t

Gyógyszerallergia

Mit kell tudnunk, ha gyógyszerallergiára gyanakszunk? 

Egy gyógyszer, egy molekula elleni túlérzékenység kialakulása több tényező együtthatásától függ. Ilyen a gyógyszer vegyi összetétele, molekuláris súlya, a beteg genetikai állománya, kora, neme, HIV/herpesz vírus vagy mononucleosis vírusfertőzés, vagy nem megfelelő vese és/vagy májfunkció jelenléte.

A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában), 1-2 napon belül (heveny hatás - előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője), 3. napon (késői forma - bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki. ( allergiadoktor ) 

 

 

Szinte mindegyik gyógyszer okoz a kívánt hatás mellett mellékhatásokat is és az arra érzékenyeknél, allergiás reakciót is kiválthat. Amikor először veszünk be egy gyógyszert, akkor a szervezet, mint idegent ismeri fel, nem kívánatos immunválasz formájában, speciális ellenanyag termelésbe kezd. Ugyanazon hatóanyagú gyógyszer másodszori bevételét követően a termelődött IgE antitestek (elsősorban a hízósejtekhez és az eozinofil granulocitákhoz) kötődve úgynevezett gyulladásos mediátorok felszabadulását idézik elő, hisztamint szabadítanak fel. 

 

A leggyakoribb allergiát okozó gyógyszerek, az antibiotikumok és a nem szteroid alapú gyulladáscsökkentők. Néhány közülük:

  • aspirin
  • kodein
  • penicillin, tetraciklin
  • barbiturátok,
  • ibuprofen tartalmú szerek, szalicilátok
  • antikonvulziv szerek,
  • kontrasztanyagok, vaccinák
  • Antiepileptikumok (epilepsziás görcsroham-gátlók)
  • jód

 

Sok gyógyszer szedése közben a napfénytől óvakodnunk kell, mert fotoszenzitivitást (fényérzékenységet) okoz.:

  • amiodarone,
  • chlorpromazine,
  • furosemide,
  • kinolonok,
  • sulfonamidok,
  • tetraciclinek, thiazidok.

 

Amennyiben kialakultak a tünetek akkor azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését és feltétlenül keresse fel orvosát és tájékoztassa arról, hogy melyik gyógyszer bevétele váltotta ki a tüneteket. ( allergiaambulancia ) 

Amennyiben felmerül a gyógyszerallergia gyanúja, akkor érdemes vérből végzett vizsgálattal ellenőrizni, hogy el tudjuk kerülni a lehetséges következményeket. 

 

Milyen tünetei vannak a gyógyszerallergiának?

A gyógyszerallergia főleg a bőrt, de más szerveket is érinthet.

Bőrtünetek: Ezek a csalánkiütés , az apró egész testre kiterjedő skarlátszerű kiütések, a bőrvérzések tapintható (nyomásra el nem halványuló apró elváltozások a bőrön), az ún. fix gyógyszerexanthéma (ebben az esetben a gyógyszerszedéssel kapcsolatosan kialakuló vörös kerek folt mindig ugyanazon a helyen jelenik meg, tetején hólyagképződés lehetséges, barnás foltként gyógyul), az erythéma nodosum (fájdalmas, az ízületek feszítő felszínén létrejövő kékes-lilás csomó) és az erythéma exsudativum multiforme. Ez utóbbi esetben bizarr formájú 1-2 cm-es átmérőjű élénkvörös, középen kékesen elszíneződött foltok jelennek meg a bőrön, közepükön hólyagcsák lehetnek. A száj és nemiszervek nyálkahártyáján megjelenő fájdalmas elváltozások kísérik. Amennyiben az előbb felsoroltak magas lázzal, ízületi duzzanattal, kiterjedt hólyagképződéssel, esetleg a bőr leválásával járnak Stevens- Johnson szindrómáról beszélünk. Azonnali intézeti ellátást igénylő életveszélyes állapotot jelent. Egyéb bőrtünetek lehetnek a kontaktdermatitis és a fotoallergiás reakció. 

 

Egyéb szervek tünetei: légzőszervi (szénanátha jellegű tünetek, asztmás panaszok, tüdőgyulladás) gyomor-bél rendszeri (májgyulladás, epepangás, sárgaság), vérképzőszervi eltérések (vérzékenység, nagyobb nyirokcsomók, vérszegénység) veseérintettség (vérvizelés), ízületi panaszok (duzzanat, fájdalom).

 

Milyen esetekben valószínű a gyógyszerallergiára?

Ha a betegnél a gyógyszer kis mennyisége is illetve a gyógyszerhez hasonló más készítmény is ugyanolyan panaszt okoz különösen, ha ehhez láz illetve vérképeltérés társul valószínű az allergia. Szerkezeti hasonlóság fordulhat elő egyes antibiotikumoknál, itt a hasonló panaszokat keresztallergia okozza. Ha a panaszok az adott gyógyszer szedésével időben összefüggést mutatnak és a gyógyszer alkalmazásakor minden esetben kialakulnak, szintén valószínű az allergia. Egész testre kiterjedő, vagy a törzs két oldalán szimmetrikusan megjelenő kiütéseknél gondoljunk rá.

 

Mikor jelentkeznek a gyógyszerallergia tünetei?

A gyógyszerallergia tünetei jelentkezhetnek a bevételt követően 1 órán belül (azonnali hatás- legtöbbször csalánkiütés, anafilaxia, asztmás roham formájában), 1-2 napon belül (heveny hatás - előző tünetek, súlyos hasmenés, tenyerek és talpak dagadása, vizenyője), 3. napon (késői forma - bármely klinikai tünetet okozva). Van, hogy az allergiás tünetek évek óta tartó gyógyszerszedés mellett jelentkeznek, alakulnak ki. ( allergiadoktor ) 

 

FONTOS 

 

A gyógyszerallergiának vélt tünetek hátterében gyakran szerepel előre megjósolható mellékhatás, mely nem jelent allergiát. A betegek által felsorolt panaszok hátterében túladagolás is lehet, vagy egyéb banális ok (gyógyszerek együttes hatása, vese vagy májbetegség figyelmen kívül hagyása, stb.) sőt előfordulhat, hogy a kiütések vírusfertőzés velejárói és ezt nézik allergiás tünetnek. Valódi gyógyszerallergiát leginkább antibiotikumok (főleg penicillin, szulfonamid), láz- és fájdalomcsillapítók szedésekor figyeltek meg. Az allergia legtöbbször változatos bőrtünetek formájában jelentkezik, utal rá az egyidejű vérképeltérés és a szedés alatt kialakuló lázas állapot. Kivizsgálásban a gyógyszerszedési szokások felderítése és a betegvizsgálat elsődleges. 

 

Azonnali típusú (IgE mediált) túlérzékenységi reakciók laboratóriumi vizsgálata:

 

  1. Önmagában a sIgE ( szérum IgE ) jelenléte egy adott gyógyszerrel szemben nem bizonyítja a gyógyszer allergia diagnózisát, viszont a klinikai tünetek egyidejű fennállása esetén IgE-mediált patomechanizmusra utal.

Mivel az „in-vitro” gyógyszer-sIgE mennyisége idővel csökken, a vizsgálatot csak az allergiás reakciót követő 3 éven belül ajánlott végezni. Fontos megjegyezni, hogy a sIgE hiánya nem zárja ki az azonnali típusú gyógyszer allergia lehetőségét. ( már elérhető a Gellért Medical Laborban

  1. Bazofil aktivációs teszt: a teszt a bazofil sejtek aktivációjának, illetve degranulációjának eredményeként megjelenő sejtfelszíni markerek áramlási citométerrel történő vizsgálatán alapul. A specifikus antitestek a bazofil sejtek azonosítását, valamint a gyógyszerrel való stimulációt követően az aktiváció mértékének megállapítását teszik lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy a negatív eredmény nem zárja ki az akár súlyos klinikai tünetekkel jelentkező allergiás reakció kialakulásának lehetőségét.

A BAT tesztet az allergiás reakciót követő 3-12 hétben ajánlott végezni (maximum az allergiás reakciót követő 3 éven belül). Az olyan gyógyszerekkel való kezelést, mint az antihisztamin, kortikoszteroidok vagy kromoglikát, a vizsgálat előtt minimum 24 órával fel kell függeszteni. ( Bevezetés alatt, még nem elérhető ) 

 

A késői típusú túlérzékenységi reakciók vizsgálata:

 

  1. Limfocita transzformációs teszt ( LTT ) módszer lényege, hogy a perifériás vérből izolált mononukleáris sejteket (PBMC) az érzékenységet okozó gyógyszer jelenlétében tenyésztjük. A tenyésztés során a gyógyszerre specifikus T lymphocyták blasztosodnak, citokineket termelnek, melyet a sejtek proliferációja követ. A proliferáció mértéke az osztódó sejtek DNS-ébe beépülő DNS-jelző segítségével megállapítható. ( bevezetés alatt, még nem elérhető a laborban ) 
  2. A CD 69 expresszió a késői típusú túlérzékenységi reakció másik lehetséges laboratóriumi vizsgálata. A vizsgálat lényege, hogy a gyógyszerrel specifikusan reagáló T-sejtek felszínén a CD69 molekula expressziója a nyugvó állapothoz képest viszonylag gyorsan (48-72 h) bekövetkezik, mely áramlási citométerrel meghatározható. ( bevezetés alatt, még nem elérhető a laborban ) 

 

A gyógyszer-hatóanyag allergia tünetei:

  • hányinger, hányás, hasmenés,
  • viszketés, bőrpír, csalánkiütés,
  • általános viszkető érzés, szemviszketés,
  • ajak- és torokduzzanat,
  • szívdobogás-érzés,
  • légzési nehezítettség, cianotikus (lila színű) bőr,
  • szédülés, ájulás,
  • idegesség, zavartság,