Vizsgálati csomagunk tartalmazza a fenti vizsgálatokat, mely 24 órás vizeletből, és vérvizsgálatból áll. 

  • Adrenalin
  • Dopamin
  • Noradrenal
  • Kortizol
  • Szerotonin
  • D vitamin
  • DHEA