t

Amiláz és a hasnyálmirigy

Az emésztés és a tápanyagfelvétel folyamatában a jól működő hasnyálmirigy fontos szerepet tölt be. Az utóbbi években egyre szembetűnőbbé válik egy trend: mind gyakoribbak a hasnyálmirigy rejtett működési zavarai, enyhe alulműködése felismerhető okok nélkül, amelyhez a vérben mért többnyire normális enzimértékek csatlakoznak. Szintén többször fordul elő enyhe irritáció kissé megemelkedett vérértékekkel. Ha azonban a szerv egy bizonyos ideig megkapja a szükséges támogatást, akkor újra meggyógyulhat.

Már a szerv elhelyezkedése sem igazán előnyös: a hasnyálmirigy (latin nevén pankreasz) mélyen a has felső részében, a gyomor és a patkóbél mögött található, részben a máj is elfedi. Ez a fontos szerv a has felső részének középső-jobb oldali részétől a középső-bal oldali területig terjed.

A hasnyálmirigy akut megbetegedéseit hányás és hányinger jelzik, valamint tipikus a has felső részében jelentkező, övszerű fájdalom. A hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő páciens szubjektív módon átmeneti enyhülést érzékelhet, ha a hasára tapasztja a kezét és előregörnyed. Önmagában ez a jellegzetes testtartás is fontos jele lehet a szerv gyulladásának.

A hasnyálmirigy érdekes kettős funkciót tölt be. Egyfelől hormonokat termel, másfelől emésztőnedveket. A hormonok közvetlenül a véráramba jutnak, az emésztőnedvek a patkóbélbe. A hormontermelés helyszínei az erre a feladatra specializálódott sejtek, az úgynevezett Langerhans-szigetek. Az itt termelődő hormon nevét mindenki ismeri, ez az inzulin. A feladata csökkenteni a vércukorszintet, miközben a cukrot az izomszövetbe szállítja. Az inzulin ezen kívül segíti a cukor felszívódását a fehérvérsejtekben és a szemlencsében.

Ami kevésbé ismert: az inzulin serkenti a zsírfelépülést és csökkenti a zsírlebontást a zsírszövetben. A magas inzulinszint tehát a zsír felhalmozására való hajlamot is jelzi, ami magyarázatot ad rá, miért nő folyamatosan azoknak az (időskori) cukorbajban szenvedőknek a súlya, akik nagy mennyiségű inzulint injekcióznak magukba. Egy további hasnyálmirigyhormon az inzulin ellensúlyozója, antagonista hormonja, a glukagon. Ez akkor lép működésbe, ha a vércukorszint túl alacsonyra süllyed. Ilyenkor ez a hormon aktivizálja a májban tárolt cukrot (glikogén).

Most azonban a hasnyálmirigynek mint emésztőszervnek a feladata áll figyelmünk középpontjában. A mirigy naponta körülbelül1,5 liter emésztőnedvet termel, amely egy kivezető járaton át (Ductus pancreaticus) a patkóbélbe jut. Ez a legtöbb embernél az epe fő kivezető nyílásával együtt a Vater-papilla tájékán végződik. Ha az epe kivezető nyílását elzárja például egy epekő, az epe pang az epeutakban és a hasnyálmirigyben, ami ennek megfelelően gyulladást idéz elő. A két kivezető cső csak kevés embernél torkollik be külön-külön a patkóbélbe.


Hasnyálmirigy-váladék nélkül nem lehetséges az emésztés
A hasnyálmirigy emésztőnedve nagy mennyiségű bikarbonátot tartalmaz, vagyis lúgos kémhatású. Az ugyancsak enyhén lúgos kémhatású epefolyadékkal együtt semlegesítik a savas gyomornedvet. A vékonybélben ennek köszönhetően enyhén lúgos emésztőnedv-keverék áll elő, benne olyan enzimekkel, amelyek alkotóelemeikre hasítják a fehérjéket, a cukrokat és a zsírokat. A fehérjék nagyobb darabokra hasításáért a tripszin és a kimotripszin felelős. Ezeket a fehérjedarabokat (peptideket) bontják azután aminosavakra a karboxipeptidázok, majd az aminosavak a bélfalon át a vér- és nyirokáramba jutnak. Az amiláz nevű enzim darabolja fel a szénhidrátokat, ez a nyálban is megtalálható.

A zsírok emésztéséért a lipáz nevű enzim felel elsősorban. Az emésztőtraktusban az epe emulgeálja a táplálékban található zsírokat, majd a lipáz feldarabolja azokat. Csak ily módon válik lehetségessé, hogy később felszívódhassanak a bélfalon át. Ha a hasnyálmirigy alulműködése miatt hiányzik a lipáz enzim, akkor zsíros, nagy mennyiségű és agyagszínű széklet alakul ki. Gyakran lép fel hasmenés is.


A nem megfelelő zsírfelszívódás megnehezíti a vitaminok dolgát
A hiányos zsírfelszívódás rontja a vitaminok felszívódását, főként a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminét. A D-vitaminról az utóbbi években kiderült, hogy nemcsak a hormon- és csontanyagcserében játszik fontos szerepet, hanem a szív és az immunrendszer működésében is. Ma már azzal is tisztában vagyunk, hogy a nem megfelelő D vitamin- ellátottság megnöveli a szklerózis multiplex és a rák kialakulásának veszélyét.

A rossz zsírfelszívódás egyben hiányos tápanyag-hasznosítást is jelent. A beteg veszít a testsúlyából, vagy korábbi alacsonyabb súlyáról nem tud meghízni. Ilyenkor nem megfelelő felszívódásról beszélünk. Egyedül Németországban 1,6 millió ember szenved alultápláltságban. Nagy nemzetközi vizsgálatok szerint a túl alacsony súly bizonyos körülmények között kockázatosabb lehet, mint a túlsúly. Elsősorban a 70 éven felülieknél ronthatja az életkilátásokat az alultápláltság.

Ha a tankönyveket vesszük szemügyre, a hasnyálmirigy alulműködésének okait főként krónikus gyulladásos elváltozásokban látják, amely többnyire alkoholizmus vagy hasnyálmirigyrák talaján alakult ki. Ennek megfelelően a terápiás előírások között ott találjuk a következetes és tartós alkoholfogyasztási tilalmat, a zsírszegény táplálkozást és a hasnyálmirigy működését támogató, hiányzó enzimek adagolását.

Ugyancsak krónikus gyulladáshoz vezethet, ha a hasnyálmirigy kivezető nyílását epekő zárja el. A terápia lényege ilyenkor a szóban forgó kő eltávolítása. Ugyanakkor úgy tűnik, a hasnyálmirigy alulműködésének ezek a klasszikus, tankönyvi okai visszaszorulóban vannak más, kevésbé feltűnően fellépő alulműködésekkel szemben.Az ingerlékeny bél szindróma egyik fajtájára túlnyomórészt fiatal betegek panaszkodnak. Általában alaposan kivizsgálják őket tipikus gasztroenterológiai technikákkal: a gyomor- és béltükrözés általában semmi különleges elváltozást nem mutat; a vérvizsgálatok szintén nem hoznak feltűnő eredményt; a hasnyálmirigyértékek is a normális tartományon belül vannak. Ennek ellenére az illetők székletváltozásra, gyakran folyós székletre panaszkodnak. Ilyenkor hasnyálmirigyalulműködésre kell gyanakodni, amely nemritkán minden felismerhető ok nélkül alakul ki.

Az ingerlékeny bélért a hasnyálmirigy is felelős lehet
Az igazán célravezető a székletvizsgálat, amelynek során pankreaszelasztáz 1-et keresnek. Ilyenkor fontos viszont, hogy ezt az értéket a kompakt székletből határozzák meg. Ha hasmenéses székletből vesznek mintát, akkor az gyakran hibás eredményt ad. Ez azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy-alulműködést az alacsonyabb pankreaszelasztáz 1-érték csak színleli.

Kétség esetén a gyanúnak megfelelő kezelés mutatja meg, valóban fennáll-e a hasnyálmirigyalulműködés vagy sem. Enyhébb zavaroknál homeopátiás szerek aktivizálhatják a hasnyálmirigyet és serkenthetik az enzimtermelést. Ilyen például a Pankreaticum- Hevert vagy a Pascoe Pankreat (ez pluszenzimeket is tartalmaz).


A hasnyálmirigy újra meggyógyulhat
Kifejezett alulműködés esetén a hiányzó enzimeket állati vagy növényi formában pótolhatjuk, és megfigyeljük, hatásukra javulnak-e a panaszok. Ha igen, akkor a támogató kezelést több héten, illetve hónapon át folytatni kell. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezáltal gyakran a tünetek is maguktól javulnak. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a hasnyálmirigy nyilvánvalóan újra meggyógyulhat, amennyiben nem áll fenn a gyulladásos folyamat által előidézett kifejezett károsodás. A javulást jelzik a székletben helyreálló pankreaszelasztáz 1-értékek.

Ha a vérben megnő az amiláz és a lipáz nevű hasnyálmirigyenzimek szintje, az gyulladásos folyamatra, de súlyos megbetegedésre is utalhat. A szerv működéséről azonban az enzimek keveset vagy semmit nem mondanak. A normális amiláz- és lipázértékek tehát nem zárják ki a szerv működési zavarát!

Néhány éve feltűnő jelenség, hogy számos embernél a véletlenszerűen elvégzett rutinvizsgálat megemelkedett amiláz- és/vagy lipázértékeket talál. Ezek az emberek aggódni kezdenek, hogy valamilyen súlyos hasnyálmirigy-betegségben szenvednek. Kérdés, mi a helyes eljárás ilyen esetekben.


Az enyhén emelkedett értékeknek általában nincs komoly okuk
Ha csak az amiláz szintje magasabb, az ok a száj nyálmirigyeinek fokozottabb termelése is lehet. Ha nem állnak fenn szubjektív panaszok, akkor tanácsos az értékeket negyedévente ellenőriztetni. A szakirodalom ismeri a csodás „idiopatikus hiperamilázémia” kifejezést, ami nagyjából azt jelenti, hogy az értékek ugyan magasabbak, az ok azonban ismeretlen és nincs is különösebb jelentősége.

Ugyanez a helyzet a lipáz nevű enzim értékeivel.Erre is vonatkozik, hogy rutinvizsgálatok során váratlanul túl magas érteket találnak. Ebben az esetben is a lefolyás ellenőrzése a fontos. Ha a következő ellenőrzés során az derül ki, hogy a szintje tovább emelkedett, akkor feltétlenül szükség van további diagnosztikai eljárásokra. A legkézenfekvőbb a has felső részének ultrahangos, esetleg MRI-s vizsgálata, hogy ki lehessen zárni az esetleges rosszindulatú folyamatot.

A legtöbb ilyen, enyhén megemelkedett hasnyálmirigyérték mögött azonban nem rejlik semmiféle komoly vagy életveszélyes folyamat. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy számos embernél egyéni normaingadozások figyelhetők meg. Ezen túlmenően jó néhány esetben a szerv enyhe irritáltsága is előfordulhat, olyan formán, mint ahogyan a zsírmáj és az ehhez kapcsolódó enyhén megemelkedett májértékek is akár éveken át fennállhatnak anélkül, hogy különösebb panaszokat okoznának.


Az erősen megemelkedett hasnyálmirigyértékekbe ne nyugodjunk bele!
Még egyszer hangsúlyozni kell, hogy az erősen megemelkedett, a normáltartomány határait sokszorosan túllépő értékek okát feltétlenül tisztázni kell, akárcsak a folyamatosan növekvő értékekét!

A hasnyálmirigy ultrahangos vizsgálata nem mindig egyszerű. Nagyon fontos, hogy a has ne legyen puffadt. Maga a szerv viszonylag karcsú. Idősebb embereknél gyakran kissé elzsírosodott, ilyenkor pankreasz-lipomatózisról beszélünk. A hasnyálmirigy vezetéke némi gyakorlattal jól felfedezhető az ultrahangos képen. Ha ez a vezeték ceruzavékony, akkor a terapeuta megkönnyebbülhet, mivel ez azt jelenti, hogy gyulladásos folyamat nem vastagította meg a szervnek ezt a részét.

A hasnyálmirigy enyhe irritáltsága, illetve erősen megnövekedett értékek esetén további leletek nélkül is azonos a természetgyógyászat és a hagyományos orvoslás terápiafelfogása. Alapja a szigorú mediterrán diéta, amelyből hiányzik minden „rossz”, azaz állati eredetű zsiradék. A legfontosabb azonban, hogy a beteg messzemenően kerülje az alkoholt.

Zsírszegény mediterrán koszt, felosztva kisebb adagokra
A tapasztalatok szerint a napi ételmennyiséget kisebb adagokra elosztva könnyebb megemészteni, mint ha ugyanezt a mennyiséget kevesebb alkalommal fogyasztjuk el. A szóban forgó betegek esetében nem állja meg a helyét az az aggodalom, hogy „de akkor az emésztőrendszer soha nem nyugszik meg”.

 
Forrás ( tgy-magazin )