A statisztikák szerint, 35 éves kor felett már minden 5 párból 1-et érint a csökkent fogamzóképesség és/vagy a meddőség. Azon párok esetében, akiknél elmarad a terhesség, 30-40%-ban a férfi felelős a pár meddőségéért.
Férfi meddőségről akkor beszélünk, ha egy férfi egy termékeny nőt, 1-1,5 év alatt, rendszeres nemi együttlétek eredményeként sem, tud teherbe ejteni. Az előbbi meghatározás alól kivétel, amikor a pár hölgy tagja antitesteket termel a pár férfi tagjának a spermiumai ellen és ezek az antitestek gátolják a normális spermiumok működését. A férfimeddőség hátterében általában a spermium valamely hiányossága áll. A hiányosság oka lehet alacsony spermium szám, morfológiai eltérés, elégtelen előre haladó mozgás, a DNS állomány magas fragmentáltsága, az akroszóma reakcióra való hajlam hiánya stb.
A kóros spermakép és a férfi meddőség hátterében az ökológiai (pl. környezeti női hormon szennyezés,mezőgazdasági kemikáliák), illetve genetikai okok mellett legalább 50%-ban a modern életmód káros következményei állnak. A fokozódó oxidatív stressz mellett(pl. dohányzás, sugárzások) az átalakult étkezési szokások, az élelmiszerek minőségének romlása következtében fellépő mikrotápanyag hiány, az antioxidánsok és vitaminok alacsony bevitele közvetlen kapcsolatba hozhatók a megtermékenyítő képesség csökkenésével.
A férfi meddőségnek többnyire nincs semmilyen szembetűnő jele: normális fiziológiás reakciók vannak az együttlét alkalmával.
A FÉRFI MEDDŐSÉG / CSÖKKENT NEMZŐKÉPESSÉG OKAINAK FELDERÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK
1. Anatómiai és élettani elváltozások vizsgálata
• Makroszkópos andrológiai kivizsgálás (pl. herék állapota herevisszér tágulatok felderítése)
• Spermatogram (sexuális megtartóztatás utáni ejakulátumból) ( laborunkban elérhető )
o A spermium analízise során a mozgékonyság,életképesség, a mennyiség és a normál alakú sejtek meghatározása történik.
• Hormonszint vizsgálata ( laborunkban elérhető )
2. Fertőzések azonosítása
• Bakteriológiai és virológiai szűrések ( laborunkban elérhetőek )
o Vérből: STD panel ( szexuális úton terjedő betegségek )
o Ondóból: bakteriológiai tenyésztés
• Gyulladások azonosítása
o peroxidáz teszt (neutrofil granulocyták azonosítása)
o Immunfestéses Leukospermia teszt (minden immunsejt jelölődik) ( laborunkban elérhető )
o IL-6/IL-8 gyulladásos cytokinek vizsgálata ( laborunkban elérhető )
o Spermium reaktív oxigén gyök (ROS) vizsgálat (spermium ROS) ( laborunkban elérhető )
3. Örökítő anyag vizsgálata
• Genetikai vizsgálatok ( Y kromoszóma, X és Y anuploidák, cisztás fibrózis ) ( laborunkban elérhető )
• Kromoszóma vizsgálat ( laborunkban elérhető )
4. Funkcionális vizsgálatok
• Hialuron kötödő képesség (HBA test) vizsgálat
• In vitro akroszóma reakció
A férfi meddőségi kivizsgálás anatómiai vizsgálattal, spermatogramm felvételével és andrológiai konzultációval indul. A spermatogramm az ondó összetételére, a spermiumok számára, életképességére, mozgékonyságára, alakjára ad felvilágosítást. A csökkent nemzőképesség okának megtalálása után az orvos speciális gyógykezelést ír elő. A gyógykezelés alatt célszerű újabb kivizsgálásban részt venni és a szükséges laborvizsgálatokat újra elvégeztetni annak érdekében, hogy a terápia hatékonysága lemérhető legyen. Amennyiben a rutin kivizsgálás nem ad magyarázatot a meddőség okára, akkor speciális vizsgálatok is szükségesek a csökkent nemzőképesség okának a felderítésére.
Következő lépésnek ajánlott a sejtek örökítő anyagának (DNS) a vizsgálata. Egyrészről kromoszóma vizsgálat szükséges (FISH technika), mely felvilágosít a spermiumokban lévő kromoszóma aberrációkról és kromoszóma törésekről. Másrészről a kromoszóma állományban található DNS molekulák feltételezett töredezettségét külön is vizsgálni szükséges. Az örökítő anyag patológiás eltéréséért (pl. kromoszómák, DNS molekulák) a húgy-ivarszervi traktus feltételezett gyulladása tehető felelőssé. A húgy-ivarszervek gyulladására az ondófolyadékban található gyulladásos sejteket (fehérvérsejtek) megjelenése és a gyulladásra jellemző anyagok (pl. citokinek) megemelkedett mennyiség és/vagy baktériumok jelenléte utal.
A gyulladás során a fehérvérsejtek (leukociták), különösen a neutrofil granulociták reaktív oxigén gyököket (ROS) termelnek és választanak ki az ondó folyadékba mely onnan a sejtmembránon való áthatolással bejuthat a spermiumok belsejébe. A spermiumok ROS tartalma tehető részben felelőssé a DNS állomány fragmentáltságáért.
A DNS fragmentáltság igen fontos paraméter, tekintve, hogy szoros az összefüggés a spermiumok DNS fragmentáltsága és az első trimeszterben bekövetkező abortuszok száma között.
A megtermékenyítéshez nem elég, hogy a spermium jól mozgó legyen és jó DNS állománnyal rendelkezzen. Szükséges, hogy a spermium képes legyen a petesejtet körülvevő burkokon (cumulus sejt regió) átjutni, és egyesülni vele. A spermiumok ezen képességét két funkcionális teszttel mérhetjük le:
1. Hialuron kötő teszt (HBA teszt)
2. In vitro akroszóma reakció
Mind a két teszt a spermiumok más-más funkcionális válaszát vizsgálja.
A HBA teszt megmondja, hogy a spermium képes-e kötődni a petesejtet körülvevő hialuron tartalmú burokhoz, és képes-e abba belefúródni és eljutni a petesejt felszínéig. Az akroszóma reakció megmondja, hogy a spermium feji végében lévő akroszóma képes-e összeolvadni a spermium sejtmembránjával. Az említett két funkcionális vizsgálat egymást kiegészíti, de nem helyettesíti.
Fiziológiás akroszóma reakcióról akkor beszélünk, amikor a spermium fej elülső részét borító sejtmembrán egybeolvad a petesejt külső sejtmembránjával. Az akroszóma reakció biztosítja, hogy a spermiumban levő örökítő anyag a petesejtbe kerüljön és létrejöjjön a megtermékenyítés. Fiziológiás körülmények között azakroszóma reakciónak akkor kell bekövetkeznie, amikor a spermium áthalad a petesejtet körülvevő, úgynevezett zona pellucidán. Mind a korai (távol a petesejttől), mind az aktiválás hatására sem jelentkező, vagy csökkent akroszóma reakciót mutató ondó minta a termékenyülés elmaradásához vezet.
IL6-IL8 vizsgálat jelentősége:
A vizsgálatra akkor érdemes sort keríteni, ha a szaporítószervekben (herék, csatornák, prosztata) gyulladás gyanúja merül fel, azonban a gyulladásos sejtek nem mutathatók ki az ondóból. Az ondó plazma állományában lévő szolúbilis gyulladásos cytokinek kerülnek meghatározásra. A meglévő gyulladás a nemzőképesség csökkenését okozhatja. Az IL6 és az IL8 szintjének folyamatos mérésével könnyedén nyomom követhető a gyulladáscsökkentő terápia hatékonysága.
Leukosperm vizsgálat jelentősége
A spermiogramm készítésekor látható nagy mennyiségű kerek sejtek jelenléte szükségessé teszi a flow cytometriás leukosperm vizsgálatot. Szinte minden emberi ejakulátum tartalmaz kerek sejteket, amelyek lehetnek fehérvérsejtek vagy a spermiumok előalakjai (spermatidák, spermatociták, ritkán spermiogoniumok). Ha nagy számban fordulnak elő, akkor az jelentheti azt, hogy fertőzés van a szaporodásért felelős rendszerben.
HBA teszt vizsgálat jelentősége
A petesejtet laza kötőszövetbe ágyazott, úgynevezett cumulus sejtek veszi körül. Ahhoz, hogy a spermium elérje a petesejtet, első lépésként kötődnie kell a kocsonyás kötőszöveti réteghez, majd keresztül kell jutnia rajta. Mechanikai úton, csupán a mozgása által, a spermium erre nem képes. A spermiumok cumulus sejt réteghez való kötődésében a spermiumok fej-részének elején található, sejtmembránban rögzült fehérjék vesznek részt. Ezeket a fehérjéket hialuron kötő fehérjéknek hívják. Ha a spermium, fejlődési problémákból kifolyólag nem képes kötődni a petesejtet körülvevő szöveti állományához, nem fog tudni eljutni a petesejtig, következésképp nem is tudja megtermékenyíteni azt.
Árainkat egyedi vagy csomagajánlatban találják!