t

Tejcukor, tejfehérje, glutén? Komplex vizsgálati csomag

Manapság sokat hallani a különféle ételallergiákról, intoleranciákról, vagy épp komolyabb emésztőrendszeri betegségről. A fogalmak keverednek az emberek fejében, s gyakran  tévesen ítélik meg saját állapotukat is. Mielőtt azonban végérvényesen búcsút mondanánk a tejnek, a finom sütiknek, joghurtoknak, feltétlen bizonyosodjunk meg róla, hogy valóban szükséges-e kiiktatni őket! 

Vizsgálatunkkal 15 munkanapon belül választ kaphatsz arra, hogy végérvényesen száműznöd kell-e őket az étrendedből!

 
A VIZSGÁLATI CSOMAG TARTALMA:
 
  • Tejcukorérzékenység genetikai elven működő kimutatása
  • 20 féle spec. IgE allergia teszt, benne a tej és alkotóelemei ( kazein, alfa-, béta laktalbumin, BSA. A többi alkotórészt lsd. leggyakoribb ételallergia panel közt )
  • Lisztérzékenység szűrés ( Transzglutamináz IgG és IgA, vérkép, vas, CRP )

Nézzük pontosan mi, mit jelet?

1., LAKTÓZINTOLERANCIA / TEJCUKOR-ÉRZÉKENYSÉG

A laktóz-intolerancia nem allergia, hanem egy felszívódási zavar.

 

A laktózérzékenység vagy laktózintolerancia – tejcukor érzékenység vagy tejcukor-intolerancia a tejben és a tejtermékekben megtalálható laktóz, vagy más néven tejcukor lebontásának a képtelensége. Ennek oka a lebontáshoz szükséges laktáz enzim teljes hiánya vagy igen alacsony szintje. Becslések szerint világszerte a felnőtt népesség kb. 75%-a laktózérzékeny – azaz nem képes lebontani a tejcukrot valamilyen okból.

A laktóz-intoleranciának kettő alapvető típusa létezik, az elsődleges laktóz-intolerancia (amelynek egyik alfaja a a veleszületett laktáz enzim hiány) és a másodlagos laktóz-intolerancia.

 

  1. Az elsődleges laktóz-intolerancia genetikus
    • A  veleszületett típusban laktáz enzim hiány, Ebben az esetben a laktáz enzim jelenléte már születéstől hiányzik; ezek a csecsemők az anyatejet sem tudják megemészteni.
      Az ilyen típusú laktózintoleranciában szenvedő gyermekek után jár egyedül az emelt összegű családi pótlék.
    • A késői megjelenésű típusban a kor előrehaladtával fokozatosan csökken, majd megszűnik a laktáz enzim aktivitása
  2. A másodlagos laktóz-intolerancia valamely betegség következménye.
    Előidézheti például egy csecsemőkori vékonybélprobléma, paraziták, hasmenés, kemoterápia vagy egyéb környezeti hatások vagy antibiotikumos kezelés is.

 

A laktóz-intolerancia tünetei a tejtermékek fogyasztását követően jelentkeznek:

  • kellemetlen közérzet
  • gyomorfájdalom
  • puffadás
  • hasmenés
  • hányinger vagy hányás

 

A laktózintolerancia tüneteinek súlyossága általában összefügg az elfogyasztott tej vagy tejtermék mennyiségével, és az evés vagy ivás után körülbelül fél órával jelentkezik. A legtöbb tejcukorérzékeny bizonyos mennyiségű tejet vagy tejterméket még probléma nélkül el tud fogyasztani.

Mivel a tejcukor-érzékenység egyszerűen megállapítható és kezelhető (laktózmentes termékek fogyasztásával vagy a tejtermékek elhagyásával), annak orvosi diagnosztizálása célszerű.

A LAKTÓZINTOLERANCIA VIZSGÁLATHOZ VÉRVÉTEL VAGY SZÁJNYÁLKAHÁRTYA-TÖRLET SZÜKSÉGES

A TESZT EREDMÉNYÉNEK ISMERETÉBEN ADÓKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTHETŐ!  

 

2., TEJFEHÉRJE ALLERGIA

A tejfehérje allergia anyagcserebetegség. A táplálékkal elfogyasztott tej fehérjéje az immunrendszert védekezésre készteti, így az allergiás válaszreakciót indít. 

 

A vérmintában azokat az ellenanyagokat, úgynevezett immunglobulinokat vizsgáljuk, amelyeket az immunrendszer termel a szervezetünkbe bejutó idegen anyagok ellen. Az ételallergiákban – így a tejfehérje allergiában is – a szérum össz-IgE –t és az allergén specifikus IgE szintet határozzuk meg. Gyakoriak az IgG szintet meghatározó tesztek is, de ezek inkább az ételintoleranciákra specifikusak.

Mint minden betegségnél itt is nagyon fontos a szakemberek által megállapított pontos diagnózis, mert a táplálékallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó élelmiszer, jelen esetben a tejfehérje, és a tejfehérje alapú élelmiszerek kiiktatása az étrendből.

Az ételallergia diagnosztizálása nem alapulhat feltételezéseken, mert akkor a beteget feleslegesen tiltjuk el a tejtől, tejtermékektől, és még pl. tejport tartalmazó, stb. élelmiszerektől, feleslegesen megszorító diétára fogjuk. Ez nem csak életvitelét, életmódját nehezíti meg, de szervezetében tápanyaghiányos állapotok is kialakulhatnak.

A tejallergia – helyesen tejfehérje allergia a tejben található fehérjékre (kazein és savófehérjék) adott allergiás immunreakció.

Hazánkban leggyakoribb ételallergia a tejfehérje allergia, mely főként a gyermekkora jellemző. Szervezetünk problémái, így az allergiák is tünetekként manifesztálódnak. A táplálékallergiák tünetei igen változatosak, és gyakran más betegségeket utánoznak, ezért sok esetben nehéz fényt deríteni a panaszokat kiváltó ételre, italra. A tünetek nem étel specifikusak, tehát egyfajta allergén többféle tünetet is okozhat, és ugyanazt a tünetet akár többféle allergén is kiválthatja.

 

A táplálékallergiákban, így a tejfehérje allergiában is a következő tünetek a leggyakoribbak.

  • csalánkiütés, urticaria
  • angioödéma 
  • ekcéma
  • reflux
  • hasi kólika
  • általános gyomor panaszok 
  • asztma
  • fejlődésben való elmaradás
  • sokk

 

Fontos a tüneteket kiváltó allergén azonosítása, mert az ételallergiák egyetlen kezelési módja a tüneteket kiváltó étel kihagyása az étrendből. Éppen ezért  a tejallergiás beteg nem fogyaszthat tejet, tejszármazékot tartalmazó ételeket, számukra a laktózmentes tej sem jelent megoldást. Jó hír viszont, hogy a gyermekkori tejfehérje allergiát a gyermekek ki is nőhetik, így felnőtt korra problémamentesen tudnak tejet, terméket fogyasztani. 

A tejfehérje allergia esetében a tehéntej fehérjéi közül főként a béta-laktoglobulin, a kazein és az alfa-laktalbumin vált ki kóros immunreakciót az arra hajlamos egyénekben.

Előfordulása 3 éves kor alatt a leggyakoribb. Hajlamosító tényező lehet az immunrendszer fejletlensége, a tehéntej korai étrendbe iktatása valamint az anyatejes táplálás túl korai elhagyása. A tejallergia kinőhető, a gyermekek 60 %-a 1 éves korára, 90 %-uk 3 éves korára kinövi. Magyarországon a tehéntej vált ki leggyakrabban allergiát, statisztikák szerint a lakosság kb. 2%-át érinti.

 

Lefolyás

  • Azonnali
    • perceken, maximum egy órán belül reagál
    • kis mennyiségre is reagál
    • főleg emésztőrendszeri reakciók, bőrreakciók (kiütés, nyálkahártya duzzanat)
  • Korai
    • 1-24 órán belül jelentkezik reakció
    • közepes mennyiségre reagál kb. 1 dl tej
    • főként emésztőrendszeri tünetek (hányás, hasmenés, székrekedés)
  • Kései
    • reakció csak napokkal később
    • csak nagyobb mennyiségre reagál (több mint 1 dl tej)
    • emésztőrendszeri vagy bőrtünetek, köhögés, nehézlégzés

 

A TEJFEHÉRJE VIZSGÁLAT KIMUTATÁSA SPECIFIKUS IGE KIMUTATÁSON ALAPSZIK, MELYET 4-6 ÉVES KORTÓL VÉGZÜNK EL VÉRBŐL. 

Előnye, hogy nemcsak a tejfehérje-allergiát képes kimutatni, hanem 20 féle allergénre való érzékenységet is. Hátránya, hogy az összes tejfehérje-allergiának mindössze kb 50%-át tudja kimutatni,  – a tejfehérje-allergia sokrétűsége miatt. 

 

3., LISZTÉRZÉKENYSÉG 

A lisztérzékenység (cöliákia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó megbetegedése, melyet a táplálkozás során bevitt növényi fehérje, a glutén vált ki az erre fogékony embereknél.

Becslések szerint százból két embernél az alapélelmiszernek számító liszt káros autoimmun folyamatokat indít el. A lisztérzékenység (cöliákia, coeliakia) diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor ÉVEKET/ ÉVTIZEDEKET (!!) is késhet a betegség felismerése.

 

A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin. Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben. A lisztérzékenységben szenvedőknél a vékonybél nyálkahártyája sorvadásnak indul. Mivel a tápanyagok felszívódásának jelentős része a vékonybélben található bélbolyhonkon keresztül történik, a betegség súlyos felszívódási zavarokhoz vezet.

Gyermekkorban mások a lisztérzékenység tünetei

A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, de eltérő tünetekkel jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban. A szülők általában a glutén tartalmú ételek bevezetését követő hetekben-hónapokban észlelik, hogy a gyermek széklete megváltozott, gyakori hasmenés jelentkezik, a kicsi nyűgös, puffad, a hasát fájlalja. A tünetek jelentkezése általában a gabona étrendbe iktatását követően akár 6-12 hónappal is kezdődhetnek, és rendszerint fokozatosan alakulnak ki, fel nem ismert lisztérzékenység esetén pedig a kicsi fejlődése is visszamaradhat.

 

Klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a hasmenés, a puffadás, valamint a nagytömegű, laza (gyakran bűzös) széklet. Ezt a panaszt a felszívódni képtelen, a táplálékból nem hasznosuló zsírok okozzák.

A zsírok felszívódási zavarának eredményeként változatlan étrend mellett is fogyásnak indul a beteg. Ezt azonban - főleg felnőtteknél - elfedheti az, hogy az elégtelen fehérjefelszívódás miatt vízvisszatartás jelentkezik, a víz a szövetek között marad. Különösen a boka és a lábfejek környékén gyakori az ödéma kialakulása is.

Elsősorban a zsírban oldódó vitaminok illetve egyéb nyomelemek felszívódásának akadályoztatása miatt hosszabb távon további panaszok jelentkeznek.

  • A vas és a B12 vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat, gyengeséggel, fáradékonysággal.
  • A D-vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet.
  • A kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget okoz.
  • Kialakulhat a hibás mozgáskoordináció (ataxia, az akaratlagos mozgások hibás koordinációja), további idegbántalmak.
  • A K-vitamin hiánya véralvadási problémákkal jár.

A fentieken kívül gondolni lehet - egyebek mellett - lisztérzékenyégre az alábbi panaszok, betegségek esetén is:

  • bőrtünetek - szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
  • kopaszság - foltokban jelentkező kopaszság (alopecia areata);
  • pikkelysömör (psoriasis);
  • ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés;
  • hölgyeknél a menstruáció elmaradása, meddőség.

Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó cöliákiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetősége. A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran túlsúlyos. Felnőtteknél gyakran csak a tápanyag- és nyomelemhiány miatt kialakuló betegségek (vérszegénység, csontritkulás, stb.) kapcsán diagnosztizálják a betegséget.

 

A cöliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun májgyulladás és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány. A nem diagnosztizált lisztérzékenység gyakori ok női meddőség esetén is. Egyes kutatások szerint a lisztérzékenység hatással van a pajzsmirigy működésére, és a gluténmentes étrend segít visszaállítani a normál pajzsmirigyműködést is.

Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki, így a kórelőzmény megismerésén túl laborvizsgálat igazolhatja a betegséget. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.

A VÉRVÉTELLEL A TRANSZGLUTAMINÁZ IGA, IGG, VAS, VÉRKÉP ÉS CRP SZINTEKET VÉGEZZÜK EL!

Pozitív laboreredmény esetén javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt, a lisztérzékenységet igazoló eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám.

A liszérzékenység egyetlen kezelési módja a gluténmentes étrend! 

 

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy számtalan állapot hasonló panaszokat, tüneteket okozhat, mint a fenti betegségek esetén. Minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a betegségek diagnosztizálása nélkül SOHA NE KEZDJÜNK bele diétába és mindaddig ne iktassuk ki az étrendből a panaszt okozó élelmiszert, amíg pontosan nem tudjuk, mi a bajunk. Az ételek kiiktatásával hátráltatjuk a diagnózist, ugyanis téves eredményeket kaphatunk! 

 

A fentiek klasszikus formái az emésztőrendszeri betegségeknek. Emellett vannak un. intoleráns állapotok, amikor panaszt okoznak bizonyos ételek, mint pl. a tej vagy a búza, de korántsem biztos, hogy súlyos allergia, vagy igazi cöliakia áll a háttérben!  Hosszasan lehetne arról beszélni vagy írni, hogy mikor beszélünk lisztérzékenység betegségről, allergiáról vagy szimplán intoleranciáról. Mit nevezünk súlyos tejallergiának, és mikor jár az adókedvezmény, ha gyanúnk van a tejcukor-érzékenységre...

A diagnózis felállítását bízzuk a szakemberekre! 

Forrás ( glutenerzekeny, laktozerzekeny, tejfeherjeallergia )