Mikor tekinthető kórosnak a hajhullás? Milyen laborvizsgálatok javasoltak?
A hozzánk látogató páciensek negyedénél vas,- és cinkhiány, másoknál pajzsmirigy probléma mutatkozott. Jellemző volt ezeken kívül a hormonháztartás felborulása, inzulinrezisztencia is. Összeállítottunk egy alap csomagot, melyet első körben javasolt megcsináltatni, majd innen lehet tovább lépni.
Átlagosan napi 100 elvesztett hajszál még nem ad okot aggodalomra. Probléma akkor jelentkezik, ha az elvesztett hajszálak helyén nem nő újabb, így a hajkorona folyamatos csökkenését észleljük. Nők körében, a menopauza időszakát követően gyakori jelenség a hajszálak elvékonyodása, ezért a korábbi dús hajzat tömege jelentősen csökken. A hajhullást nagy mértékben befolyásolják örökletes tényezők, de okozhatják bizonyos betegségek, például pajzsmirigy problémák, vagy nőgyógyászati panaszok is. A hajvesztés gyógyszer mellékhatásként is jelentkezhet, de hátterében a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok, akár fog-, vagy ínygyulladás is állhatnak. Vitamin- és ásványianyag hiány, illetve a fejbőrt érintő gombás fertőzés is nagyfokú hajvesztéssel járhat.
A fokozott hajhullást kiváltó tényezők felderítésének fontos állomása a haj és a fejbőr vizsgálata, azonban épp ilyen lényeges a beteg kikérdezése. Ha külsőleg nem látható gyulladásra, fertőzésre, egyéb eltérésre utaló jel, a pácienstől kapott információk is segíthetik a diagnózis felállítását. A panaszok átbeszélése során kiderülhet, hogy a beteg épp egy stresszesebb időszakon van túl, esetleg a hajhullás összeköthető egy intenzív fogyókúrás program megkezdésével. Ezek után, amennyiben szükséges, a további vizsgálatok célzottan végezhetők el. A hajhullás okairól vérvizsgálat és a hajszálak mikroszkópos elemzése, az un. trichogramm vizsgálat is sokat elárulhat.
A hajhullás akkor tekinthető rendellenesnek, ha túlzott mértékű és hiányzik a normál újranövés. Minden esetben, amikor egy túlzott mértékű hajhullást látunk, egy megfelelő kezeléssel beavatkozunk oly módon, hogy stimuláljuk a szőrtüszőt, elősegítve ezzel a vérellátást.
Ha naponta 40-60 hajszálnál több hullik ki, hajhullásról, alopeciáról beszélünk.
A hajhullás lehet foltos és szétszórt, azaz diffúz.
Hajhullást kiváltó okok:
- pajzsmirigy, vese, hipofízis-, női hormon problémák
- hosszantartó láz
- véralvadás gátló szerek szedése
- fogyókúrás gyógyszerek
- diéta (kevés vitamin bevitel) egyoldalú táplálkozás
- rossz vérkeringés
- alacsony vérnyomás
- fogamzás gátlók
- vitaminhiány ill. túladagolás
- időskori kopaszodás
- stressz okozta hajhullás ( gyász, autóbaleset, lelki és testi kimerülés )
- gyulladás ( fog, mandula )
- helyi fertőzések
- kezelések következménye ( kemoterápia, egyéb gyógyszerek )
A hajhullás hátterében genetikai tényezők is szerepet játszanak. A nők és a férfiak genetikai kopaszodási folyamata eltérő. Míg a férfiak esetében fokozatosan húzódik V alakban hátra a hajvonal, addig a nőknél rendszerint diffúz módon ritkul a haj a fejtető területén, a hajvonal ellenben nagyon sok esetben megmarad.
A genetika önmagában nem elég ahhoz, hogy kialakuljon a hajhiányos állapot. A hormonoknak ebben a folyamatban legalább annyira fontos szerepük van.
A női szervezet is termel férfi hormonokat igaz, hogy kevesebb mennyiségben, mint a férfiak esetében.
Az androgének a nők esetében, a mellékvesékben, és a petefészekben termelődnek. A kopaszodás kialakulásáért a tesztoszteronból képződő Dyhidrotesztoszteron DHT. felelős.
A szervezetben termelődő tesztoszteron, az 5-alfa reduktáz enzim hatására, egy aktívabb formába, DHT-ba alakul át, amely kapcsolódik a szőrtüszők sejtjein található speciális
receptorokhoz, és ezáltal olyan folyamatokat indítanak el a DHT-ra érzékeny hajtüszőnél, amelyek később hajhullást okoznak.
A női hajhullás hátterében nagyon gyakran hormonális tényezők húzódnak meg. Míg a női hormonok (ösztrogének) meghosszabbítják, a férfi hormonok (androgének) lerövidítik a haj növekedési szakaszát. A női szervezetben mindkét típusú hormon megtalálható, azonban normál esetben a női hormonok jelentős túlsúlyban vannak. A hormonális változásokra nagyon érzékeny női szervezet esetében akkor is kialakul a hajhullás, ha hormonális értékekben nem következik be semmilyen változás. Ezzel lehet magyarázni azt, hogy az androgén alopéciában szenvedő nők szervezetében általában teljesen normális az androgén hormon szint (tesztoszteron). Az 5-alfa-reduktáz enzim szintje azonban esetükben általában magasabb szokott lenni az átlagnál, ez alakítja át a tesztoszteront dihidrotesztoszteronná (DHT). A DHT a szőrtüszők legnagyobb ellensége, gyakorlatilag elsorvasztja azokat.
Az androgenetikus hajhullásban szenvedő nők általában normális menstruációval, termékenységgel, endokrin funkciókkal rendelkeznek, ezért kivizsgálást az orvosok nemigen szoktak szükségesnek tartani. Abban az esetben, ha egy nőnek szabálytalan a menstruációja, szőrösödik, hirtelen nagyobb mennyiségben hullik a haja, kiújulnak a pattanásai, mindenképpen indokolt az endokrinológia kivizsgálás.
A 20 és 45 éves kor között kopaszodásnak induló férfiak esetében általában hormonális eredetű hajhullásról (androgen alopecia) van szó.
Ha a családban apai vagy anyai oldalon a férfiak korán kopaszodni kezdtek, valószínű, hogy a probléma Önnél is jelentkezni fog. Ennek azonban nem feltétlenül kell így történnie. A kopaszodás folyamata ugyanis késleltethető, illetve megfelelő kezeléssel akár visszafordítható.
A tipikus férfias hajritkulás közvetlen kiváltó oka a tesztoszteronból képződő DHT hormon, amely a hajhagymák tápanyagellátását vészesen csökkenti, blokkolja. A hajtermelés az érintett területen egyre jobban romlik, ezért a hajszálak erősen elvékonyodnak, majd idővel nem képződnek újak, és ezzel fokozatosan megindul a haj ritkulása a homloktól a halántékok felé haladva, illetve a fejtetőn. Mivel a kopaszodás nem más, mint a haj lassú „éhenhalása”, a hormonális eredetű hajhullás a hajhagymák intenzív táplálásával jelentősen lelassítható, megállítható.
Forrás: ( webbeteg )