Gyógyszerallergia

FONTOS:

Egyes esetekben a vérben olyan fehérjék (IgE molekulák) kimutatására is sor kerül, melyek közvetlenül felelősek az allergiás reakciókért. A vizsgálatot csak szakorvosi beutaló alapján végezzük, mivel az eredményeket csak ő tudja a beteg tüneteinek és panaszainak a fényében megfelelően értelmezni! Gyógyszerallergia vizsgálatot abban az esetben végzünk, ha azt előzőleg a páciens saját orvosával megbeszélte, aki javaslatot adott a vizsgálatra. A vizsgálat szükségességét, annak módját és idejét minden esetben javasolt előre megbeszélni, s csak ezután fordulni a laboratórium felé a célzott kéréssel. A gyógyszerallergia laikus indikációjából, vagy annak elemzéséből fakadó félreértésekért a laboratórium felelősséget vállalni nem tud! Tekintettel arra, hogy több metódus áll(hat) rendelkezésre az allergia diagnosztizálására, az alapos anamnézis felvétele, a módszer kiválasztása, majd a lelet értékelése szakorvos feladata kell legyen! Továbbá az is fontos, hogy nem minden vélt panasz és tünet mögött áll gyógyszerallergia, épp ezért a fentiek figyelembevételével van mód elvégeztetni a vizsgálatot! Az általunk vélt allergia teszt (IgE típusú) akkor ad (hat) korrekt eredményt, ha a gyógyszerrel való találkozás 1-3 éven belül történt. 


A gyógyszer allergia vizsgálatokat (akár specIgE, akár BAT vagy LTT), a szakma ajánlásának megfelelően az allergiás reakciót követő egy éven belül célszerű elvégezni. Még ilyen esetben is előfordul, hogy negatív eredményt kapunk (a tesztek egyike sem 100%-os,). Ezért kerül rá minden leletre, hogy a negativitás nem zárja ki az allergiás reakció lehetőségét. Minél több idő telik el a reakció után, annál kisebb az esélye, hogy adott vizsgálattal pozitivitást tudunk igazolni. Nagyon fontos, hogy minden ilyen vizsgálatot csak a klinikummal együtt szabad értékelni, ezért is szoktunk ragaszkodni ahhoz, hogy a vizsgálatot lehetőleg szakorvos (Allergológus) kérje és interpretálja.

 

 

A gyógyszerek által kiváltott nem kívánt hatásokat csak kis mértékben okozza az allergia. A nem várt gyógyszerhatás a kórházi felvételek 2-6 százalékát jelentik. Leggyakrabban antibiotikumok és a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők okoznak hasonló reakciókat.
Egy gyógyszer, egy molekula elleni túlérzékenység kialakulása több tényező együtthatásától függ. Ilyen a gyógyszer vegyi összetétele, molekuláris súlya, a beteg genetikai állománya, kora, neme, HIV, herpesz vírusfertőzés, vagy nem megfelelő vese és/vagy májfunkció jelenléte. Gyakoribb a gyógyszerekkel szembeni fokozott reakciókészség nőknél, HIV fertőzésben, herpesz vírus esetében, asztmában, szisztémás lupusban és béta-blokkoló gyógyszerek használata esetében.

 

Mit kell tudnunk, ha gyógyszerallergiára gyanakszunk? 

Egy gyógyszer, egy molekula elleni túlérzékenység kialakulása több tényező együtthatásától függ. Ilyen a gyógyszer vegyi összetétele, molekuláris súlya, a beteg genetikai állománya, kora, neme, HIV/herpesz vírus vagy mononucleosis vírusfertőzés, vagy nem megfelelő vese és/vagy májfunkció jelenléte.

A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában), 1-2 napon belül (heveny hatás - előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője), 3. napon (késői forma - bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki. ( allergiadoktor ) 

Szinte mindegyik gyógyszer okoz a kívánt hatás mellett mellékhatásokat is és az arra érzékenyeknél, allergiás reakciót is kiválthat. Amikor először veszünk be egy gyógyszert, akkor a szervezet, mint idegent ismeri fel, nem kívánatos immunválasz formájában, speciális ellenanyag termelésbe kezd. Ugyanazon hatóanyagú gyógyszer másodszori bevételét követően a termelődött IgE antitestek (elsősorban a hízósejtekhez és az eozinofil granulocitákhoz) kötődve úgynevezett gyulladásos mediátorok felszabadulását idézik elő, hisztamint szabadítanak fel. 

 

A leggyakoribb allergiát okozó gyógyszerek, az antibiotikumok és a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők. Néhány közülük:

  • aspirin
  • kodein
  • penicillin, tetraciklin
  • barbiturátok,
  • ibuprofen tartalmú szerek, szalicilátok
  • antikonvulziv szerek,
  • kontrasztanyagok, vaccinák
  • Antiepileptikumok (epilepsziás görcsroham-gátlók)
  • jód

 

Sok gyógyszer szedése közben a napfénytől óvakodnunk kell, mert fotoszenzitivitást (fényérzékenységet) okoz.:

  • amiodarone,
  • chlorpromazine,
  • furosemide,
  • kinolonok,
  • sulfonamidok,
  • tetraciclinek, thiazidok.

 

Amennyiben kialakultak a tünetek akkor azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését és feltétlenül keresse fel orvosát és tájékoztassa arról, hogy melyik gyógyszer bevétele váltotta ki a tüneteket. ( allergiaambulancia ) 

Amennyiben felmerül a gyógyszerallergia gyanúja, akkor érdemes vérből végzett vizsgálattal ellenőrizni, hogy el tudjuk kerülni a lehetséges következményeket. 

 

Milyen tünetei vannak a gyógyszerallergiának?

A gyógyszerallergia főleg a bőrt, de más szerveket is érinthet.

Bőrtünetek: Ezek a csalánkiütés , az apró egész testre kiterjedő skarlátszerű kiütések, a bőrvérzések tapintható (nyomásra el nem halványuló apró elváltozások a bőrön), az ún. fix gyógyszerexanthéma (ebben az esetben a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan kialakuló vörös kerek folt mindig ugyanazon a helyen jelenik meg, tetején hólyagképződés lehetséges, barnás foltként gyógyul), az erythéma nodosum (fájdalmas, az ízületek feszítő felszínén létrejövő kékes-lilás csomó) és az erythéma exsudativum multiforme. Ez utóbbi esetben bizarr formájú 1-2 cm-es átmérőjű élénkvörös, középen kékesen elszíneződött foltok jelennek meg a bőrön, közepükön hólyagcsák lehetnek. A száj és nemiszervek nyálkahártyáján megjelenő fájdalmas elváltozások kísérik. Amennyiben az előbb felsoroltak magas lázzal, ízületi duzzanattal, kiterjedt hólyagképződéssel, esetleg a bőr leválásával járnak Stevens- Johnson szindrómáról beszélünk. Azonnali intézeti ellátást igénylő életveszélyes állapotot jelent. Egyéb bőrtünetek lehetnek a kontaktdermatitis és a fotoallergiás reakció. 

 

Egyéb szervek tünetei: légzőszervi (szénanátha jellegű tünetek, asztmás panaszok, tüdőgyulladás) gyomor-bél rendszeri (májgyulladás, epepangás, sárgaság), vérképzőszervi eltérések (vérzékenység, nagyobb nyirokcsomók, vérszegénység) veseérintettség (vérvizelés), ízületi panaszok (duzzanat, fájdalom).

 

Milyen esetekben valószínű a gyógyszerallergiára?

Ha a betegnél a gyógyszer kis mennyisége is illetve a gyógyszerhez hasonló más készítmény is ugyanolyan panaszt okoz különösen, ha ehhez láz illetve vérképeltérés társul valószínű az allergia. Szerkezeti hasonlóság fordulhat elő egyes antibiotikumoknál, itt a hasonló panaszokat keresztallergia okozza. Ha a panaszok az adott gyógyszer szedésével időben összefüggést mutatnak és a gyógyszer alkalmazásakor minden esetben kialakulnak, szintén valószínű az allergia. Egész testre kiterjedő, vagy a törzs két oldalán szimmetrikusan megjelenő kiütéseknél gondoljunk rá.

 

Mikor jelentkeznek a gyógyszerallergia tünetei?

A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában), 1-2 napon belül (heveny hatás - előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője), 3. napon (késői forma - bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki. ( allergiadoktor ) 

 

FONTOS 

 

A gyógyszerallergiának vélt tünetek hátterében gyakran szerepel előre megjósolható mellékhatás, mely nem jelent allergiát. A betegek által felsorolt panaszok hátterében túladagolás is lehet, vagy egyéb banális ok (gyógyszerek együttes hatása, vese vagy májbetegség figyelmen kívül hagyása, stb.) sőt előfordulhat, hogy a kiütések vírusfertőzés velejárói és ezt nézik allergiás tünetnek. Valódi gyógyszerallergiát leginkább antibiotikumok (főleg penicillin, szulfonamid), láz- és fájdalomcsillapítók szedésekor figyeltek meg. Az allergia legtöbbször változatos bőrtünetek formájában jelentkezik, utal rá az egyidejű vérképeltérés és a szedés alatt kialakuló lázas állapot. Kivizsgálásban a gyógyszerszedési szokások felderítése és a betegvizsgálat elsődleges. 

 

Azonnali típusú (IgE mediált) túlérzékenységi reakciók laboratóriumi vizsgálata:

 

  1. Önmagában a sIgE ( szérum IgE ) jelenléte egy adott gyógyszerrel szemben nem bizonyítja a gyógyszer allergia diagnózisát, viszont a klinikai tünetek egyidejű fennállása esetén IgE-mediált patomechanizmusra utal.

Mivel az „in-vitro” gyógyszer-sIgE mennyisége idővel csökken, a vizsgálatot csak az allergiás reakciót követő 3 éven belül ajánlott végezni. Fontos megjegyezni, hogy a sIgE hiánya nem zárja ki az azonnali típusú gyógyszer allergia lehetőségét. ( már elérhető a Gellért Medical Laborban

  1. Bazofil aktivációs teszt: a teszt a bazofil sejtek aktivációjának, illetve degranulációjának eredményeként megjelenő sejtfelszíni markerek áramlási citométerrel történő vizsgálatán alapul. A specifikus antitestek a bazofil sejtek azonosítását, valamint a gyógyszerrel való stimulációt követően az aktiváció mértékének megállapítását teszik lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy a negatív eredmény nem zárja ki az akár súlyos klinikai tünetekkel jelentkező allergiás reakció kialakulásának lehetőségét.

A BAT tesztet az allergiás reakciót követő 3-12 hétben ajánlott végezni (maximum az allergiás reakciót követő 3 éven belül). Az olyan gyógyszerekkel való kezelést, mint az antihisztamin, kortikoszteroidok vagy kromoglikát, a vizsgálat előtt minimum 24 órával fel kell függeszteni. ( nem elérhető a Gellért Medical Laborban ) 

 

A késői típusú túlérzékenységi reakciók vizsgálata:

 

  1. Limfocita transzformációs teszt ( LTT ) módszer lényege, hogy a perifériás vérből izolált mononukleáris sejteket (PBMC) az érzékenységet okozó gyógyszer jelenlétében tenyésztjük. A tenyésztés során a gyógyszerre specifikus T lymphocyták blasztosodnak, citokineket termelnek, melyet a sejtek proliferációja követ. A proliferáció mértéke az osztódó sejtek DNS-ébe beépülő DNS-jelző segítségével megállapítható. ( bevezetés alatt, még nem elérhető a laborban ) 
  2. A CD 69 expresszió a késői típusú túlérzékenységi reakció másik lehetséges laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálat lényege, hogy a gyógyszerrel specifikusan reagáló T-sejtek felszínén a CD69 molekula expressziója a nyugvó állapothoz képest viszonylag gyorsan (48-72 h) bekövetkezik, mely áramlási citométerrel meghatározható. ( nem elérhető a Gellért Medical Laborban ) 

 

A gyógyszer-hatóanyag allergia tünetei:

  • hányinger, hányás, hasmenés,
  • viszketés, bőrpír, csalánkiütés,
  • általános viszkető érzés, szemviszketés,
  • ajak- és torokduzzanat,
  • szívdobogás-érzés,
  • légzési nehezítettség, cianotikus (lila színű) bőr,
  • szédülés, ájulás,
  • idegesség, zavartság

 

A gyógyszerek szedésekor toxikus hatás (mérgezés) is kialakulhat, amennyiben a beteg az adagolást nem tartja be. Fontos, hogy a termékismertetőben szereplő adagolást tartsuk be és ne alkalmazzunk önkényesen mindenféle gyógyszert. A gyógyszerszedéssel kapcsolatban időnként tapasztalható mellékhatások nem jelentenek allergiát. Szinte minden gyógyszer okoz például enyhe gyomor-bélrendszeri tüneteket, mint hasmenés, émelygés.

Az előre nem megjósolható adverz hatások közé tartozik az egyéni érzékenység, amikor is a szokásos adagok mellett túladagolás tünetei lépnek fel. Másik ok lehet a gyógyszerek lebontásának zavara genetikai ok miatt. Harmadik ok a gyógyszer által okozott immunológiai hatás. Ezen utóbbiak esetén szoktunk allergiáról beszélni.

 

Milyen tünetei vannak a gyógyszerallergiának?

  • Az allergia legtöbbször változatos bőrtünetek formájában jelentkezik, de utal rá az egyidejű vérképeltérés és a szedés alatt kialakuló lázas állapot.
  • Bőrtünetek: Csalánkiütés, száj- és szemödéma, apró grízszerű kiütések, az ún. fix gyógyszerexanthéma (vörös kerek folt megjelenése mindig ugyanazon a helyen, tetején hólyagképződés lehetséges, barnás foltként gyógyul. Egyéb bőrtünetek lehetnek a kontakt dermatitis és a fotoallergiás reakció.
  • Egyéb szervek tünetei: légzőszervi (szénanátha jellegű tünetek, asztmás panaszok, tüdőgyulladás) gyomor-bél rendszeri (májgyulladás, sárgaság), vérképzőszervi eltérések (vérzékenység, nagyobb nyirokcsomók, vérszegénység) veseérintettség (vérvizelés), ízületi panaszok (duzzanat, fájdalom).

 

Milyen esetekben gyanakodhatunk gyógyszerallergiára?

  • Ha a betegnél a gyógyszer kis mennyisége is panaszt okoz, különösen, ha ehhez láz illetve vérképeltérés társul, valószínű az allergia. Szerkezeti hasonlóság fordulhat elő egyes antibiotikumoknál, itt a hasonló panaszokat keresztallergia okozza. Ha a panaszok az adott gyógyszer szedésével időben összefüggést mutatnak és a gyógyszer alkalmazásakor minden esetben kialakulnak, szintén valószínű az allergia.

 

Mikor jelentkeznek a gyógyszerallergia tünetei?

  • A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában), 1-2 napon belül (heveny hatás – előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője), 3. napon (késői forma – bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki.

 

Milyen gyógyszerek okoznak leggyakrabban allergiát?

  • Leggyakoribb panaszt okozó gyógyszerek az antibiotikumok (pl. penicillinek, szulfonamidok), a láz és fájdalomcsillapítók.

 

Hogyan mutatható ki a gyógyszerallergia?

  • Alapos gyanú esetén az orvosok LTT tesztet (lymphocyta transzformációs teszt) végeznek. A vizsgálat során a betegből nyert fehérvérsejteket a kérdéses gyógyszer jelenlétében 5-7 napig tenyésztik. Gyógyszerérzékenység esetén a fehérvérsejtek jellegzetes átalakuláson mennek keresztül, melyet izotóp segítségével mérnek. (NEM VÉGEZZÜK)
  • Másik lehetőség a vérteszt, mellyel gyógyszerspecifikus IgE ellenanyag néhány esetben kimutatható. Azokban az esetekben azonban, amikor nem ilyen módon alakul ki az allergia, negatív lesz az eredmény. (VÉGEZZÜK)
  • A bőrtesztek is használhatók a gyógyszerérzékenység kimutatására, a Prick teszt alkalmazásakor azonban súlyos allergiás reakció léphet fel. A kevésbé veszélyes epicután tesztek a kontakt túlérzékenység kimutatására kontaktdermatitis és fotoallergiás reakció esetén használhatók. (NEM VÉGEZZÜK)

 

Forrás: (Benu.hu)