Az Országos Epidemiológiai Központ felmérései alapján 2011 és 2014 között közel kétszeresére nőtt a hepatitis C vírussal fertőzött drogfogyasztók száma Budapesten.
„A tavaly végzett szűrőkampány adatai szerint 2011-ben még tízből három injekciós drogfogyasztó élt együtt a krónikus májgyulladást okozó hepatitis C vírussal, 2014-ben azonban már tízből hatan.
A hepatitis C vírusosos fertőzés, amelyet a hepatitis C-vírus (HCV) okoz. A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti. Lappangási ideje 2-25 hét. A hepatitis C gyakran tünetmentes, a krónikus fertőzés azonban a májhegesedéséhez, majd több év után májzsugorhoz vezethet. Egyes esetekben a májzsugorban szenvedő betegeknél májelégtelenség, májrák is kialakulhat, vagy - mivel a portális keringés akadályozott - (a portocavalis anastomozisok - a májkapugyűjtőér (vena portae) alsó nagy vénával meglévő vékony falú összekötő erei) kitágulnak és megrepedhetnek a nyelőcsőben-ben és a végbélben és vérzést okozhatnak. A nyelőcső vénatágulatainak vérzése nagyon gyakran halálos kimenetelű. A végbél aranyeres csomóiból bekövetkező vérzés viszont a portális keringés tehermentesítésével jó hatású is lehet.
A hepatitis C főként vérrel való érintkezés útján terjed intravénás droghasználat, nem steril orvosi eszközök alkalmazása, és vérátömlesztés során. Becslések szerint világszerte 130–170 millió ember fertőződött meg a hepatitis C-vírussal. A kutatók az 1970-es években kezdték el a HCV tanulmányozását és 1989-ben bizonyították a vírus létezését. Ismereteink szerint a vírus állatoknál nem, csak embereknél és csimpánzoknál okoz megbetegedést.
A hepatitis C abban hasonlít az A-hoz és a B-hez, hogy szintén vírusos májgyulladás, de lényeges tulajdonságaiban különbözik is azoktól. Behatóbb megismerése lényegében az utóbbi évek eredménye, és ez a megismerési folyamat ma is tart. Rengeteg még a megválaszolandó kérdés, ez magyarázza, hogy az irodalomban is nagyon sok az egymástól eltérő, vagy éppen ellentmondó adat, ahhoz hasonlóan, ahogy korábban a Hepatitis B is komoly gondokat okozott, de az orvostudományi kutatásoknak abban is sikerült igen jelentős eredményeket elérni, és az alapvető kérdéseket megoldani.
A HCV okozta megbetegedésben általánosan alkalmazott gyógyszer a peginterferon és a ribavirin. A kezelt betegek 50 és 80 közötti százaléka meggyógyul. A betegség előrehaladott szakaszában azonban, a májzsugorban vagy májrákban szenvedő betegek esetében májátültetésre lehet szükség. A műtét lehetővé teszi a beteg túlélését, de a vírus a szervátültetést követően általában visszatér. A hepatitis C-vírus ellen jelenleg nincs védőoltás a vírus rendkívüli változékonysága miatt.
Szűrés, diagnózis
Egyszerű vérvétellel a májfunkciót ellenőrző adatokból, illetve ezek egymás utáni, többszöri a normálistól való eltéréséből lehet következtetni májgyulladásra. Gyanú esetén speciális szűrővizsgálattal egyértelműen ki lehet mutatni, ha hepatitis C-ről van szó.
A véradásból származó vért Magyarországon az annak idején példás gyorsasággal bevezetett szűrővizsgálatokkal 1992-óta ellenőrzik. Sajnos nem kevesen vannak, akik már az előtt fertőződtek, hogy az orvosok tudták volna, milyen veszélyt rejt az általuk gyógyításra használt vérkészítmény. Ezen az úton ma már nem terjed. Bár olykor hallunk európai kórházakban műhibából származó fertőzésekről, valójában ettől nem kell tartani.
Sokkal fontosabb, hogy leggyakrabban a kábítószeresek közös tűhasználatával fertőz a részben még mindig gyógyíthatatlan hepatitis C. Nemzetközi adatok szerint az intravénás kábítószer-élvezők 52-90%-ánál mutatható ki HVC fertőzöttség. Ugyanígy nem kizárt, hogy akupunktúrához, tetováláshoz, testékszerek felhelyezéséhez használt, ám rosszul fertőtlenített eszközökkel is fertőződhet valaki. A szexuális úton való fertőződés igen ritka, de nem kizárt. Sokszor nem deríthető ki a fertőzés eredete.
A gyógyulás esélyei
A legfontosabb, hogy minél hamarabb kiderüljön, ha valaki fertőzött. A spontán gyógyulás még az akut szakaszban, 3-4 hónap alatt lezajlik. A kezelés akkor válik szükségessé, ha már bebizonyosodott, hogy a betegség nem gyógyul meg magától.
A hagyományosan alkalmazott gyógymód az interferon-ribavirin kezelés. Az interferonok a korai immunválaszban aktív szerepet játszó, fehérvérsejtek és kötőszöveti sejtek által termelt fehérjék. Fokozzák a vírusfertőzött májsejtek elleni sejtes immunválaszt, közvetett úton gátolják a vírus szaporodását.
A ribavirin vírusellenes hatóanyag. Segítségével a csupán interferonos kezeléshez képest a hatékonyság megkétszerezhető. A szervezet természetes védekező mechanizmusait így támogatva szerencsés esetben sikerülhet elpusztítani a kórokozó vírusokat. Azonban a máig legkorszerűbb és leghatékonyabbként nyilvántartott terápia is csak a rászorulók 40 százalékán segített. Kérdés, milyen lehetőség maradt azok számára, akikben így sem sikerült elpusztítani a hepatitis C vírusokat.
forrás: ( szimpatika )